A kormány sikerként mutatja be a munkaerőpiaci folyamatokat, pedig az adatok borúsak

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára március 4-én közleményben jelentette be, hogy

történelmi mélyponton van az álláskeresők száma.

Mindez erősen meglepő lehetett azoknak, akik követték a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb munkaerőpiaci adatait, amelyekről itt írtunk, hiszen a KSH a közleményében arról írt, hogy csökkent a foglalkoztatottak száma és nőtt a munkanélküliség. A KSH azt közölte, hogy januárban 4 millió 609 ezer fő volt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma, 15 ezer fővel kevesebb, mint tavaly decemberben, a munkanélküliek száma pedig 211 ezerről, 225 ezerre nőtt.

Pozitívumot találni

A KSH jelentése ugyanakkor valóban tartalmazott egy olyan mondatot, amelynek frissített tartalmával Czomba Sándor is foglalkozott, vagyis azt, hogy a

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2026. január végén az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal, 224 ezer főre mérséklődött.

Az államtitkár arról írt, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a regisztrált álláskeresők száma 2026 februárjában 225 994 fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 6 ezer, 2010-hez viszonyítva pedig mintegy 430 ezer fős csökkenést jelent.

Mindez természetesen igaz, vagyis ha 2010 óta nézzük a számsorokat, a kormány nagyon szép eredményeket ért el a magyar foglalkoztatásban, sokkal kevesebb lett a munkanélküli és az inaktív, sokkal több a foglalkoztatott. Ugyanakkor ma már nehéz pozitív elemeket találni az adatokban, hiszen ha csökken a foglalkoztatottak száma, ha nő a munkanélküliek száma és nő a munkanélküliség, az nehezen keretezhető sikernek.

A demográfiai hatás

Magyarország speciális demográfiai helyzete, vagyis a gyorsan csökkenő népesség miatt ugyanakkor az a „normális” trend, hogy amennyiben változatlan a munkanélküliségi és az aktivitási ráta, akkor alapból csökken a foglalkoztatottak és az álláskeresők száma, hiszen a változatlan százalék egy kisebb nevezőre (munkaképeskorúak létszáma) vetítve kisebb számlálókat is ad (foglalkoztatottak, álláskeresők).

Csakhogy a sikerjelentésben azért van még egy torzítás. Mégpedig az, hogy a bázishoz képest valóban jobbak a számok, ha a bázis az egy évvel korábbi adat, de az elmúlt hónapokhoz viszonyítva már nő az álláskeresők száma.

Czomba Sándor arról ír, hogy

nemzetközi összehasonlításban a hazai foglalkoztatás továbbra is magas, a munkanélküliségi ráta pedig alacsony szinten van.

Emellett felsorol olyan programokat, amelyek a foglalkoztatást segítik.

Európában tényleg jól állunk

Mindez elfogadható, a 4,6 százalékos magyar munkanélküliség nem magas. Ha az Európai Unió országait nézzük, vannak éllovasok, mint Dánia és Hollandia, ahol szinte teljes a foglalkoztatás, de a környékünkön még a legalacsonyabb munkanélküliséggel bíró államok (Csehország, Bulgária) is valamivel magasabb munkanélküliséggel rendelkeznek, az uniós átlag valahol 6 százalék körül alakul, de például Spanyolországban majdnem 10 százalék a munkanélküliség, Finnországban pedig még kicsit magasabb is.

A piac, az elemzők mindenesetre most semmiképpen sem hurráoptimisták, Virovácz Péter, az ING Bank elemzője a legfrissebb munkaerőpiaci statisztikát például úgy értékelte, hogy az a vártnál borúsabb képet fest.

Úgy tűnik, hogy a vállalatok elkezdtek alkalmazkodni a béroldali költségnyomáshoz.

A jövőkép borús

Az elemző is kiemeli, hogy az idei év elején is folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, amivel párhuzamosan csökkent a gazdaságilag aktívak száma is. A foglalkoztatotti létszám 2021 májusa óta a legalacsonyabb érték. 2022 közepe óta (ekkor volt a legjobb a munkaerőpiaci helyzet) a népességfogyás következtében mára már 144 ezer fővel kevesebb a munkaképes korú lakosság. Ez már meghaladja Magyarország ötödik legnagyobb településének teljes népességét. Eközben a munkanélküliek száma körülbelül 70 ezer fővel emelkedett.

Igaz, és ebben az államtitkárnak is igaza van, mivel a közelmúltban a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala is csökkent, így az aktivitási és foglalkoztatási ráta egyaránt stabil maradt. A munkaerőpiac tehát az arányszámok tekintetében továbbra is feszes,

Csak sajnos a kilátások most nem annyira biztatóak, hiszen demográfiai fordulat nem körvonalazódik, a dráguló munkaerő és a nagyobb gazdasági fordulat hiánya tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet.