Már a Lego- és Kinder Joy-csereberecsoportokban is csalók garázdálkodnak

Azt régóta lehetett tudni, hogy egy-egy Lego-készlet, sőt akár egy-egy emblematikus figura is tízezrekért, százezrekért, akár milliókért cserél gazdát a gyűjtők között.

Tavaly év végén aztán bejött a Lego mellé egy másik, teljesen új mánia, ami jól illeszkedik a gyűjteni valók (collectibles) szegmensének utóbbi évekbeli felfutásába. A Kinder Joy tojások szeptemberben egy olyan kollekcióval léptek piacra, amely a Stranger Things amerikai sci-fi sorozat 24 szereplőjét ábrázoló figurákat tartalmazott. A rajongók elkezdték gyűjtögetni a bábukat, de aztán kiderült, hogy van egy kifejezetten nehezen megszerezhető darab, Will Byers karaktere.

Az ő figurái először külföldi eladóktól szivárogtak be Magyarországra tízezer forintos árakon, majd miután itthon is több eladó jelentkezett, az itthoni cserebere-közösségekben is valóságos őrület alakult ki. Márpedig ha valaki 10 ezer forintért is el tudott adni egy-egy ilyen darabot, az 500 forintos csoki árának hússzorosát kaphatta, ami százalékosan nézve elég jó biznisz.

Kinder tojások csereberéje

Aki beírja a Facebook keresőjébe, hogy „Lego cserebere” vagy „Kinder cserebere”, meg fog lepődni, hány darab és mekkora létszámú ilyen közösség létezik a magyar közösségi médiában. A legós csoportok (Lego Adok-Veszek, Lego ár alatt adok-veszek, Lego adásvétel) 50-60 ezer fősek, a kinderesek (Kinder Joy Stranger Things, Kinder cserebere, Kinder Surprise figurák) egyelőre kisebbek, de itt is van nagyon gyorsan növekedő csoport. A legtöbb csoport privát, zárt, vagyis adminisztrátor ellenőrzi a tagokat, csak kérdés, hogy mennyire tudják kontrollálni a nagy érdeklődés során a jelentkezőket.

Aztán, ahogy az ilyenkor lenni szokott, megjelentek a csalók is, akik akár rendkívül primitív módszerekkel dolgozva fantáziát láttak az új trendben. Átverésük egyszerűen annyi, hogy megírják: nekik megvan Will, vagy valamilyen értékes Lego-készlet, előleget kértek, majd felszívódtak. Volt olyan pofátlan csaló, aki 70-90 ezer forintot szedett ki az áldozataiból, és hozzá volt annyira rosszindulatú, hogy még címet is küldött a személyes átvételhez, ahová az áldozat elment, de persze nem volt ott senki. Egy közösségi tag, Lakó Ákos azonban megelégelte mindezt.

És akkor vettem ezer Kinder tojást…

Lakó Ákos rendkívül aktív tagja ennek a világnak. Mint a Telexnek elmesélte, ő műanyagokból, akár Lego- vagy Kinder-figurákból készít ékszereket, 27 éve járja hétvégén a kirakodóvásárokat, és ezeket az ékszereket értékesíti. Honlapot is működtet, a Redaster.com-on a Legóból készült fülbevalók, nyakláncok és kulcstartók, illetve immár a Stranger Things-kulcstartók is megtekinthetők.

Ákos nagyon sok legós és kinderes Facebook-csoportban van benne, legtöbbször azért vásárol, hogy alapanyagot szerezzen az ékszereihez, de olykor maga is adja-veszi a kollekciókat. Mint elmesélte, Kinder Joy tojásból is már vagy ezer darabot megvett. Az azonban nagyon felháborítja, hogy rendszeresen csalókba ütközik, akik közül néhány pofátlan alak rendszeresen felbukkan a különféle csoportokban.

Van, aki eddig legós volt, de most már kinderes is, és – bár ez elég meglepő lehet – sokszor a saját nevükkel, vagyis jól beazonosítható személyként követik el a csalásokat.

Talán abban bíznak, hogy akit 20 vagy 40 ezer forinttal átvágnak, az nem tesz utána komolyabb lépéseket, nem megy a rendőrségre. Mellettük persze vannak profibbak is, akik álprofilokat építenek, többféle bankszámlára utaltatnak pénzt.

Fontos óvintézkedések, sikeres leleplezések

Ákos mindenesetre kifejezetten aktív lebuktató, nem hagyja annyiban a dolgot, és sorstársainak több jótanáccsal is tud szolgálni, amik persze általánosan is alkalmazhatók bármilyen esetben, amikor valaki a közösségi oldalon keresztül üzletelne.

