Köddé vált az ortodox szeretetotthonra átutalt 450 millió, büntetőügy indult

2017-ben 450 millió forintos támogatási szerződést kötött a Miniszterelnökséggel a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) az Alma utcai szeretetotthon felújítására. Aki olvasta Zoltán Gábor Orgia című felkavaró könyvét arról, hogy a nyilasok a XII. kerületben milyen felfoghatatlan bestialitással gyilkoltak, annak az Alma utca vagy a Városmajor utca már örökre az embertelenség szimbóluma is marad.

Az ügyben három kormányhatározat is született korábban, a pénzt kifizették, ám a beruházás érdemben el sem kezdődött, és a jövőben sem valósul meg. Úgy tűnt kívülről, hogy a kormány nem is ment utána erélyesebben a pénznek, de a Transparency International, illetve egy feljelentést tevő magánszemély nem hagyta annyiban az ügyet, így jelenleg a MAOIH új vezetése már vállalta, hogy részletekben visszafizeti a felvett támogatást, amit még a korábbi vezetés kapott az államtól. Az ügyben nyomozás is zajlik – írja a 24.hu.

Ha nehezebben igazodik el a különféle zsidó hitközségek között, a MAOIH leegyszerűsítve a Kazinczy utcaiak, ahol a hitközségnek zsinagógája, mikvéje (rituális fürdője) és étterme, a Hanna Étterem magyar–izraeli kóser vendéglátóhely is működik. A mikve bizonyos közösségekben a zsinagógánál is fontosabb szereppel bír.

Mint honlapjuk írja, a hitközség tagjai főképpen a főváros területén élnek.

„Budapesten működik az oktatási intézményünk, ahol bölcsőde, óvoda és általános iskola működik, az Alma utcában fenntartjuk és jelenleg is fejlesztjük a száz éves múltra visszatekintő Szeretetotthonunkat.

A vallási élet központjának mai napig a Kazinczy utcai nagyzsinagóga számít, ahol naponta reggel és este mindig van imádkozás, emellett pedig hitközségünk égisze alatt még több kisebb imaház és zsinagóga is működik.”

A fenti mondatokban az Alma utca fejlesztése az, ami a cikk szerint gellert kapott. Mint a 24.hu írja, 2015-ben bezárt a szomorú múltú Alma utcai szeretetotthon. A lerobbant állapotú ingatlan felújítását Orbán Viktor rendelte el a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatokban, a Holokauszt 70. évfordulójához kapcsolódó megemlékezésekre hivatkozva.

Az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség két ütemben szerződött a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséggel. A támogatási szerződés szerint 2019 június végéig kellett volna elkészülnie a beruházásnak. Ez azonban nem történt meg, 2022. december végére tolták ki a projekt megvalósításának a határidejét.

Később a jogerős építési engedély birtokában sem kezdődött el a beruházás, sőt a mai napig nem látszik, hogy bármit kezdtek volna a lerobbant épülettel, noha legkésőbb 2023 januárjáig el kellett volna számolnia a MAOIH-nak az állami támogatással.

A projekt a Miniszterelnökségtől átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumba (ÉKM), az illetékes minisztériumok a lapnak nem adtak részletes tájékoztatást, amit azzal indokoltak, hogy jelenleg büntetőeljárás zajlik az ügyben.

Keszler Gábor, a MAOIH jelenlegi elnöke azt állítja: megállapodást kötöttek a tárcával, és részletekben fizetik vissza az elődei (a kettővel korábbi előd, Deblinger Eduard szerződött) által felvett támogatást. Az ortodox hitközségi elnök a 24.hu-nak hangsúlyozta, a jelenlegi vezetésnek nincs szerepe az Alma utcai projekt meghiúsulásában, megörökölték a problémákat. A 2023 óta regnáló új elnök arról nem tudott nyilatkozni, hogy mi lesz az Alma utca sorsa.

„Az adófizetők pénzéből az Alma utcai szeretetotthont kellett volna felújítani, de ez több mint nyolc év elteltével sem történt meg, és a tudomásunk szerint a kormány a nyilvánvaló mulasztás és jogsértés ellenére nem követelte vissza a támogatás összegét, továbbá nem kezdeményezett felelősségre vonást” – foglalta össze az ügyet Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.