Kata nyugdíjas szülei több mint ötmillió forintot fektettek be a rejtélyes alapnál. Tíz év után is futnak a pénzük után

Kata (a nevét kérésére megváltoztattuk) tanár szülei sok magyar kisbefektetőhöz hasonlóan 2013-ban fektettek be a Timberland Capitalnél. A szerződés szerint öt év alatt ötmillió forintot kellett befizetniük tízéves futamidőre, a cég évi 6,5 százalékos hozamot ígért. Miután kezdésként kifizették a 100 eurós részesedési jegyet, több részletben, de 1,5 év alatt teljesítették a vállalt összeg befizetését is. Eleinte minden flottul ment, évente küldték nekik a kivonatokat, elmondásuk szerint minden „nagyon hivatalos volt”, így eszükbe sem jutott, hogy bármi probléma lenne a befektetésükkel. Még akkor sem kezdtek gyanakodni, amikor 3-4 év múlva a cég már csak kérésre küldte az elszámolást, majd később már semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak.

Időközben lejárt a tíz év, a szülők nyugdíjba vonultak és szerettek volna a pénzükhöz jutni. A cég viszont egyáltalán nem reagált a megkereséseikre.

Hosszú csend után 2025 áprilisában az addigra már felszámolás alatt álló magyarországi fiókteleptől kaptak értesítőt, amiben azt írták: további befizetésre van szükség a 100 százalékos feltöltéshez, további 2415 eurót (körülbelül 923 ezer forint) kell befizetniük ahhoz, hogy a szerződést teljesítsék. Az emailben azt is írta a cég: „optimisták a jövő (piac) és az értékek alakulását illetően”. Kata szülei még ekkor sem gyanakodtak különösebben, megpróbáltak utalni az emailben csatolt új számlaszámra, de az utalást teljesíteni sem az internetbankon keresztül, sem személyesen, a banki ügyintéző segítségével sem sikerült.

Katát nem hagyta nyugodni a helyzet, így keresgélni kezdett. Ekkor látta, hogy a magyar fióktelep kényszertörlés alatt áll, valamint ekkor értesült arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2024-ben 30 milliós büntetést szabott ki a Timberland magyar fióktelepére kötvények jogosulatlan jegyzése miatt. Kata többször is egyeztetett telefonon a magyar kapcsolattartóval, aki folyamatosan a német anyacég nehéz pénzügyi helyzetére hivatkozott, miközben kifizetés továbbra sem történt.

Az elmúlt hónapokban több károsulttal is beszéltünk, mindannyian hasonló történetről számoltak be: a cég munkatársai különböző indokokra, például a koronavírus-járvány miatti lezárásokra, a járvány és az ukrajnai háború miatti gazdasági nehézségekre, ellátási lánccal kapcsolatos problémákra és a „munkavállalók személyes fejlődése, pszichológiai stresszének megnövekedésére” hivatkozva hónapok vagy akár évek óta halasztja a kifizetést.

A Telexnek nyilatkozó károsultak közül senki sem fért hozzá nemhogy a hozamhoz, de még az eredetileg befektetett összegekhez sem. Mivel mindannyian kisebb, fejenként nagyjából 5–20 ezer euró közötti összeget fizettek be a 2010-es években, többen ódzkodnak ügyvédhez fordulni attól tartva, hogy a perköltségek meghaladnák az eredetileg befektetett összeget. Eközben a cég közép- és kelet-európai igazgatója, Krizsán Károly azt mondta a Telexnek: a hozzájuk forduló károsultak helyett igazából a többi befektető, köztük ő maga a kialakult helyzet igazi áldozata, mivel a befizetést elmulasztó ügyfelek miatt nem tud a cég fizetni.

Látványos prospektusok, kecsegtető hozamok

A Timberland Finance pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó csoportként definiálja magát honlapján. A kilencvenes évek végén alapították, jelenleg Németországban, Luxemburgban és Máltán vannak irodái, és többféle pénzügyi tevékenységet végez a különféle országokban. Luxemburgban vagyonkezelőként működik, a cég által kibocsátott alap csak 2009 óta létezik.

Az anyacég, a Timberland Capital Management GmbH a németországi Duisburgban van bejegyezve, a legutóbbi, 2023-as pénzügyi beszámolója szerint 1,33 millió eurós (510 millió forint) mérlegfőösszeggel, ebből 816 ezer eurós (313 millió forint) saját tőkével, valamint 462 ezer eurós (177 millió forint) kötelezettségekkel rendelkezik. Ezek a számok nem túl látványosak, így ha az egy ügyfélre vetített átlagos befektetési értékeket nézzük, a német cégben lévő jelenlegi tőkéből nem sok ügyfelet tudnának kifizetni.

