A GVH-nak nagyon elege lett a recept nélküli gyógyszerpiac drágaságából és visszaéléseiből

A gyógyszerek, egészségügyi készítmények piaca hatalmas üzlet. A Pharmindex adatai szerint a magyar gyógyszerpiac az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,1 százalékkal bővült, és 2025-re elérte a 3,8 milliárd eurós értéket. A piac 71 százalékát a közvetlen lakossági, 29 százalékát pedig a kórházi-intézményi vevők adják. A piac növekedése döntően az árak változásából ered, maga a volumen (dobozszám) inkább stagnál.

Mindezt jól jelképezi, hogy aki megnéz egy-egy tévés reklámblokkot, meglepődhet, hogy milyen arányban van tele egy 10 perces reklámblokk ilyen termékekkel, vagyis a gyógyszerek közül a vény nélkül kapható termékekkel, mert reklámozni azokat lehet csak. De az is meglepődhet, aki elmegy a patikába, venne pár vitamint, fájdalomcsillapítót, valamit megfázás ellen, vagy egy kis immunerősítőt, majd a több tízezres számla átnézése után azt látja, hogy minden, amúgy nagyon hétköznapinak tűnő tétel is jó sok ezer forintba kerül. A vény nélküli piacon a felső légúti megbetegedésekre szánt szerek, a fájdalomcsillapítók és a vitaminok aránya a legnagyobb.

Versenyhivatali fókuszban

A Gazdasági Versenyhivatal természetesen hivatalosan nem a magas árak miatt kezd vizsgálatokba, hanem konkrét versenypiaci visszaélések nyomán, de a GVH most egy hónapon belül két idevágó bejelentést is tett. Ráadásul maga a hivatal is utalt a magas árakra, mint írta: „a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 és 2025 között jelentősen drágultak a vény nélkül kapható gyógyszerek Magyarországon. Bizonyos népszerű készítmények, például egyes megfázás elleni szerek, orrspray-k és fájdalomcsillapítók esetében a drágulás mértéke a 40-50 százalékot is elérte.”

A GVH tehát több eljárást is kezdeményezett, egyrészt egy szélesebb, átfogó ágazati vizsgálatot indított, amit még február 12-én jelentett be. Másrészt március 4-én arról is hírt adott, hogy 105 millió forintos bírságot kapott a GVH-tól a Normaflore termékek forgalmazója.

Erről az ügyről kérdeztük a piac szereplőit, és alapvetően azt hallottuk, hogy fogyasztóvédelmi szempontból kifejezetten indokolt, hogy a gyógyszerek, illetve az élelmiszerek piacán nagyon szigorú a hatóság. Ezekben a szegmensekben különösen fontos, hogy a gyártói állítások igazoltak, megalapozottak legyenek, hogy ne vezessék félre a fogyasztókat fals ígéretekkel, homályos utalásokkal. Hiszen az ilyen típusú tömegtermékek megvásárlásával túl sok időt nem tölt el a fogyasztó, éppen ezért tilos a néhány másodperces hirdetés során olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyhez a fogyasztók fals asszociációkat társítanak. Lássuk ezek után a konkrét ügyeket!

A Normaflore-ügy

Kezdjük a frissebb bejelentéssel: a Gazdasági Versenyhivatal viszonylag régen, már 2025 februárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Normaflore termékcsalád forgalmazójával, az Opella Healthcare Commercial Kft.-vel szemben.

Ha így nem is ismerős a cég, a francia központú, de globális Sanofi-cégcsoport már biztosan az. A Sanofi tavalyi közleménye szerint az Opella korábban a Sanofi része volt, de 2025 áprilisában egy mintegy 10 milliárd eurós tranzakció keretében a Sanofi eladta az úgynevezett fogyasztói egészségügyi üzletágának 50 százalékos irányító részesedését a CD&R-nek. A Clayton, Dubilier & Rice LLC (CD&R) egy amerikai magántőkecég, amely 30 milliárd dollárt fektetett be körülbelül 90 vállalkozásba. A Sanofi így is jelentős, de már nem irányító, 48,2 százalékos kisebbségi részesedést azért megtartott, míg a maradék 1,8 százalék a Bpifrance (más néven Banque Publique d'Investissement) francia befektetési banké lett. Itthon az Opella kereskedelmi cége szintén méretes, a 2024-es forgalma közel 40 milliárd forint volt.

