Adómentes pálinkával és kedvezményes hitellel dobna mentőövet az éttermeknek a kormány

Február elejétől elérhető az a 100 milliárd forintos csomag, amivel a kormány a hazai vendéglátósokat tervezi segíteni. Étterem-tulajdonosokat és üzletvezetőket kérdeztünk a kifőzdéktől a középkategóriás, ebédmenüzős éttermeken át egészen a fine dining kategóriáig arról, hogyan értékelik a kormány mentőövnek szánt intézkedéscsomagját.

A vendéglátósok örülnek a segítségnek, bár van a csomagnak olyan pontja, amit olvasva a célközönség is csak a fejét vakarja, hogy hogyan fog ez működni.

A szektor látott már szebb napokat a mostaniaknál. A vendéglátósok terhei az elmúlt években jóval nagyobb arányban nőttek, mint amilyen arányban a bevételük emelkedett. A szektort az elmúlt öt évben több nagy nehézség is sújtotta: először a koronavírus-járvány miatti lezárások és a turisták távolmaradása, később a 2022-es energiaválság adott be egy nagy gyomrost, utóbbit jelenleg is nyögik. Több tucat étterem a bezárás mellett döntött, a túlélő vállalkozásokat pedig a jelentős áremelés mentette meg, ami viszont a döcögő gazdasági környezetben visszafogta a fogyasztást.

A G7 tavaly év végén arról írt, hogy évek óta nincs érdemi növekedés a hazai vendéglátásban, a bevételek csak az áremelések miatt nőnek, emiatt négy év alatt közel kétszeresére drágult az éttermi étkezés. Ez elijesztette az addig rendszeresen étterembe járó vendégeket. A Telexnek nyilatkozó vendéglátósok szerint aki eddig hetente egyszer étteremben evett, az már csak havonta jár, a fine dining kategóriában pedig aki korábban havonta, az már csak évi 1-2 alkalommal eszik ilyen helyen. A legdrágább szegmensben jelentősen visszaesett a magyar törzsvendégek száma már csak a vendégek 20-30 százaléka hazai vendég.

Ezen próbált meg változtatni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 5+1 intézkedéssel:

• Január 1-jétől az éttermi vendéglátás keretében nyújtott reprezentációs költségek az éves árbevétel 1 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forintig adómentessé váltak, így a cégeknek nem kell megfizetniük az eddigi 33 százalékos adót.
• Február elsejétől a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke a korábbi 4 százalékról 2 százalékra csökkent.
• Változtak a felszolgálói díjra, azaz a szervizdíjra vonatkozó szabályok. Februártól a felszolgálási díjat adózási szempontból kiterjesztik, a vendéglátóhelyek az árbevételük 20 százalékát így kezelhetik. Ez azt jelenti, hogy ha a felszolgálási díjból bért fizet az étterem, akkor azt nem terheli sem szja, sem szocho, csak a 18,5 százaléknyi járulék. Ez a kedvezmény akkor is igénybe vehető, ha a vendégnek közvetlenül nem számolnak fel szervizdíjat, a kormány szerint ez segíthet a szektorban dolgozók bérének kifehérítésében. A vendégekre vonatkozó rész nem változik, továbbra is 15 százalék lesz a maximális mértéke.
• Új hitelkonstrukciót is tartalmaz a csomag, január 26-tól a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpontnál elérhető egy maximum 10 millió forintos kombinált hitel, aminek a felét sikeres megvalósítás esetén nem kell visszafizetni. A hitelt beruházási és forgóeszközökre is felhasználhatják.
• Megjelent egy úgynevezett Vendéglátóipari vállalkozási kisokos is, ez a dokumentum szerint „átfogó segítséget nyújt azoknak a szakembereknek, akik szeretnék átlátni az elméleti és gyakorlati tudnivalókat (...), melyek elengedhetetlenek egy vendéglátó üzlet megnyitásához és üzemeltetéséhez”. A 90 oldalas dokumentumban olvasható ajánlás egy újonnan nyitott üzlet felszereltségére, méretére és berendezésére (például „megfelelő világítástechnika a kellemes hangulat megteremtéséhez”), de például a személyzeti öltöző esetében konkrét jogszabályi előírásokat is beletettek.
• A távolabbi tervek között szerepel a szektor teljes digitalizációja, ennek értelmében 2027 elejére teljesen megszűnne a papíralapú számlázás.

