Kijött a végeredmény: percenként tízmillió forint hiányt termelt 2025-ben a magyar költségvetés
5738 milliárd forintos hiánnyal zárta a 2025-ös évet a magyar államháztartás központi alrendszere – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. Ez naponta 15 milliárd, óránként 650 millió, percenként 10,9 millió forint mínuszt jelent.
A központi alrendszeren belül:
- a központi költségvetésnek 5500 milliárd forint lett a hiánya;
- az elkülönített állami pénzalapok 7,3 milliárdos többlettel zártak;
- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 245,9 milliárd forintos hiányt mutattak.
Az NGM közleménye szerint a pénzforgalmi hiányt jelentősen növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva 248 milliárd forintot nem utalt át december utolsó napjaiban, ez az összeg ehelyett január első felében érkezhet meg. Az NGM szerint, ha ezt a késést kivesszük a képletből, akkor a 2025-ös hiány a tervezettek szerint alakult.
Az 5738 milliárd forintos hiány azért meghökkentő, mert november végén még csak 4070,4 milliárd forint mínusznál járt a magyar állam. Ez azt jelenti, hogy decemberben egyetlen hónap alatt sikerült egy hatalmas, 1668 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt összehozniuk.
Az 5738 milliárd forintos hiány összegre az elmúlt évek legnagyobbja, igaz, hogy ha inflációval is korrigáljuk az értékeket, akkor a koronavírus-járvány óta több év is volt, amikor ennél nagyobb hiányt halmozott fel a magyar állam.
A 2025-ös évben 2024-hez képest az adó- és járulékbevételek 8 százalékkal emelkedtek, ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 9,5 százalékkal nőttek. A korábban felvett hitelei kamataira az állam tavaly 4197 milliárd forintot fizetett, ami 584,7 milliárd forinttal több, mint amennyit 2024-ben költöttek erre.
Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 2652,3 milliárd forint kifizetés 344,5 milliárd forinttal magasabb a 2024-es kiadásnál. A teljesítési adatok magasabb összege – többek között – a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változásából adódik. A lakossági energia rezsivédelmi szolgáltatás esetében 2024-hez viszonyítva csaknem azonos éves támogatási igény mutatkozott a kifizetések során.
Meghaladták a 2024-es összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. December végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7300,6 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2916,3 milliárd forint kifizetése történt meg – írja a közlemény.
Fontos tudni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az ilyen beszámolóknál a pénzforgalmi hiányról számol be, ami azt jelenti, hogy egy adott időszakban ténylegesen mennyi pénz folyt be az államkasszába, mínusz az az összeg, amit kifizettek abból. Ezzel párhuzamosan a Központi Statisztikai Hivatal közöl eredményszemléletű hiányt, aminél alaposabban utánaszámolgatnak, hogy melyik bevételt és melyik kiadást pontosan melyik időszakra kell vonatkoztatni.
A KSH nemrég közölte a tavalyi első háromnegyed évre vonatkozó adatokat, amely szerint a kormányzati szektor tavaly szeptember végéig csak 1219 milliárd forintnyi nettó hitelfelvételt eszközölt. Az év végi osztogatások miatt persze a negyedik negyedévben valószínűleg az eredményszemléletű hiány is nagyot fog ugrani.
