Ahogy arról korábban írtunk, több milliárd forintos hiány és tízezres tonnaszámú eltűnt készlet miatt forrong a kelet-magyarországi gabonapiac. A villámgyorsan felfutó, politikai kapcsolatokkal is emlegetett Bászna Gabona fizetési gondjai gazdákat, vevőket és finanszírozókat sodortak bizonytalanságba, közraktári zárolásokra került sor. Ha nem érkezik gyorsan megoldás, elképzelhető, hogy ez lesz a Fidesz Hajdú-Bét-ügye, írtuk a cikk folytatásában.
A Bászna Gabona Zrt. tartozásai és készlethiánya kapcsán a minket tájékoztató gazdákat, kereskedőket sokáig nagyon zavarta, hogy úgy érezték, lassú a rendőrség reakciója. Már december 22-én és 23-án megszülettek az első feljelentések, de a gazdák úgy tudják, még január 5. és 7. között is mentek ki szállítmányok a cég telephelyeiről, például Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez, a fegyverneki Kunhalom Agrária Kft.-hez és a tiszapüspöki Kall Ingredients Kft.-hez.
Honnan tudták ezt a gazdák, illetve a kereskedők? A környéken az agrárvilágban mindenki ismeri egymást, egyszerűen megkérdezték a fuvarozókat, hogy merre mennek. Január 8-án aztán a rendőrség is lépett, nagy erőkkel megjelent a Bászna Gabona Zrt. mátészalkai központi telephelyén, leállította a kiszállításokat, pedig aznap is ott várakoztak a kamionok, iratokat másoltak le és foglaltak le. Mint a helyszínről értesültünk, a korábban Kósa Lajos fideszes politikus családjához is köthető cégnél a láthatóan megszeppent emberek, központi ügyintézők, raktárosok még dolgoztak, a korábban a sajtóban már részletesen megjelent negatív hírek ellenére voltak, akik tényleg meglepődtek, amikor szembesültek a helyzettel.
A 444.hu hétfőn a rendőrségtől is kapott tájékoztatást, mint írták, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság feljelentés alapján sikkasztás bűntett gyanúja miatt eljárást folytat.
A tulajdonost még nem hallgatták ki
Úgy tudjuk, Szilágyi Gábor, a cég jelenlegi tulajdonosa is ott volt a helyszínen (őt korábbi cikkeinkhez nem tudtuk elérni), és mint megtudtuk, egy debreceni ügyvéd volt vele, de a Bászna Gabonával szemben követeléseket megfogalmazó és a telephelyen megjelenő partnerek nem nagyon kaptak érdemi válaszokat a kérdéseikre.
Sikerült elérnünk Karalyos Botond Zsolt ügyvédet, aki Szilágyi Gábor hozzájárulásával válaszolt a kérdéseinkre (az ügyvéd nem a Bászna Gabona jogi képviselője, de az intézkedés során Szilágyi Gábor jogi képviselőjeként járt el).
Karalyos Botond Zsolt azt mondta a Telexnek, Szilágyi Gábort a nyomozó hatóság egyelőre semmilyen eljárási pozícióban nem hallgatta meg. A január 8-i történésekről a jogász azt mondta, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság feltehetően ismeretlen személy ellen, a jogász által nem ismert tartalmú feljelentés, feljelentések alapján megindított nyomozati eljárásában vizsgálja az esetleges bűncselekményt és büntetőjogi felelősséget.
A vizsgálat a cégcsoporton belül kizárólag a Bászna Gabona Zrt. gazdálkodását érinti.
Mint megtudtuk, január 8-án a vállalkozás központi ügyintézési helyén és telephelyein a rendőrség valóban kutatást, lefoglalásokat végzett. A társaság igazgatója és adminisztrációs személyzete teljeskörűen együttműködött a hatóság tagjaival.
Azt is megkérdeztük, hogy maga a cég hogyan ítéli meg az elmúlt hetek eseményeit és a gazdák, illetve más, követeléssel bírók panaszait. Karalyos Botond Zsolt válaszában azt írta, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint csalárd szándék a cégvezetést ellátó személyek részéről nem volt. Azt pedig a nyomozó hatóság feladata megállapítani, hogy történt-e szerződésszegés, az felróható-e és annak van-e büntetőjogi tartalma.
A rendőrség tehát megindította az eljárást, zárolta a telepeket, azt ugyanakkor pontosan nem tudjuk, hogy hány telepről van szó, mert a cég saját telephelyei (Mátészalka, Kölcse, Nyírbogát, Nyírbátor, Nyírbéltek, Bátorliget, Kérsemjén, Fábiánháza) mellett a környéken sok telepet bérelt.