Az intézkedések már meg is jelentek a Magyar Közlöny 2026. évi 12. számában.

Munkaerőhiány, duplájára emelkedő költségek

Sok étterem a koronavírus-járvány utáni, az energiaválságtól terhes időszakban vérzett el és döntött a bezárás mellett. A vendéglátó egységek száma 2010 és 2024 között 20 százalékkal csökkent, tavaly nyáron országszerte zártak be neves éttermek.

2020-tól kezdődően sok munkavállaló végleg elhagyta az ágazatot, az éttermek pedig csak az árak megemelésével tudták tartani a lépést az emelkedő bérekkel és rezsiköltségekkel. A cikkhez megkerestünk az olcsó kifőzdéktől kezdve egészen a csúcsgasztronómiában érdekelt szereplőkig több vendéglátóst, viszont többen – aggódva az üzletük jövőbeli kilátásai miatt – csak név nélkül nyilatkoztak a Telexnek.

Egy ismert fővárosi fine dining étterem vezetője arról beszélt nekünk, minden idők leggyengébb januárján vannak túl. A gazdasági válságot már az ő célközönségük is megérzi, a csúcsgasztronómiát képviselő helyek még a tehetősek között is egyértelműen luxuskategóriába kerültek, ezekből a költésekből adnak le először az emberek.

Az utóbbi évek munkaerőhiánya őket nem kifejezetten érintette, szakácsokból továbbra is túljelentkezés van náluk, bár a felszolgálóknál már érezték, hogy az elmúlt években kevesebben jelentkeznek, mint korábban. Elmondása szerint a 2022-es energiaválság volt a vízválasztó:

úgy tudtak nyereségesek maradni, hogy fél éven belül fokozatosan, végül duplájára emelték a menü árát.

A közönségük ezt még megugrotta, továbbra is telt házzal mentek, egészen idén év elejéig. Míg pár évvel ezelőtt nagyrészt magyar vendégeik voltak, mostanra az arány elcsúszott a külföldiek felé, a magyar törzsvendégeik szinte teljesen lemorzsolódtak.

Gerendai Károly, akinek a Costes Csoporton keresztül több éttermi érdekeltsége is van, köztük a fine dining kategóriás Costes és Rumour, a szintén prémium szegmens felé hajló Kismező és a nagyrészt magyarok által látogatott Kádár Étkezde, szintén azt mondta, hogy az utóbbi években megugrottak a rezsi-, a bér- és az alapanyagköltségek. Az éttermek emiatt – más lehetőség hiányában – az árazáson keresztül a vevőkre próbálták áthárítani a költségeket, de a turisták hiába tértek vissza, a fizetőképes külföldiek aránya jelentősen csökkent a koronavírus-járvány vége óta.

Egy hetedik kerületben több évtizede működő népszerű, középárkategóriás étterem társtulajdonosa arról beszélt a Telexnek, hogy ebben a szegmensben is jelentősen megemelkedtek az árak. „2021-ben egy vendéglátóhelyen egy levesért 1500 forintot fizettél a belvárosban, azt ma már nagy valószínűséggel csak 3000 forintért tudod megvenni. Ez a brutális különbség nem a vállalkozások gyarapodását jelenti, egész egyszerűen sokkal kisebb árréssel és profitrátával dolgozunk ma, mint mondjuk a koronavírus-járvány előtt. Ennek ellenére sokkal többet fizet ma egy vendég, ami miatt nyilván kevesebbet jár ilyen helyekre, mindenhol csökken a forgalom és bezárnak a helyek, főleg azok, ahol szerteágazóbb étlap van vagy ahol sokféle igénynek próbálnak megfelelni.”