Ez a cég forgalmazza itthon a Normaflore elnevezésű probiotikum készítményeket, amelyeket a GVH szerint a cég nem az engedélyezett alkalmazási előírások szerint mutatott be a fogyasztóknak. Az állítólagos jogsértés következményeként a GVH Versenytanácsa 105 millió forint bírságot szabott ki a cégre.

Mi az a smart?

Kerestük, de cikkünk megjelenéséig nem értük el a megbüntetett társaságot, amelyről azt hallottuk, hogy vélhetően nem ért egyet a döntéssel, legalábbis nem mondott le a későbbi jogorvoslat jogáról, így nem kizárt, hogy bíróságon folytatódik az ügy.

Az ügyre rálátók szerint a probléma a közismert „smart”, vagyis okos kifejezéssel adódott. A GVH gyanúja szerint az eljárás alá vont cég nem az engedélyezett előírások alapján mutatta be két termékét a televíziós reklámjaiban, illetve közösségi média hirdetéseiben. A kétféle Normaflore-termék népszerűsítése során a termékek alkalmazási előírásain túlmutató állításokat fogalmazott meg, úgymint:

• „SMART spórákat tartalmaz”,
• „a Normaflore SMART spóráinak akár 96 százaléka élve eléri a bélrendszert”
• vagy „Antibiotikum kúra? Védd a bélflórádat a Normaflore SMART spóráival az első naptól”.

A GVH megállapította, hogy a vállalkozás ezekkel az állításokkal jogsértést követett el. A döntés alapja, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a korábbi OGYÉI) vonatkozó főosztálya kiad egy alkalmazást, és amely állítások ebben szerepelnek, azok használhatók a marketingüzenetekben, amelyek viszont nem, azokkal nem szabad reklámozni.

Ha a fogyasztó valamiről azt hallja, hogy smart, azaz okos, akkor olyan tulajdonságokkal ruházza fel a terméket, amivel az nem rendelkezik. Ha okosotthonról, okostévéről vagy okostelefonról hallunk, akkor valamilyen pótlólagos funkciót várunk el, de itt nem volt olyan „okos” tulajdonság, ami más probiotikumokra nem jellemző.

A történet így elég egyszerűnek tűnik, de azért így is nagyon elhúzódott, hiszen egy ilyen procedúra során mindig van vizsgálati szakasz, oda-vissza kommunikáció a céggel, majd jönnek a Versenytanács előtt a tárgyalási napok, és csak ezután születik meg a versenytanácsi határozat.

Az Opella átvette a határozatot, de azt nem tudjuk, hogy bírósághoz fordul-e jogorvoslatért. Azt mindenesetre nem tartalmazta a közlemény, hogy erről a jogáról lemondott volna a cég, pedig ez általában kiderül a kommunikációból. Pár napja jelent meg például, hogy a mobiltokokat forgalmazó Mobilredfox is 49,9 millió forintos büntetést kapott, ekkor a cég elismerte a jogsértést és lemondott a jogorvoslati jogáról.

Polckép

A másik ügy összetettebb és jelenleg is zajlik. A vény nélküli gyógyszerek korábban bejelentett ágazati vizsgálatai arra fókuszálnak, hogy egyes piaci szereplők versenykorlátozó magatartást folytatnak-e, illetve visszaélnek-e az erőfölényükkel.

A vizsgálatokban érintett egy gyógyszer-nagykereskedő cég (Phoenix Pharma Zrt.), egy patikahálózat-üzemeltető (Benu Magyarország Zrt.), illetve több gyógyszercég is (ebben a vizsgálatban is szerepel az Opella Healthcare Commercial Kft., de a Sanofi-Aventis Zrt., és a Haleon Hungary Kft. is). Az első vizsgálat fókuszában a patikai polckép (amit a fogyasztó a patikus mögött lát) kialakítása van, a népszerű, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókra fókuszálva.

