Az egyik legdrágábban hitelezett uniós állam lett Magyarország

Magyarország drágábban tud külföldi hitelt felvenni, mint a többi uniós ország, ami a velünk megegyező hitelminősítési kategóriában szerepel – derül ki a GKI elemzéséből.

Az Államadósság Kezelő Központ 2026 elején 3 milliárd euró értékben hajtott végre eurókötvény-kibocsátást, ami iránt a befektetői érdeklődés meghaladta a 10 milliárd eurót. A kibocsátás során a 7 éves futamidejű kötvény hozama 4,25 százalék míg a 12 éves lejáratúé 4,875 százalék volt, az akciót részletesen itt elemeztük.

Az államadósság finanszírozási költségeit több tényező együttesen határozza meg, amelyek közül kiemelt szerepe van az országkockázati felárnak. A nemzetközi hitelminősítő intézetek (Moody’s, Fitch és S&P) a szuverén adósok besorolását a visszafizetési képesség és hajlandóság átfogó értékelése alapján végzik, ami fontos információt nyújt a befektetők számára az ország kockázati megítéléséről.
Magyarország jelenleg mindhárom hitelminősítőnél a még befektetésre ajánlott kategóriában szerepel. Két intézetnél a besorolás a kategória alsó sávjához közel helyezkedik el, negatív kilátással, míg a harmadik minősítőnél a besorolás egy fokozattal a befektetésre nem ajánlott kategória felett található, szintén negatív kilátás mellett.

Az adósbesorolás alapján Magyarország olyan országokkal szerepel azonos kategóriában, mint Kazahsztán, a Fülöp-szigetek vagy India. Az Európai Unión belül Magyarország mellett Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária tartozik ebbe a minősítési sávba, a többi tagállam ennél kedvezőbb besorolással rendelkezik.

A kötvénypiaci hozamok alakulása tükrözi ezt a kockázati megítélést. A forintban denominált, hosszú lejáratú államkötvények hozamszintje az EU-n belül a legmagasabb tartományban helyezkedik el.

Az euróban kibocsátott magyar államkötvények hozamai szintén a régiós és azonos besorolású országok átlaga felett alakulnak: Olaszország: ~3,45%, Görögország: ~3,37%, Bulgária: ~3,1%, Románia: ~3,9–4,4% (ha tágabb futamidőt nézünk, ~5,5-6,7%) – utóbbi esetben a volatilis értékek miatt nehéz pontosabb becslést adni.

Eközben Magyarországnál ~4,2–4,9 százalék volt a legutóbbi kibocsátás hozamszintje, tehát az egyik legdrágábban finanszírozható uniós ország vagyunk, csak a rossz költségvetési helyzetbe került Románia van mögöttünk.

A hitelminősítők az országok adósbesorolásának kialakításakor több tényezőt vizsgálnak. Ezek közé tartoznak a gazdaság növekedési kilátásai, a költségvetési egyenleg és az államadósság fenntarthatósága, valamint az ország külső sérülékenysége. Emellett fontos szerepet kap a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az intézményi keretrendszer működése, a politikai stabilitás, a jegybanki politika hitelessége, az árfolyam és az inflációs környezet, az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdése. A növekedési kilátások, a külső egyensúly és a hosszabb távú strukturális tényezők – például a demográfiai folyamatok, a termelékenység alakulása és a humán szolgáltatások helyzete – is fontos szerepet játszanak.

A magyar költségvetési politika 2025-ben szűkülő mozgástérrel szembesült: a hiány megközelítette az 5 százalékos GDP-arányos szintet, miközben az államadósság enyhén emelkedett.

A kormány jelenlegi várakozása szerint 2026-ban is magas marad a hiány (5% körül). A jelenlegi szakértői konszenzus a hazai GDP növekedését 2% körülire várja (a kormány 3,1%-os prognózisával szemben). A GKI elemzése szerint amennyiben a tényleges gazdasági növekedés a kormányzati várakozásokhoz képest alacsonyabb lesz, a kamatkiadások tartósan magas szintje és a kiigazító intézkedések elmaradása esetén 2026-ban a tervezettnél magasabb hiányhoz vezet.