Szerinte a hozzájuk hasonlóan szélesebb étlappal, hasonló árakkal működő éttermek jelenleg is nyögik a koronavírus-járvány idején kezdődő munkaerőhiányt, sokan elhagyták a pályát, a fiatalok pedig nem szívesen mennek vendéglátózni. Tapasztalata szerint 15 évvel ezelőtt teljesen kézenfekvő volt egy egyetemista számára az, hogy az egyetemi évek alatt elmegy egy bárba vagy étterembe dolgozni. Ma már ez nem jellemző.

A grafikon a bejelentett munkavállalók számát ábrázoltuk, mivel hivatalos statisztika csak erre vonatkozóan érhető el. A NAV-os pénztárgépek megjelenésével és a hatósági ellenőrzések sűrűsödésével párhuzamosan egyre több embert jelentettek be az elmúlt években. Egyrészt ez, másrészt a külföldről érkező munkaerő magyarázza azt, hogy miért láthatunk növekedést a munkavállalók számában az elmúlt években. A statisztikából az sem derül ki, hogy az összes munkavállaló közül mekkora százalékuk szakképzett.

Az étteremtulaj szerint jelenleg kétféle lehetőség van, ahogy meg tudják oldani a munkaerőhiányt. „Az egyik az, hogy akikkel már régóta együtt dolgozunk, azokat megpróbáljuk megbecsülni és folyamatosan fejlesztjük a béreket. Ezt addig lehet csinálni, amíg minden évben növekszik a vállalkozás, máskülönben egy idő után ez fenntarthatatlan. A másik az, hogy alternatív munkaerő után nézünk” – mondta. Ezért van az, hogy egyre több vendéglátóhelyen látni külföldi – leginkább ázsiai országokból érkező – munkavállalókat. Ennek egyik oka, hogy egyrészt alacsonyabb a bérigényük, másrészt pedig el tudnak vállalni olyan feladatokat (például konyhai kisegítő), amelyekre jelenleg nagyon nehéz fizikailag is alkalmas és megbízható munkaerőt találni.

Céges rendezvények, adómentes pálinka

Az általunk megkérdezett vendéglátósok mind egyetértettek abban, hogy a vendégek egyre kevésbé engedhetik meg maguknak az éttermi fogyasztást. Gerendai szerint viszont a bejelentett intézkedések jelentős része pozitív számukra és ezzel mások is egyetértettek, hozzátéve, hogy egyes intézkedések körül még viszonylag nagy a bizonytalanság.

A szervizdíjról és a vendéglátós kisokos hasznosságáról megoszlanak a vélemények, abban viszont egyetértés volt, hogy vitathatatlanul két olyan pontja van a mentőcsomagnak, ami valóban nagy segítséget jelent az éttermeknek:

• az egyik a felére csökkenő turizmusfejlesztési hozzájárulás, aminek a pozitív hatásait már a hónap végén megérezhetik az éttermek;
• a másik pedig az adómentessé váló éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentáció, amit eddig 33 százalékos adóval terheltek.

Utóbbit a céges fogyasztás esetén kellett fizetni, ez most megszűnik, az éttermek ettől azt várják, nőni fognak az üzleti ebédek, vacsorák és rendezvények száma, ami az utóbbi években jelentősen visszaszorult, miközben korábban ez jól látható bevétel volt. A 33 százalékos adó azt jelentette, ha egy céges rendezvényt 100 ezer forintért vitte volna egy étterembe, az adó miatt 133 ezer forintot kellett volna fizetnie, egy nagyobb rendezvény esetében az extra terhek akár milliós nagyságrendűre nőhettek.

Gerendai szerint nehéz megmondani előre, hogy mennyire fogja ez befolyásolni a cégek eddigi hozzáállását, mindenesetre a vendéglátósok jelentős része bizakodva várja a fejleményeket. Mások arról beszéltek nekünk, hogy az intézkedés eredményeit csak hosszú távon fogják megérezni, mivel a céges rendezvényeket jellemzően ősszel és karácsony előtt szoktak tartani.

A kormány eredetileg kihagyta az intézkedések közül a cukrászdákat, a napokban viszont rájuk is kiterjesztették a csomagot. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban nem közölte, de a Magyar Közlönyben megjelent rendeletet kiegészítették a cukrászdákon felül mással is.

