Kiírták a reptéri vasút közbeszerzését: perondíjat szedhet majd Ferihegyen az építtető

Szerdán délelőtt megjelent az Európai Unió közbeszerzési oldalán a ferihegyi repülőtérre vezető gyorsvasút kiépítésére és 35 évig tartó üzemeltetésére vonatkozó koncesszió hirdetménye. Eszerint február hatodikáig lehet jelentkezni a projekt megvalósítására, akkor a kormány két-három vállalkozót választ majd ki, akik később versenyezhetnek a munkáért.

A kiírás szerint a projekt részeként egy Kőbánya-Kispestről Monorig tartó, az országos vasúti hálózatba csatlakozó, 27 kilométeres, kétvágányú, villamosított vasútvonalat kell megépíteni. A feladat része a tervezés, az engedélyeztetés, a kivitelezés, a műszaki ellenőrzés, ezek tanúsítása, majd a pálya és a vasútállomás üzemeltetése és karbantartása. A koncesszió időtartama 35 év, a végén a vonal az állam tulajdonába kerül.

Szerda délelőtt Lóga Máté államtitkár háttérbeszélgetést tartott a projekt részleteiről, amelyről a Mandiner számolt be. Eszerint a vasútállomást a repülőtértől néhány száz méterre, a mostani Holiday parkoló helyén építik majd meg, a megszűnő parkolóhelyeket pedig máshol fogják pótolni.

Lóga arról is beszélt, hogy a projekt a repülőtér harmadik termináljának építésével párhuzamosan valósul majd meg. Az építkezés várhatóan 2028-ban kezdődik el, és a Kőbányától a reptérig tartó szakasz 2030–31-re, a repülőtértől Monorig tartó szakasz 2033–34-re lehet kész. A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a beruházásba befektetőként a magyar állam is beszállna, amely 20 százalékos részesedést szeretne. A maradék 80 százaléknak külföldi vagy magyar befektetőket keresnek.

Mit kell építeni? A közbeszerzési kiírás szerint a még 2017-ben készített engedélyeztetési tervek alapján egy Kőbánya-Kispestet Monorral összekötő vasútvonalat, amelynek van egy megállója a budapesti Liszt Ferenc Repülőtérnél. A vonal nagyjából 27 kilométer hosszú, de mivel az állomás környékén több mint két vágányra oszlik, ez összesen 60,63 vágánykilométert jelent. A vonalhoz értelemszerűen felsővezeték-rendszert és vasúti biztosítóberendezési rendszert is építeni kell, a közlekedő vonatok tervezett sebessége szakasztól függően 80–200 kilométer per óra.

A munkát elvállaló vállalkozó feladata a vonalon 29 műtárgy, azon belül három vasúti alagút és 16 darab híd kiépítése. Ezek közül kettő az M0 és az M4 gyorsforgalmi utak felett fog vezetni, és 87,5, illetve 44,7 méteresek lesznek. A vasút nyomvonala egy sor erősáramú és szénhidrogén-vezetéket átvág majd, a munka részeként ezek kiváltását és átalakítását is meg kell oldani.

Mit kell csinálni a maradék időben? A nyertes nemcsak az építést, de a vonal üzemeltetését is megkapja, és a kettőre összesen lesz előreláthatólag 35 éve. Ezalatt a vonalat karban kell tartani, szükség esetén fel kell újítani, sőt ha az állam kéri, a teljesítmény javítása érdekében fejleszteni is kell.

Ki jelentkezhet? A kiírás szerint bárki jelentkezhet a projektre, de van néhány feltétel. Az egyik, hogy releváns szakmai nyilvántartásba vett entitás vállalhatja el a munkát, a másik, hogy az elmúlt három évben a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséből és működtetéséből származó nettó árbevétele el kell érje a 150 milliárd forintot. Kritérium ezen kívül, hogy az elmúlt tíz évből hasonló projektekben való részvételről érdemleges referenciával kell rendelkezni.

Hogyan kell jelentkezni? A munkára február hatodikán 11 óráig lehet jelentkezni 1,6 milliárd forintos ajánlati biztosíték kifizetésével.

Mi alapján választják ki a nyertest? A hirdetmény odaítélési szempontokról szóló része szerint a legfontosabb az állomáshasználati díj mértéke, a koncessziós díj mértéke, a projektmenedzser rendelkezésre állása, valamint az előre meghatározott lista szerinti szakemberek rendelkezésre állása.

Miből kaphat majd pénzt az építő? A projekt különlegessége, hogy azt nem a magyar állam finanszírozza, hanem a koncesszor, vagyis az, aki elvállalja a munkát. Ő később, vagyis a 35 éves koncesszió időtartama alatt szedhet majd díjat a pályát használóktól.

A Telex korábban úgy értesült, hogy az üzemeltető egyrészt díjat szedhet majd a MÁV-tól minden olyan vonat után, amely áthalad a vonalon, másrészt perondíjat szedhet majd minden a vasútról Ferihegyen le- és felszálló utastól.

A közbeszerzés elbírálásában a díjakkal kapcsolatban két fontos szempont lehet:

• a koncesszor évenként koncessziós díjat fizet, erre minél magasabb összeget ajánl, az annál több pontot kap az elbírálás során;
• illetve az lesz pozitív az elbírálásnál, ha minél alacsonyabb az a perondíj, amit minden fel- és leszálló fizet.

A jelentkezőnek meg kell adnia, hogy melyiknél mennyire gondolt, az állam pedig az alapján választ majd a jelentkezők közül, hogy ki ad jobb ajánlatot.

Kormányzati szereplők korábban arról beszéltek, hogy a jegyár a Nyugatiból Ferihegyig 4000 forint lesz. Azt, hogy ezt pontosan hogyan akarják megoldani, egyelőre nem tudjuk, de elképzelhető, hogy a vonalra normál vonatjegyet kell majd venni (azt esetleg Budapest-bérlettel is lehet majd használni), és a perondíj lesz 4000 forint.

Arról, hogy a finanszírozás hogyan működhet majd, itt írtunk részletesebben.