Szokatlan spórolással fordult rá a kormány a választás előtti osztogatásra
909 milliárd forint hiánnyal zárta 2025 harmadik negyedévét a magyar kormányzati szektor – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Ez 95 milliárd forinttal, vagyis 0,2 százalékponttal rosszabb az egy évvel korábbi adatnál.
A 909 milliárd forintos hiány a harmadik negyedéves GDP 4,2 százaléka. Elvileg az EU országai nem csinálhatnának a GDP 3 százalékát meghaladó hiányt, de ezt a szabályt a koronavírus-járvány óta számos ország, köztük Magyarország is figyelmen kívül hagyja.
A KSH adatközlésében nem is ez a meglepő, hanem az, hogy a tavalyi első két negyedév feltűnően jól sikerült, hat hónap alatt csak valamivel több mint 400 milliárd forint hiányt sikerült összehozni. Az év első háromnegyed évében így a kormányzati szektor hiánya mindössze 1219 milliárd forintra sikerült, ami a GDP 1,9 százalékának feleltethető meg.
A grafikonon látszik, hogy 2025-nek elsősorban a második negyedéve sikerült erősre, de az első is jobban zárult, mint a korábbi évek többségében. A költségvetés helyzetének ideiglenes javulása a KSH szerint arra vezethető vissza, hogy 2025 első háromnegyed évében a kormányzati szektor bevételei 2241 milliárd forinttal (8,8 százalékkal) nőttek, miközben a kiadások csak 1100 milliárd forinttal (4 százalékkal) emelkedtek.
Ez első három negyedévre számolt 1,9 százalékos hiányt érdemes azzal összevetni, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter decemberben már 5 százalékos költségvetési hiányról beszélt. Ez az első háromnegyed éves 1,9 százalékos átlaggal csak akkor tud kijönni, ha a negyedik negyedévben jóval magasabb lesz a hiány, amit a részben akkor elinduló osztogatások láttán nem olyan nehéz elképzelni.
Az osztogatások egy másik része az idei első negyedévben indul, ezek miatt idén várhatóan akkor is viszonylag nagy, 5 százalék körüli lehet a költségvetési hiány, ha érdemben növekedni tud a gazdaság. Ha a kormány így folytatja a túlköltekezést, akkor 2027-ben komoly megszorításokat kell majd eszközölnie – állítja a többek között Varga Mihály jegybankelnökből és Windisch László számvevőszéki elnökből álló Költségvetési Tanács.
