Kopint-Tárki-vezérigazgató: Évekig nem feltételeztük, hogy Nagy Márton ennyire megalapozatlanul beszél

„Évekig nem feltételeztük, hogy Nagy Márton ennyire megalapozatlanul beszél. Három év megannyi melléfogása után ezt most már kimondhatjuk” – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a HVG-nek.

Tavaly is elmaradt a kormány által várt 3,7 százalékos gazdasági növekedés, végül csak 0,3 százalékkal tudott bővülni a magyar GDP. Az eredmények láttán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azzal védekezett, hogy a kutatók is melléfogtak korábbi, ennél jóval magasabb prognózisaikkal.

Palócz Éva szerint azonban a kormány nem azért jósol „butaságokat”, mert az elemzők után megy, „hanem fordítva, a kutatók veszik figyelembe a hivatalos prognózisokat”. És mivel a gazdaságra vonatkozó információk a kormány birtokában vannak, csak az állam tudja megmondani, hogy mennyi állami beruházás indul, és milyen gazdaságpolitikai lépések vannak készülőben.

„A nemzetgazdasági tárcának komoly apparátusa van, amely számol, intézkedéseket tervez, összeállítja a költségvetést és így tovább; mi csupán tízen vagyunk” – fogalmazott. A közgazdász szerint azonban most már kijelenthető, hogy megalapozatlanul beszélt a nemzetgazdasági miniszter. Így annak ellenére, hogy 2026-ra az állami büdzsé 4,1 százalékos gazdasági növekedést feltételezve készült, a Kopint-Tárki pedig 2 százalékot mond, közel sem biztos, hogy ez teljesülni fog.

Palócz Éva szerint az is rejtély, hogyan lehetséges, hogy a vállalatokat ösztönző kedvezményes hitelek ellenére 2022 harmadik negyedéve óta folyamatosan csökkennek a beruházások Magyarországon. Tovább árnyalja a képet, ha visszatekintünk a 2016 és 2019 közötti időszakra, amikor „csúcsra volt járatva a gazdaság”, és közel ötvenszázalékos beruházásnövekedés történt az uniós pénzek gyorsított felhasználása révén.

Palócz elmondta, eleinte azt hitték, hogy csak korrekció történik, de már látják, hogy ez most más: „olyan jelenség, amit nehéz magyarázni, mert más országokban nincs hasonló. Feltehetőleg a centralizáció és a korrupció magas fokával magyarázható, amely megfojtja a gazdaságot, elriasztja a vállalkozókat a beruházástól, a fejlesztéstől” – fogalmazott. Palócz úgy látja, hogy sok vállalati vezető most inkább kivár, és nem kezdenek beruházásokba.

Balatoni András, az MNB elemzési igazgatója korábban arról beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság előrejelzői fórumán, hogy a vállalatok nagy pénzkészleten ücsörögnek, így a beruházásoknak nincs likviditási akadálya. Palócz Éva azonban úgy látja, hogy a vagyon eloszlása rendkívül aránytalan, és a kormányközeli körökben hatalmas vagyonok halmozódtak fel. Ők ugyanakkor nem értékteremtő beruházásokra, hanem „luxusfogyasztásra, kastélyok, paloták vásárlására, jachtkikötők építésére, külföldi stadionok és más javak felvásárlására, azaz nem produktív eszközök megszerzésére” költik a magyar gazdaságból kicsent pénzeket.

„Tudunk olyan értékteremtő, GDP-t növelő beruházásról, amelyet a politikai kedvezményezettek hajtottak végre? Nem véletlen, hogy nem, mert az állami pénzek lenyúlása más attitűdöt igényel, mint az iparkodás és a fejlesztés” – fogalmazott a közgazdász.

Palócz az áprilisi választások előtt is számít osztogatásra, azonban úgy látja, most nem zúdítanának akkora összeget egyszerre a lakosságra, mint tették azt négy éve a személyi jövedelemadó visszatérítésével. A közgazdász szerint a választások után bármilyen összetételű kormány alakul, költségvetési kiigazításra fog kényszerülni. A Tiszának befolyhatna valamennyi pénz a nehezen visszaszerezhető uniós támogatásokból és a vagyonadóból is, de várhatóan a kiadásaik is nőni fognak.

Palócz Éva egy korábbi, 2024-es tanulmányában azzal is foglalkozott, hogy miként alakult át az állami költés struktúrája 2010 óta. A közgazdász szerint egyik régiós országban sem variálták át ennyire az állami kiadások szerkezetét, tehát már ebből az egy adatsorból is látszik, mennyire átalakították a magyar állam és a magyar gazdaság működését Orbán Viktor kormányai. Decemberi komplex cikkünkben arra segített lapunknak választ találni, hogy mennyibe is kerül Magyarországnak a NER, és mennyit lehetne spórolni az egyes állami költségek lefaragásával.