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke szerint a GVH vizsgálatainak célja a magyar emberek megvédése a drágulástól, és annak az ellenőrzése, hogy a polckép- és termékelhelyezési előírások korlátozzák-e a versenyt. Felmerült ugyanis, hogy

a gyógyszer-nagykereskedők olyan patikai együttműködési rendszert alakítottak ki, amellyel korlátozhatták a versenyt a gyógyszerbeszerzési piacon.

A gyanú szerint az egymással összejátszó szereplők kiszorítottak más gyógyszergyártók illetve gyógyszerforgalmazók által kínált, esetlegesen kedvezőbb árú, azonos hatóanyagú, vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszereket a kiskereskedelmi forgalomból.

Monopol helyzet

A másik eljárásban azt valószínűsíti a GVH, hogy számos olyan településen, ahol a Phoenix Pharma Zrt.-hez, illetve a Benu Magyarország Zrt.-hez köthető patika vagy patikák egyedüliként vannak jelen (ez országszerte több mint 100 településre jellemző) és a cégek a hozzájuk köthető patikák működésének számos vonatkozását jelentős mértékben meghatározzák (beszerzés, akciók, arculat), más gyógyszer-nagykereskedő vállalkozásokat kiszorítottak a lokális piacokról. Az érintett cégek erőfölénnyel való visszaélése a gyanú szerint magasabb árakat is okozhat a fogyasztóknak.

Mint versenypiaci szakember forrásunktól hallottuk, egy ilyen ágazati vizsgálat antitröszt jellegű: az az üzenete, hogy egy vertikális integráció nem verheti át a fogyasztót. Ha reálisan nézzük, amikor valamely piaci szereplők vertikális integrációt alakítanak ki, vagyis a vertikum több pontján együttműködnek, akkor biztosan valami szinergia, értékesítési előny mozgatja őket. Az integráció lehet gyártók és nagykereskedő között (például a Hungaropharma nagykereskedő tulajdonosai magyar gyógyszercégek, vagyis a Richter Gedeon–Egis páros), de lehetséges patika (Benu) és nagykereskedő (Phoenix Pharma) vertikális integrációja is. A kooperációnak azonban nem lehet célja a fogyasztók számára hátrányos piacszűkítés.

Mi fér bele és mi nem?

Ahogy egyik forrásunk mesélte, ez vékony jég, hiszen az például indokolt lehet, hogy a patika egy drágább, magasabb árrésű terméket tesz ki „szemmagasságba”, nyilván ez az érdeke. A fogyasztó pedig tényleg nem nagyon hajol le, nem nagyon ágaskodik, talán tudat alatt maga is azt gondolja, hogy a jó termékeket látja. De azért arra is vigyázni kell, hogy a fogyasztó tájékozódhasson az olcsóbb kínálatról, vagyis az integráció oldaláról óvakodni kell attól, hogy a hivatal ne minősítse a fogyasztó átvágásának, ha a fogyasztó nem látja, hogy azonos hatóanyaggal van másik termék ötödáron is.

A versenyhivatalok igyekeznek vigyázni a fogyasztóra, az angol úgy mondja, hogy a jog végig védelmezi a fogyasztót a „consumer decision making journey”-n. Ez magyarul elég sután hangzik, de valami olyat jelent, hogy a hivatal végig ott van a a vásárlás döntéshozatali „utazása” alatt, vagyis a fogyasztót a vásárlás során végig védi a jog. Azaz a patika nem védekezhet azzal, hogy amennyiben a fogyasztó elolvasta volna a részletes tájékoztatót vagy megkérdezte volna a patikust, akkor tájékozódhatott volna az alacsonyabb árú termékekről. Nem, a versenyhivatalok arra törekednek, hogy a fogyasztói döntés során végig kapjon pontos tájékoztatást az ügyfél. Azt persze egy ágazati vizsgálat elindításának bejelentésénél még nagyon korai lenne megmondani, hogy a konkrét esetben a GVH csak gyanakodott, vagy tényleg megalapozottan gyanakodott.