Egyszerűbb kártérítés-igénylés, ingyenes kézipoggyász – a légi utasok jogait erősítő álláspontot fogadott el az EP

Szerdán az Európai Parlament (EP) 632 szavazattal, 15 ellenében és kilenc tartózkodás mellett elfogadta álláspontját a légi utasok jogainak újraszabályozásáról. A jegyzőkönyv alapján az összes magyar EP-képviselő igennel szavazott.

A képviselőknek a tagállami miniszterek Tanácsával kellene megegyezniük a jogszabály végső formájáról. A Tanács több mint egy évtized után tavaly júniusban fogadta el a saját álláspontját a magyar kormány „feltételes hozzájárulásával”.

Az EP-képviselők a szerdai döntésükben „elutasították az uniós miniszterek törekvését, hogy gyengítsék a 2004 óta hatályos jogokat, amelyek a légi utasok megfelelő védelmét biztosítják, ha az utazásban fennakadás történik” – olvasható az EP közleményében.

Álláspontjuk szerint az utasoknak már háromórás késés felett vagy járattörlés esetén biztosítani kell a visszatérítést, az út átfoglalását, valamint a kártérítést. Ehhez képest a Tanács célja az volt, hogy kártérítést csak négy-hat órás késés esetén lehessen igényelni, a repülési távolságtól függően.

A képviselők ellenezték azt is, hogy csökkentsék a kártérítés összegét. Emellett arra köteleznék a légitársaságokat, hogy járattörlés vagy késés esetén 48 órán belül egy előre kitöltött űrlapot biztosítson a kártérítések igényléséhez, hogy egyszerűsítsék az igények feldolgozását. A Tanács ezzel szemben csak járattörlésre írná elő mindezt.

Az EP szerint az utasoknak biztosítani kell azt is, hogy egy ingyenes személyes tárggyal és egy ingyenes kis kézipoggyásszal utazhassanak. A 14 év alattiakat kísérő felnőtteknek és a mozgáskorlátozott személyeket kísérő utasoknak pedig szerintük biztosítani kell a jogot, hogy díjmentesen egymás mellé foglalhassanak helyet.

A Tanács megpróbálja elvenni az utasok kártérítéseinek 60 százalékát – jelentette ki a javaslat keddi vitájában Andrej Novakov. A jogszabály EP-felelőse (jelentéstevője) szerint 11 évnyi tárgyalás után többet érhetnének el annál, hogy tulajdonképpen rontsanak az utasok jogain. Azt jósolta, hogy a szavazáson elérik az egyhangúságot, amivel világos jelet küldenek a Tanácsnak, hogy ne játsszon velük. A légitársaságokat sok más módszerrel támogathatnák, mint az utasjogok megnyirbálása, nem fogják felhígítani azokat, és a cégeknek sem jó, ha a vevőik elégedetlenebbek lesznek – jelentette ki.

A vita egyetlen magyar megszólalója, a Fidesz–KDNP frakciójában ülő Vicsek Annamária szerint „a mi álláspontunk világos: a késések miatti kártalanítás fontos utasvédelmi vívmány, amelytől pusztán iparági érdekek miatt nem szabad visszalépni”. Ugyanakkor „elfogadhatatlannak tartjuk, hogy nem készült megfelelő, adatvezérelt hatásvizsgálat a késési kártalanítás következményeiről. Enélkül felelőtlen lenne újabb aránytalan terheket az ágazatra róni, hiszen ezek végső soron jegyáremeléshez és az európai légitársaságok versenyképességének gyengüléséhez vezetnek”. Erős, de arányos utasvédelem, jogbiztonság és versenyképes európai légi közlekedés mellett érvelt. „Olyan modern, jövőálló szabályozást kell alkotnunk, amely adatokra épül, kiegyensúlyozott kompromisszumot kínál, és nem tolja át indokolatlanul a terheket az utasokra.”

Az EP és a Tanács általában már előre, nem hivatalosan alkut köt a javaslatokról, hogy első olvasatban el tudják fogadni, de ennél a jogszabálynál már a második körnél tartanak. A következő lépésben az EP álláspontja a Tanácshoz kerül. Ha ott nem fogadják el a módosításokat, „egyeztetőbizottságot” hoznak létre, hogy megpróbáljanak végső alkut kötni.

A Tanács eredeti javaslatáról és az ÉKM álláspontjáról itt írtunk részletesebben.