• Mielőtt valakivel, aki valódi profilnak látszik, adásvételi kapcsolatba lépnénk, érdemes beírni minél több keresőbe az illető nevét és a „csaló” vagy a „csalás” szavakat. Így sokszor kiderül, hogy már valamelyik károsulti oldalon jelentették az illetőt.
• Egy kicsit érdemes az eladó profiljára is ránézni: gyanút kelthet, ha nagyon friss a profil, ha alig van ismerőse az illetőnek, vagy ha nincs fotója, csak egy virág, egy tájkép, egy háziállat, esetleg egy autó.
• A csalók olykor azt csinálják, hogy belépnek egy csoportba, ott vadásznak érdeklődőkre, de aztán őket már privát üzenetben keresik meg, ami kikerüli a csereoldal rendszerét. Az ilyen ajánlatokra fokozottan figyelni kell, akár érdemes lehet rákérdezni a csoport adminisztrátoránál, mert lehet, hogy ő már ismeri a csalót.
• Árulkodó lehet a hirdetés minősége, vagyis az, hogy van-e ár, az nem tér-e el nagymértékben a reálistól (nem gyanúsan kedvező-e), mennyire vannak információk a kézbesítési módról.
• Korábban voltak olyan próbálkozások is, hogy az eladótól azt kérték az óvatosabbak, fényképezze le a készletet úgy, hogy egy papírt tesz mellé dátummal, az eladó nevével. Sajnos a mesterséges intelligencia korában ez a módszer már nem feltétlenül buktatja le azt, akinek nincs ugyan meg az áruja, csak a netről szedte le a fotót, így ne bízzunk meg feltétlenül az ilyen jellegű bizonyítékokban.

A facebookos károsulti csoportokban amúgy vannak olyan történetek, amikor valakik sikerrel szerezték vissza a pénzüket. Például egy egészen notórius fiatal csaló helyett, akinek a károsultjai külön csoportba szerveződtek, végül több esetben is az apja fizetett.

Volt áldozat, aki a valósnak tűnő, de kámforrá vált partner ismerőseinek a nevét lementette. Először 10 ismerősnek megírta, hogy mekkora csaló a barátjuk, majd a csalónak jelezte, hogy amennyiben 2 napon belül nem kapja vissza a pénzét, akkor minden ismerősnek elküldi ugyanezt az üzenetet. Ő is a pénzéhez jutott.

Ezt az „ismerős értesítése” módszert amúgy a Concorde „Van, ahol az anyós a legjobb pénzbehajtó” című podcastadásában az üzbég bankrendszerről hallhattuk. Az adásban elhangzott, hogy Üzbegisztánban nagyon hódít a személyi hitelezés, de rémesen gyenge a visszafizetési hajlandóság. Az üzbég pénzbehajtási kultúrában az sms-figyelmeztetés után benne van a szomszédok vagy az anyós értesítése is, ami állítólag hatékony ösztönző a törlesztésre.

Olykor kis tételeknél is hasznos a rendőrséghez fordulni

Ezekben a közösségekben sokan nem értik, hogy amennyiben tucatnyi áldozat van, és még feljelentés is születik, akkor a rendőrség miért nem lép fel hatékonyabban a csalók ellen.

Ákos szerint azonban kifejezetten érdemes a rendőrséghez fordulni, neki legalábbis jó tapasztalata volt egy ügyben, amikor 40 ezer forinttal vágta át egy csaló. Az ajánlat amúgy eleve gyanús volt, mert bőven a piaci ár alatt kínálták a terméket, de ő úgy próbálta a kockázatot csökkenteni, hogy megkérte az eladót, fényképezze le a személyijét, és küldje neki át. Sajnos az MI korában már ez sem jelent garanciát, könnyű fals személyit generálni. A csaló mindenesetre lefotózta, átküldte, majd az előleg átutalása után mégis eltűnt.

Ákos számára a rendőrségen derült ki, hogy a jog előtt a 40 ezres tétel még nem komolyan veendő. Ez egyébként valóban így van: az 50 ezer forint a magyar jogban a csalás vagy általában is a vagyon elleni cselekmények esetében a bűncselekmény értékhatára, ez alatt az összeg alatt még csak szabálysértés a csalás, felette minősül bűncselekménynek. Igaz, az is kiderült, hogy amennyiben több 40 ezres károsult összefog, akkor már rögtön bűncselekménnyé válik a csaló tevékenysége.

Olvasónknak végül mégis nagyon pozitív tapasztalatai lettek: egy akkurátus rendőr megkereste a csalót, bírósági ügy lett belőle, az elkövetőt megbírságolták, közmunkára ítélték, és bár a pénz még mindig nem érkezett vissza hozzá, az is folyamatban van.

Ákos szerint ezekben a közösségekben pillanatok alatt több tucat csalót lehetne viszonylag egyszerűen megtalálni, olyanokat, akik évek óta aktívak, vígan tevékenykednek, és láthatóan szabadlábon vannak. Kérdés persze, hogy a rendőrség mennyire kap feljelentéseket, mennyire nézi maga az ilyen károsulti oldalakat, egyáltalán mennyire futtathatók össze az esetek.

Kerestük az ügyben a rendőrség sajtóügyeletét, de kérdéseinkre még nem érkezett válasz.