Ha minden tervezett atomerőmű elkészül, 2050-re több mint háromszorozódhat a nukleárisenergia-kapacitás
Ha az új atomerőmű-beruházásokra vonatkozó céljaikat teljesítik az országok, 2050-re meghaladja a globális nukleáris villamosenergia-termelő kapacitás a 2023-as ENSZ klímakonferencián kitűzött célokat, írja a World Nuclear Association új jelentésére hivatkozva a World Nuclear News. Eszerint a kapacitás az évszázad közepére elérheti az 1446 gigawattot, a COP28-on pedig az 1200 gigawatt elérésére tettek nyilatkozatot az országok.
A 2023-as dubaji COP-on 30 több mint 30 ország írta alá a nukleáris energiatermelés megháromszorozásáról szóló nyilatkozatot, ami értelemszerűen arról szól, hogy megháromszorozzák az atomenergia termelte kapacitást 2050-re. A World Nuclear Association most összeírta az országok kormányainak 2050-es vállalásait, és ezeket összevetette a már működő reaktorok üzemidő-hosszabbítási terveivel. Az elemzés arra jutott, hogy mindez bőven túlteljesíti majd a COP28-on megfogalmazott célokat.
Jelenleg mintegy 440 atomreaktor üzemel 31 országban, amik összesen nagyjából 397 gigawatt nettó kapacitással rendelkeznek. Emellett 70 reaktort építenek jelenleg is, amik további 77 gigawatt kapacitást fognak adni a globális rendszerhez.
„Ha az üzemelő, az építés alatt álló, a tervezett, a javasolt és a potenciális reaktorokat együtt vesszük figyelembe a kormányzati célkitűzésekkel, a teljes globális kapacitás 2050-re elérheti az 1 446 GWe-t” – olvasható a jelentésben.
Úgy tűnik, az atomenergiának reneszánsza van az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is. A Párizsban megrendezett Nukleáris Világkiállításon Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója azt mondta: visszatértünk a realizmus talajára, és most először van igazán kereslet a nukleáris piacon. Azt ugyanis eddig leginkább az államok tartották el, hiszen atomerőművet építeni nagyon drága, időigényes, jellemzően az építés éveket csúszik, ami az eredeti árhoz képest még inkább feltolja a költségeket.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója ugyanakkor elismerte: a nukleáris ipar az előző években nem teljesített túl jól, a költségek lehangolóak, ráadásul átlagosan 8 éves csúszással kell számítani az építés során a kezdéskor számított költségvetés átlagosan 2,5-szeres áremelkedése mellett. „Az egész ellátási láncot át kell tekintenünk. Az urániumkitermelés és -dúsítás néhány ország kezében koncentrálódik” – mondta.
Most a WNA is arra hívta fel a figyelmet, hogy az iparágnak bővítenie kellene gyártási és ellátási lánc kapacitásait, beleértve az üzemanyagciklushoz kapcsolódó infrastruktúrát is, és optimalizálni a sorozatgyártást, hogy csökkentse a költségeket és lerövidítse az építési időket.
