Még az Otthon Start sem tudta érdemben felpörgetni az ingatlanpiacot

Éves összehasonlításban a magyar lakáspiaci forgalom 3 százalékkal nőtt 2025 harmadik negyedévében, negyedéves összevetésben viszont gyakorlatilag stagnált, derül ki az Eurostat adataiból. Ez élénkülést jelent 2025 első feléhez képest, amikor még inkább visszaesés vagy megtorpanás volt jellemző. Az OTP Ingatlanpont szerint a javulásban már szerepet játszhatott a szeptemberben elindult Otthon Start, de a növekedés elmaradt a várakozásoktól, részben azért, mert 2024-ben rendkívül magas volt a bázis, akkoriban kiugróan nagy forgalomnövekedést mértek.

„A most megjelent számok alapján a harmadik negyedév nagyobb részét még a kivárás jellemezhette a piacon, vélhetően a szeptemberi számok húzták már kicsit felfelé a forgalmat” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A negyedik negyedév hozhatott összességében egy kis élénkülést, hiszen az október még egyértelműen erős hónap volt. Valkó szerint a korábbi optimista becsléseknél kisebb lehetett a tranzakciószám növekedése 2025-ben a magyar lakáspiacon, körülbelül 140 ezer körül lehetett az adásvételek száma a tavalyi év egészében.

Bizakodásra adhat okot, hogy az új építésű lakások piacán megállt a visszaesés, negyedéves alapon kifejezetten erős növekedés látszott, ami arra utal, hogy az Otthon Start elsőként ezt a szegmenst mozgatta meg.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a mezőny hátsó felében végzett. Szlovéniában több mint 47 százalékkal élénkült a piaci forgalom, Dániában is közel 25 százalékos volt a növekedés a vizsgált negyedévben, míg Luxemburgban 22 százalékot mértek. A másik véglet Írország és Finnország voltak, ahol egyaránt 7 százalékkal alacsonyabb forgalmat mértek a lakáspiacon, mint egy évvel korábban.

Ha negyedéves összevetésben vizsgáljuk a lakáspiaci forgalmat, akkor a július és szeptember közti időszakban mindössze 0,6 százalékos volt az élénkülés Magyarországon a második negyedéves 1,5 százalékos és az első negyedéves 1,2 százalékos növekedést követően. Ebben a mutatóban a dán és a norvég piac tudott 10 százalék feletti növekedést felmutatni, ezzel szemben Luxemburgban majdnem 28 százalékkal, Spanyolországban pedig 12 százalékkal esett vissza a forgalom.