Továbbra sem kell kiadnia az államnak a kínai gigahitel részleteit

Továbbra sem kell kiadnia az államnak a 2024 tavaszán felvett kínai devizahitel szerződését, mivel a másodfokú bíróság csütörtökön megváltoztatta az elsőfokú ítéletet – derül ki a Telexnek megküldött bírósági dokumentumból. A döntés ellen nem lehet fellebbezni. A pert Csárdi Antal független országgyűlési képviselő indította az Államadósság Kezelő Központtal szemben. Elsőfokon a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a szerződés közérdekű adatnak számít, ezért az ÁKK-nak ki kell adnia a részleteket, ezt változtatták meg most.

A döntést azzal indokolták, hogy Csárdiék lekésték a határidőt, amíg keresetet nyújthattak volna be a bírósághoz. Csárdiék 2024 tavaszán nyújtották be az adatigénylésüket, ezt banki és üzleti titokra hivatkozva megtagadták. Újabb adatigénylésüket a korábbi válaszra hivatkozva ismét megtagadta az ÁKK, Csárdiék pedig csak ezután nyújtottak be keresetet a bírósághoz.

Elsőfokon úgy határoztak, hogy a megismételt adatigénylés csak részben egyezik az elsővel, miközben az alperes szerint tartalmában nincs különbség a kettő között. A másodfokú bíróság most végül az ÁKK-val értett egyet, mivel szerintük a második adatigénylés megfogalmazásában eltér ugyan az elsőtől, de tartalmát tekintve ugyanaz – írja a 444. Ezért Csárdiék csak az első adatigénylés után rendelkezésre álló időn belül indíthatták volna el a keresetet. A Telexnek küldött nyilatkozatában Csárdi azt írta, hogy

a másodfokú bíróság ítéletét vitatja, az ítéletben foglaltakkal ellentétben a perindítási határidőt nem mulasztotta el.

Az ügyben egy másik per is folyik, a DK november végén ismét pert nyert az Államadósság Kezelő Központtal szemben, az elsőfokú ítélet alapján az ÁKK-nak ki kell adnia a hitelszerződés részleteit. Ez már nem az első döntés az ügyben, mivel áprilisban jogerős ítélet született a DK javára, a Kúria azonban az eljárás megismétlését rendelte el. A november végi, elsőfokú döntés már az új jogi eljárásban született. A DK szerint az ÁKK jogi képviselője úgy érvelt a tárgyaláson, hogy a kínai gigahitel nem számít közpénznek.

Tavaly júliusban derült ki, hogy kormányzati bejelentés nélkül egymilliárd eurós hitelt vett fel a magyar állam Kínától, az összeget áprilisban már le is hívta. A hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel a magyar állam, hároméves futamidőre. A részleteket nem tették közzé, annyit tudni, hogy a hitel változó kamatozású, a törlesztés ütemezése nem ismert, így az sem, pontosan mennyit kell visszafizetnie a magyar államnak, amelynek adóssága már februárban 133 milliárd euró volt. Ezt fejelte meg 0,6 százalékkal a kínai hitel, amely a kötvénytartozásokat nem számolva a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül. Varga Mihály később azt mondta, „a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban” állapodtak meg.