Mivel a pálinka hungarikum, a kormány úgy döntött, hogy ugyanolyan kedvező adószabályokat alkalmaz rá, mint a borokra.

Ez azt jelenti, hogy a cégeknek nem kell adót fizetniük, ha pálinkát szolgálnak fel egy céges eseményen vagy üzleti vacsorán, vagy ha a partnereknek szánt ajándékcsomagba pálinka kerül.

Bizonytalanság a szervizdíj körül

Az intézkedéscsomag legvitatottabb része a szervizdíjra vonatkozó rész. A szektorban sokan dolgoznak fix alapbér alapján – ez általában egy kevéssel többet jelent, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum –, erre szokott rájönni a szervizdíj és egyéb jutalékok, valamint a borravaló mozgóbérként. A szervizdíjat általában minden hónap elején annak arányában szokták elosztani a pincérek között, hogy ki mennyit dolgozott az előző hónapban. De mivel a szabadságokat és a betegszabadságokat az alapbérből számolják, így a fine dining étterem vezetője arról beszélt, összességében nem jelent valódi könnyebbséget az, hogy többet számolhatnak el szervizdíjként.

Sőt, egyesek szerint ez akár azt is jelentheti, hogy aki eddig magasabb alapbérre volt bejelentve, annak csökkenthetik az alapfizetését és a fizetés nagyobb részét a felszolgálói díjból fogják kimozogni. Gerendai szerint ez nem reális opció, hiszen ilyen esetben a munkavállalók inkább váltani fognak és otthagyják a a kiskapukat kereső helyeket. Egy étteremtulajdonos azt mondta a Telexnek, hogy hiába egyeztetett más vendéglátósokkal, bérszámfejtőkkel és könyvelőkkel, nem teljesen átlátható számukra, hogy mi az intézkedés célja, mivel a NAV-val kommunikáló pénztárgépek bevezetése óta egyáltalán nincs lehetőség nem legális bérkifizetésekre. Szerinte az is kérdés, hogyan lehet összehangolni az intézkedés a KIVA-s adózókkal, mivel abban az adónemben alapból nem kell szochót fizetni.

Ideig-óráig segíthet

Azt mindannyian megerősítették, hogy erőteljesen érzik a magyar fogyasztók vállát nyomó gazdasági nehézségeket, akik emiatt visszafogottabban költenek éttermekben. „Nem csak a jövedelmi helyzet, hanem a közhangulat is közrejátszik. Általánosságban van egy bizonytalanság a gazdaságban, aminek számos eleme van. A háború, a gazdasági nehézségek, a politikai közhangulat mind hozzájárultak ehhez, mindenki megtakarítani, félretenni kezdett, arra gondolva, hogy mi van, ha még rosszabb lesz” – mondta Gerendai.

A hetedik kerületi étterem vezetője arról beszélt a Telexnek, hogy ideig-óráig hasznosak lehetnek ezek az intézkedések, de végső soron azt kellene elérnie a kormányzatnak, hogy kiszámíthatóbb legyen a vállalkozási környezet. „Olyan intézkedésekre lenne szükség, amik azt teszik lehetővé, hogy a vállalkozás a folyamatosan változó adózási rendszer lekövetése helyett hosszú távon tudjon tervezni és annak megfelelően lehetőség szerint növekedni, munkahelyeket teremteni és fenntartani. Hosszú távon csak ez lenne megoldás, nem az, hogy kedden adót csökkentenek, majd szerdán bevezetnek egy addig nem létező adónemet.”

A cikkhez megkerestük a hazai vendéglátósokat érdekképviseleti szervét, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét (MSZÉSZ), hogy értékeljék az intézkedéscsomagot. Arról is szerettük volna kérdezni őket, hogy milyen visszajelzések érkeztek hozzájuk a hazai étterem-tulajdonosoktól. Az MSZÉSZ megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „a Szövetség vezetősége nem kíván nyilatkozni a kormány által bejelentett 5+1-es csomaggal kapcsolatban”.