Még tovább mélyült a korrupció Magyarországon a Transparency International 2025-ös jelentése szerint
Tovább romlott Magyarország pontszáma a Transparency International korrupcióérzékelési indexe alapján – derül ki a szervezet legfrissebb jelentéséből. Idén is az EU sereghajtói lettünk, igaz, ezúttal Bulgáriával közösen kerültünk az utolsó helyre. A jelenlegi a valaha mért legrosszabb eredmény Magyarország esetében. A Transparency International szerint a korrupció a fő oka annak, hogy a legtöbb gazdasági mutató alapján Magyarország mára az EU leggyengébben teljesítő országai közé került.
A Transparency International 31. alkalommal készítette el jelentését a szervezet korrupcióérzékelési indexe alapján, ami a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsorolja az országokat. Ez alapján Magyarországon az üzletemberek és a szakértők ugyanakkorának érzékelik a közszektort érintő korrupció szintjét, mint Burkina Fasóban, Kubában, Észak-Macedóniában vagy éppen Tanzániában. Ez nem jelent nagy változást a tavalyi eredményhez képest.
40 ponttal Magyarország a 182 ország közül a 84. helyre került, vagyis két hellyel hátrébb, mint egy évvel ezelőtt. Idén is az EU sereghajtói lettünk, de ezúttal nem egyedül: Bulgária is 40 pontot kapott. A szervezet szerint az elmúlt 13 évben hazánk produkálta a legjelentősebb visszaesést az EU tagállamai közül: 2012 és 2025 között 15 pontot esett a korrupcióval szembeni ellenálló-képességet mérő pontszám.
Míg az elmúlt 13 évben a németek kettő, a franciák 5, a spanyolok pedig 10 pontot rontottak, voltak olyan országok is, ahol jelentős javulás volt megfigyelhető. Ilyenek például a régiós mezőnyt vezető balti államok, ahol az észtek 76, a litvánok 65, a lettek pedig 60 pontot kaptak. Ez mind a három ország esetében 11-12 pontos javulást jelentett 13 év alatt. A Visegrádi Együttműködés országai között is egyre nagyobbak a különbségek: az 59 pontot elért Csehország teljesítménye csaknem 10 ponttal volt jobb a 2012-es eredménynél, a lengyelek pozíciója a 2023-as kormányváltás után stabilizálódott, a szlovákoké pedig hanyatló tendenciát mutatott az elmúlt két évben. Görögország és Olaszország 14 és 11 ponttal javított az eredményén 2012 óta.
Ha csak az elmúlt egy évet vizsgáljuk, már kevésbé rózsás a helyzet: a 27 tagállam közül 13-nak csökkent a pontszáma a 2024-es eredményhez képest, míg hétnek stagnált, és szintén hétnek javult.
A jelentés azokra az intézkedésekre is kitér, amikkel az elmúlt években az Európai Unió a magyarországi jogállamiságot próbálta megerősíteni és helyreállítani. Ezek közül a legfontosabb a 2022-ben elindított feltételességi eljárás, aminek részeként 27 jogállamisági és korrupció elleni feltétel lépett életbe. Ezeket a magyar kormánynak kellett volna teljesítenie, de több mint három év elteltével az látszik, hogy a „kilátásba helyezett reformok nem tudták megtörni a rendszerszintű korrupciót és helyreállítani a jogállamiságot. Részben azért, mert a NER és a jogállam összeegyeztethetetlen egymással.” A szervezet szerint a magyar kormány kizárólag olyan jogi megoldásokban érdekelt, amelyek nem veszélyeztetik a hatalmának a fennmaradását.
A Transparency a jogállamisági követelményeket vizsgálva arra jutott, hogy azok egy része nem alkalmas a rendszerszintű korrupció megtörésére, míg más intézkedések végrehajtását a „kormány egyszerűen szabotálja”. A szervezet egy másik eszköz, az uniós jogállamisági jelentések ajánlásait is elemezte, és arra jutott:
„a kormány nem védi a közérdekű bejelentőket, nem üldözi a magas szintű korrupciót, és nem szavatolja a tisztességes párt- és kampányfinanszírozást, ami a párt és az állam összefonódásához vezet”.
A TI szerint annak ellenére, hogy több, az EU feltételességi eljárásaiban alkalmazott mérföldkő is irányult a közbeszerzési rendszer megtisztítására, a GDP 5,3 százalékát kitevő szektor továbbra is a korrupció melegágya. Ugyan némileg csökkent az egyajánlatos tenderek aránya, de a legnagyobb értékű megbízásokat továbbra is a kormányközeli szereplők nyerik, például Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei.