A rendőrségi intézkedés előtt, alatt és után azonban értelmezhető ígéretet nem kaptak az érdeklődők a helyzetük rendezésére. Az kiderült egyeseknek, hogy az ő árujuk hol van; van, aki úgy tudja, hogy nincs másnak követelése az ő kukoricájára, de olyannal is beszéltünk, aki attól tart, hogy az ő áruját többen is a magukénak érzik.
A nagy multik is megijedtek
Eddig főleg a kisebb kereskedők, illetve a termelők helyzetét mutattuk be cikkeinkben, de most arról is értesültünk, hogy a legnagyobb cégeknek milyen fontos szerepük volt a magyar mezőgazdaság működtetésében, illetve mennyire veszélyezteti ezt a fajta szerepvállalást, ha bizalomhiány lép fel.
Mint beszélgetőpartnereink mesélték, a magyar gazdák örökös tőkehiányban szenvednek, így a következő évi termelés általában csak külső segítséggel indítható el. Ez lehet uniós forrás vagy az integrátor, aki meghitelezi a műtrágyát, a vetőmagot és a növényvédő szert, amit aztán a megtermelt áru ellentételez. Az elmúlt 20-25 évben évi 2-3 millió tonna gabonát a legnagyobb, főleg külföldi tulajdonú kereskedők finanszíroztak.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy a nagy cégek előre fizettek, részben az áruért, de olykor a tárolásért is, ami nagy segítség volt a termelők likviditásához. A Bászna Gabona ügyének híre azonban eljutott az amerikai, holland, kínai, német, dán tulajdonosokhoz is. Hallottunk olyan cégről, aminél a legfelsőbb szinten vonódtak be a nyugati multik, több cégnél is letiltották az előre fizetést Magyarországon, és olyan is van, ahol általában is felfüggesztették a szerződéskötéseket.
A Bászna Gabona ügye után kialakult helyzetről beszéltünk Kiss Péterrel, a Magyar Gabonaszövetség elnökével is. A szövetség tagjai adják a gabonaexport, a takarmánykeverés, a malmi kapacitások döntő többségét, 70-100 százalékát, vagyis valóban képviseli a magyar gabona- és olajosmag-piac érdekeit.
Kiss Péter azt mondta, a szövetség már kialakította és jelezte az álláspontját az Agrárminisztériumnak és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A szövetség szerint ha nem lesz átfogó rendezés, az alapjaiban veszélyezteti a nagy cégek és a bankok eddig bevált finanszírozási hajlandóságát. A nagy cégek ugyanis nem kevés árut tároltak a Básznánál.
A tőzsdén jegyzett UBM Holding Nyrt. például a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) megjelentetett közleményében arról írt, hogy az UBM Grain Zrt. nyilvántartása szerint „a Bászna Gabona Zrt. jelenleg összesen 34139 tonna, az UBM Grain Zrt. tulajdonát képező mezőgazdasági termény (árpa, búza, kukorica) tárolását végzi. A letéteményes telephelyein tárolt készletek egy jelentős része nem áll rendelkezésre az említett telephelyeken. Az ezen vizsgálatok eredményeképpen megállapítható készlethiány jelentős negatív hatással lehet az UBM Grain Zrt. – és közvetve a teljes UBM Csoport – folyamatban lévő üzleti évének eredményességére.”
Ha csak a kistermelőket segítik meg, és a nagy cégek milliárdokkal bent ragadnak, akkor félő, hogy a bankok is lehúzzák a limiteket, ők a kisebb kft.-ket eleve nehezebben finanszírozták. Az a multis modell, hogy a nagyok előre fizetnek, és csak hónapokkal később vitték el a terményüket, hosszabb távra is megborulhat.
A szövetség átfogóbb rendezést szeretne annál, hogy csak a kisebb gazdákat kárpótolják, mint Kiss Péter mondta, szívesen segítenek abban, hogy a Bászna Gabonától függetlenül egy általánosabb munka is elkezdődjön, hogy ilyen ne fordulhasson elő többet.
Kérdések azért felmerülnek ilyenkor. Természetesen a fél gazdaság tarthatná a markát az államnak, hogy „nekem is sokan tartoznak a magánpiacon”, de ez a probléma annyira kiterjedt, és olyan rossz hosszú távú hatásai lehetnek, hogy talán ezért indokolt egy célzott beavatkozás. Több beszélgetőpartnerünk is rögzítette, hogy nem sajnálja a gazdáktól a pénzt, de vagy a nulla, vagy az általános kártalanítást tartja csak igazságosnak.
