Szijjártó Péter is aláírta azt az energetikai közös nyilatkozatot, amelyet 11 másik közép- és kelet-európai ország, valamint az Egyesült Államok képviselői írtak alá kedden Washingtonban. A régió földgázellátásának biztonságáról szóló nyilatkozatot Magyarország és az Egyesült Államok mellett Görögország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Moldova, Horvátország, Litvánia, Szerbia, valamint Bosznia- Hercegovina és Ukrajna is aláírta. A tárgyaláson amerikai részről Chris Wright energiaügyi miniszter és Doug Burgum, a nyersanyagokért is felelős Belügyminisztérium vezetője volt jelen.
A közös nyilatkozatban a felek arról állapodnak meg, hogy közösen dolgoznak majd a kelet-közép-európai gázpiac biztonságának és rugalmasságának javításán, kihasználva az eddigi infrastruktúrát, és ha szükséges, bővítve azt, ami újabb vezetékek építését vetítheti előre. Emellett azt is vállalták, hogy átláthatóbbá teszik és harmonizálják a gázpiacaikat, és elhárítják a gázkereskedelmet korlátozó adminisztratív akadályokat.
A nyilatkozat szövegében ugyan expliciten nem szerepel, hogy a felek több amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlásával érnék el ezeket a célokat, de a nyilatkozat egyik pontja üdvözli az aláíró országok által eddig kötött amerikai LNG-szerződéseket. Oroszország sem szerepel név szerint a megállapodásban, de a szöveg kitér arra, hogy „manipulációtól és zsarolástól” mentes energiaellátási rendszerre van szükség, és hogy az európai országok „korábbi függő pozíciói” megmutatták, milyen fontos a diverzifikálás a gázpiacon, amelyben az Egyesült Államok nagyon fontos partner lehet. Éppen emiatt a külföldi szaksajtóban sokan úgy értelmezik a nyilatkozatot, mint amivel az aláírók elköteleződnek, hogy még több amerikai LNG-vel váltják majd ki az orosz földgázt.
A politikai nyilatkozat mellett a tárgyalások során több vállalat is írt alá megállapodásokat, a magyar hátterű MET-csoport nemzetközi kereskedőcége például szándéknyilatkozatot írt alá a Shell-lel a hosszú távú LNG- és gázkereskedelmi együttműködésük bővítéséről, vagyis hogy a MET amerikai cseppfolyósított földgázt vásároljon, és azt európai visszagázosító létesítményekbe szállítsa. A vállalati megállapodások a szaksajtó szerint a Vertikális Gázfolyosó elnevezésű kezdeményezést erősítik, amelynek Magyarország is része. Ezen a folyosón amerikai LNG-t szállítanának görög kikötőkből Bulgárián, Románián, Moldován, Ukrajnán keresztül Szlovákia és Magyarország felé.
Az aláírók között nem véletlenül szerepel Ukrajna is, a nyilatkozat egyik pontja ugyanis kitér arra, hogy „Ukrajna rendelkezik az egyik legnagyobb, föld alatti gáztároló létesítménnyel Európában, amelyet integrálni kellene a régiós gázpiacokba és kereskedelmi központokban, ezzel támogatva Ukrajna gazdasági felépülését és újjáépítését”.
A nyilatkozatot aláíró Szijjártó Péter a tanácskozáson azt mondta, Magyarország nyitott a diverzifikációra, de nem fogja lecserélni a meglévő olcsó és megbízható energiaforrásokat drágábbakra és kevésbé megbízhatókra, ez ugyanis a rezsicsökkentés feladásával járna. Azt is elmondta, hogy a Vertikális Folyosó jelenlegi kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy teljesen ellássa Magyarországot. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg az ezen az útvonalon érkező szállítások húsz százalékkal drágábbak, mint más, Magyarországra vezető útvonalakon, beleértve a Török Áramlat vezetéket is.
A diverzifikálásról azt mondta, már zajlik a török földgáz szállítása Magyarországra, amellyel hazánk lett a legelső olyan, nem szomszédos ország, ahová Törökország exportál. Illetve hasonlóképpen, elindult az azeri gázszállítás is. A magyar kormány emellett hosszú távú földgázvásárlási szerződést írt alá az amerikai Chevronnal és a ConocoPhillipsszel, továbbá tárgyalásban áll Romániával is az import jövőbeli megkezdéséről.