A szervezet szerint tovább rontja a közbeszerzésekről alkotott képet, hogy rendkívüli módon elterjedtek a keretmegállapodások: 2024-ben 3219 milliárd forintnyi ilyen típusú megállapodást kötöttek, kétharmadukat ráadásul versenyszűkítő módon, egyetlen szereplővel. Az átláthatatlan magántőkealapok szintén veszélyeztetik a közbeszerzési versenyt, mivel ezeknél a szereplőknél rejtve marad a végső befektetők kiléte. A szervezet úgy látja, hogy ezeket az alapokat sok csatornán keresztül hizlalják az állami tőkekihelyezések: 2024 végéig a magyar állam 1311 milliárd forintot fektetett magántőkealapokba átláthatósági és elszámoltathatósági garanciák nélkül.
A Transparency International jelentése szerint a magyar gazdaság gyenge teljesítményének fő oka a jogállam szétverése,
miközben a korrupció miatt Magyarország mára az EU egyik legszegényebb tagállamává vált. Úgy látják, hogy a Covid utáni turbulens időszak megmutatta a hazai gazdaságnak a versenytársakénál lényegesen nagyobb sebezhetőségét.
„A kormány kétségtelen eredményeket ért el a kiskorrupció visszaszorítása terén, miközben a szervezett korrupciót eszközként használja hatalmának bebetonozása és a NER-es szereplők gazdagodása érdekében.” Ennek érdekében több ezermilliárd forintnyi közpénzzel stafírozta ki közvetlenül vagy közvetve a NER-es gazdasági szereplőket, súlyosan torzítva ezzel a piaci viszonyokat. „A rendszerszintű korrupció és a gyenge gazdasági teljesítmény ördögi köréből a kiutat a jogállamiság helyreállítása jelentheti, ami a mai rendszer keretei között elképzelhetetlen” – írták.
Arra is kitértek, hogy a jogállamisági problémák miatt 1,1 milliárd eurót veszített el véglegesen Magyarország a 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási pénzügyi keretből, ami miatt a 21,7 milliárd euróból már csak 19,6 milliárd euró elérhető. Hasonló kockázat rajzolódik ki a Covid-járvány után létrehozott, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz néven ismert alapnál is: ha a magyar kormány nem teljesíti maradéktalanul a Helyreállítási és Ellenállóképességi (RRF) Tervben vállalt 27 korrupció elleni és a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedést az év végéig, az alap teljes keretét elbukhatja.
Szintén a magyar mérleget rontja az Európai Unió Bíróságának 2024-es ítélete, amiben 200 millió euró egyszeri bírság, és napi további 1 millió euró büntetés megfizetésére kötelezték a kormányt. Ennek oka, hogy Magyarország következetesen nem hajt végre egy, a menedékjoggal kapcsolatos korábbi európai bírósági ítéletet.
A korrupcióérzékelési index elkészítésénél 12 szervezet 13 felmérését és értékelését vették figyelembe. 2025-ben 182 országról állt rendelkezésre megfelelő adat, és Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. Egy 0-tól 100-ig terjedő skálára vetíti az adott ország CPI-pontszámát. A korrupcióérzékelési indexben a „0” a korrupcióval leginkább, a „100” a legkevésbé fertőzött országot jelzi.
A Transparency jelentésének megjelenése előtt a kormányközeli Nézőpont Intézet is kiadott egy közleményt, amely szerint nem igazak TI jelentésének állításai, a civil szervezet pedig korrupt és Tisza-párti.
A Nézőpont szerint téves az a korrupcióérzékelési index által megfogalmazott állítás, ami szerint Namíbia, Gána, Szenegál, Románia vagy Moldávia kevésbé korrupt, mint Magyarország. Szerintük ugyanis Magyarország korrupciós szintje az európai középmezőnybe tartozik, és a szervezet nem a korrupció szintjét méri, hanem 13 olyan másik indexet használ fel, amelyek a korrupciót csak részlegesen, különböző értelmezésben vizsgálják. Szerintük egy elfogult, „baloldali zsűrihálózat” értékeli az országokat, és más jelentések, például az Eurobarométer szerint 2009-ben Magyarország megítélése a negyedik legrosszabb volt Európában, miközben a Transparency akkor Európa középmezőnyébe sorolta Magyarországot. Eközben szerintük 2025-ben a kormányzat megítélése azonos volt az európai átlaggal, miközben a Transparency az utolsó helyre sorolta Magyarországot.
A Transparency International a Nézőpont által is vázolt, a kormánypárti propagandában sokat hangoztatott álláspontra is kitért sajtóközleményében: „Bár a hazai kormánypropaganda rendre igyekszik elhitetni az ellenkezőjét, nemcsak a TI Korrupció Érzékelési Indexe, hanem minden más mértékadó elemzés – például az Eurobarometer felmérései és a Világbank kormányzásindikátorai – szerint is súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon; régiós és európai uniós összehasonlításban hazánk a legkorruptabb országok közé tartozik” – írta a szervezet.