Az ABCD-liga
Ahogy ezekről a cégekről beszélünk, és ők most hangsúlyozottan nem a Bászna Gabona legfőbb károsultjai, szinte felfoghatatlan méretű agrárpiaci szereplőkről hallottunk.
Megismertünk például egy globális gabonapiaci fogalmat, az ABCD vállalatcsoportot, ami a legnagyobb globális gabonafelvásárlókat takarja. Mindegyik céget legalább 100 éve alapították, de inkább régebben, mindegyik az alapító nevét viseli. Persze az évek során ezek a gigászi élelmiszeripari szereplők diverzifikálódtak, ma már nem csak gabonával foglalkoznak. Róluk van szó:
- Archer Daniels Midland;
- Bunge;
- Cargill;
- Louis Dreyfus.
Mi a hazai súlyuk alapján mutatjuk be röviden őket, tényleg elképesztő forgalmi számokkal fogunk találkozni.
A Bunge Növényolajipari Zrt. budapesti központtal működik, de a gyártás Martfűn található. A társaság 2024-es forgalma 355 milliárd forint volt, adózott nyeresége pedig 10 milliárd forint. A közvetlen tulajdonos a rotterdami Koninklijke Bunge Besloten Vennootschap. A Bungét 1818-ban alapította Johann Peter Gottlieb Bunge Amszterdamban, de a globális cégközpontok ma már a svájci Genfben és az Egyesült Államokban, St. Louisban találhatók.
A budapesti központú Louis Dreyfus Company Hungary Kft. 2024-es forgalma 313 milliárd forint, adózott eredménye 13,6 milliárd forint volt. A magyar cég közvetlen tulajdonosa a svájci Louis Dreyfus Company Suisse SA, de az anyavállalat egy holland–francia multinacionális kereskedelmi cég. Immár a társaság birtokában van a foktői növényolajgyár, amelyet a hatalmas cég tavaly vett meg.
A teljes cég központja (mint sok egyéb gabonacégnek) Rotterdamban van. A társaságot Léopold Louis-Dreyfus alapította 1851-ben, és bár a zsidó családnak a második világháború alatt el kellett menekülnie, de a mai napig a leszármazottak töltenek be vezető tisztségeket.
A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. 163 milliárd forint árbevétel mellett nullszaldós volt 2024-ben. A közvetlen tulajdonos itt is holland, a Cargill Holdings BV, de ez egy alapvetően amerikai csoport, 1865-ben alapította William Wallace Cargill.
A komáromi ADM Hungary Kft. 2024-ben 36,5 milliárd forint forgalmat és 3,2 milliárd forint adózott eredményt ért el. A chicagói céget George A. Archer és John W. Daniels alapították 1902-ben, a rövid ADM név az Archer-Daniels-Midland szavakat takarja. A cég azzal is világhírűvé vált, hogy Matt Damon az Informátor című 2009-es filmjében egy AMD-t lebuktatni szándékozó informátort játszott.
A legnagyobbak ligája mellett hazai tulajdonú, illetve román, dán és német agráripari óriás is működik a hazai gabonapiacon. Közülük többen is finanszíroztak korábban termelőket. Nagy játékos a COFCO is, egy kínai állami tulajdonú élelmiszer-feldolgozó holdingtársaság, globálisan több mint 100 ezer alkalmazottal.
Ezek a cégek tehát jelentős szerepet játszottak abban, hogy évről évre elkezdődhessen a következő szezon a magyar agráriumban. Mint értesültünk, ha az lesz végül az állami megoldás, hogy a nagyokat nem kártalanítják, csak a kicsiket, mint azt Nagy István agrárminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban megígérte, az jogi kérdéseket is felvet, illetve tartósan is elveheti a kedvét a nagyoknak a korábbi finanszírozási gyakorlattól.
Magyarországon ilyen jellegű agrárcsőd volt korábban is, egy bátaszéki, elsősorban műtrágya-kereskedelemmel foglalkozó cégnél, illetve egy budaörsi terménykereskedőnél. Ezek a cégek ma már felszámolás alatt vannak, de a hiány mindkét esetben kisebb volt, mint amekkora a Bászna Gabonánál valószínűsíthető.
A környékről azt mesélték, a helyzetet súlyosbítja, hogy a cég fejlesztett is, így az építkezések, illetve a logisztika területén kivitelezők, őrző-védők, fuvarozók is szeretnének a megszolgált pénzükhöz jutni.
