Nagy Márton szerint ha valaki azt állítja, hogy a kormány nem a magyar gazdaságot segíti, az hazudik

A magyar gazdaság versenyképességét a kormány szerint három pillér határozza meg, ezek az energiabiztonság, vállalkozóbarát adórendszer és a gazdaságfejlesztési források hatékony szétosztása – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tavaszi Gazdasági Évnyitó rendezvényén.

A miniszter hosszasan beszélt a három különböző pillérről, elmondta, hogy szeretné, ha a gazdaságfejlesztési források kétharmada a hazai kis- és középvállalkozásoknál landolna, de arról is beszélt, hogy Orbán Viktortól csak pár napot kapott arra, hogy kitalálja, hogyan rázná gatyába a magyar vendéglátást.

Az orosz nyersolajimport aránya 93 százalék, a földgázé 70 százalék felett van

Nagy Márton szerint energiabiztonság nélkül nincs gazdasági biztonság, az energiabiztonság a kormánynak olcsó gázt és üzemanyagot jelent, valamint az olcsó áramtermelést. Szerinte Magyarország sikerrel csökkentette az energiakitettségét, a cél az, hogy növeljék a saját energiatermelést, és csökkentsék a fogyasztást.

Ezután arról beszélt, hogy Magyarország energiaellátásának alapját az Oroszországból érkező energia jelenti, ami ár- és ellátásbiztonságot jelent. Az orosz nyersolajimport aránya 93 százalék, a földgázé 70 százalék felett van. A villamosenergia-biztonságot szerinte Paks II. megépülése fogja jelenteni, de számításuk szerint 2028-ra a tárolóval rendelkező napenergia-termelők aránya 27 százalékra fog felmenni. A napenergia felfutása és a tárolókapacitások megteremtése a harmadik Paksot fogja jelenteni a miniszter szerint. „Nem elrugaszkodott cél, hogy Magyarország 2030-ra nettó villamosenergia-exportőr legyen” – vetítette előre Nagy Márton.

Ezután a kormány úgynevezett vállalkozóbarát adókörnyezetére tért át. Nagy Márton szerint a 9 százalékos társasági adó a versenyképesség alapja. Arról is beszélt, hogy a 2010-es 28,5 százalékról 13 százalékra csökkentette a kormány a járulékokat, de hozzátette, hogy ezen a téren van még mit tennie a kormánynak.

„Kezdjek el dolgozni nagyon gyorsan rajta, kaptam pár napot, nálunk ez így működik, hetek azok nincsenek, napok meg órák vannak”

– mondta arról, hogy a miniszterelnök „felbujtotta”, tegyen valamit a turisztikai és vendéglátóipar érdekében. Szerinte nagy vita volt arról kettejük között, hogy mit adjanak. Ebből lett a 100 milliárd forintos csomag, amivel a kormány a hazai vendéglátósokat tervezte segíteni. A csomagról megoszlottak a vélemények a vendéglátósok között, a többség örült a segítségnek, bár van a csomagnak olyan pontja, amit olvasva a célközönség is csak a fejét vakarja, hogy hogyan fog ez működni.

Nagy Márton: A hazai tulajdon dominanciáját meg kell őrizni a stratégiai ágazatokban

2026-ban a GDP 6 százalékát költi a magyar állam a gazdaságra. Nominálisan kifejezve 6170 milliárd forint, amit gazdaságfejlesztésre fordítanak. A fejlesztési források 45 százaléka közlekedési célokat szolgál, ezen belül az útépítés 71 százalékot jelent. A vállalkozásfejlesztési célokra megy a teljes gazdaságfejlesztési kiadás 41 százaléka, köztük a Széchenyi Kártya program, a Demján Sándor Program, az Eximbank tőkeprogramja és a turisztikai fejlesztési pályázatok. A miniszter ezután azt mondta,

„ha valaki azt állítja, hogy ez a kormány nem a gazdaságot segíti, és nem a gazdaságra költ, az hazudik”.

A jövőben szeretné a miniszter, hogy a GDP 6 százalékának kétharmada a hazai kkv-khoz menjen, fejleszteni szeretné a magyar élelmiszeripar és az agrárszektor szerepét, ez fel fog értékelődni a jövőben. „A hazai tulajdon dominanciáját meg kell őrizni a stratégiai ágazatokban” – mondta Nagy Márton a beszéde végén, utalva a visszavásárolt reptérre és a bankokkal való csörtéjére. Szerinte az, hogy a dominanciát visszaszerezték a bankszektorban, akár az energiaszektorban, nagyon fontos dolog, viszont ez állandó támadás alatt van, amit meg kell védeni.

A nemzetgazdasági miniszter február közepén lengette be, hogy csak öt nagy bank maradhat Magyarországon, amit azzal indokolt, hogy a bankok még mindig túl drágák, és túl sokan vannak, a bankrendszer konszolidációja pedig nem halogatható tovább. Bejelentése pár nappal azután érkezett, hogy Orbán Viktor az évértékelő beszédében beleszállt az Erste Bankba, és a Shell-lel együtt a „halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte a két céget.