A Timberland Capitallel először 2015-ben kezdett el foglalkozni a magyar sajtó, a Portfolión megjelent cikkben például úgy írtak róla, mint egy „rejtélyes német alapkezelő”, ami „látványos prospektusaival és kiemelkedő ígért hozamaival sok potenciális ügyfelet elcsábít a biztosítóktól”. A magyar kisbefektetőknek szánt termékeiknél a 2010-es években több befektetési osztályból lehetett választani, amik különböző portfólióelemek vegyítéséből álltak össze, ezek a mai napig léteznek, de új szerződéseket magyar ügyfelekkel tudomásunk szerint nem kötnek. Van egy elméletileg fizikai aranyat tartalmazó alapjuk, valamint egy több alapból álló hozamportfóliójuk, ebben az esetben a „DJE” és a „DWS” nyílt végű alapokba forgatják a befektetők pénzét, de kereskednek záloglevelekkel is, ezek különböző kombinációjából álltak össze a kínált termékek.

A német székhelyű anyacég több külföldi fióktelepet indított az elmúlt 10-15 évben és egy sajátos befektetési konstrukciót kínál. Egy normál alapkezelővel szemben nem befektetési jegyeket, hanem úgynevezett Genußrechtet, magyarul nyereségrészesedési jogot kínál hosszú távra, aminek mibenlétéről később részletesen is írunk, de azt már most rögzítsük, hogy egy nagy baj mindenképpen van vele: ezt a befektetési formát a hatályos magyar jogszabályok nem ismerik el.

Tovább bonyolítja a helyzetet két lényeges tényező:

• a Timberland cégháló sok vállalkozásból áll, csak Magyarországon jelen volt a Timberland Finance és a Timberland Capital, jelenleg pedig egy harmadik, az API International GmbH & Co.KG magyarországi fióktelepe kommunikál az egykori timberlandes ügyfelekkel;
• a német anyacéget nem az MNB felügyeli, hanem a német szövetségi felügyelet, a BaFin, emiatt a magyar pénzügyi felügyelet az összes károsultat a német felügyelethez irányítja.

A Timberland magyar honlapja már nem elérhető, de az általunk látott prospektusa alapján a cégcsoport „hozamorientált közvetlen részesedést” kínált részesedési jogokon keresztül. Ez azt jelenti, hogy a befektetők közvetlenül részesedhetnek a cég hozamából, bizonyos esetekben a veszteségéből is. A legnépszerűbb termékük, az Optimix C szintén a prospektus alapján egy 6,5 százalékos alap-, valamint bónuszosztalékot ígért a befektetőknek. Az alaposztalék évi 6,5 százalékot kínált, a bónuszosztalékról pedig azt kommunikálta a cég, hogy a szerződés futamidejének lejártakor számolják, és fizetik ki a befektetőknek.

A 6,5 százalékos hozamszint 15 évvel ezelőtt még nem kifejezetten számított gyanúsnak. Az állampapírok átlaghozama 2010-ben 6,05 százalék volt, 2013 elején az állampapírok kamata fajtától és lejárattól függően 3 és 8,5 százalék között alakult. 2015-ben már talán gyanús lehetett a Timberland ígérete, akkoriban a 10 éves állampapír már csak 3,6 százalék hozamot kínált. Ezzel szemben a valaha volt legnagyobb magyarországi pénzügyi csalást elkövető Quaestor kötvényeinek hozama a 8 és 10 százalék közötti sávban mozgott. 2018-ban már egyértelműen jóval a biztos piaci hozam feletti ígéretnek lehetett nevezni a 6,5 százalékos szintet, ekkoriban a hozamkörnyezet viszonylag alacsony volt, állampapírokkal 2-3 százalékos éves hozamot lehetett elérni.

Az MNB ezzel szemben 2015-ben közleményt is kiadott arról, hogy észrevették, a cég nyereségrészesedési jogokat ad el kisbefektetőknek. Az MNB felügyelete azt írta: a nyereségrészesedési jog jellemzője, hogy az azokat kínáló társaságok nem bocsátanak ki tagsági jogot vagy hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapírt, hanem a nyereségrészesedési jog megfizetésével a befektetők jogosultak lesznek a társaság osztalékára. De mivel a kisbefektetők nem közvetlenül a nyereséget termelő cégekbe fektetnek be, hanem egy köztes vállalkozásba, semmi sem biztosítja azt, hogy ténylegesen pénzhez jutnak a nyereséget termelő cégektől. Az MNB ezután kezdeményezte a BaFin intézkedését a Timberland Capital magyarországi tevékenységével kapcsolatban, mert észlelték, hogy nyereségrészesedési jogokat értékesítenek, viszont a cégnek nem volt erre szóló regisztrációja.

A nyereségrészesedési jog ismerős lehet a Safis nevű magyar „startupgyár” a Telex által részletesen feldolgozott történetéből, ami hasonló konstrukcióval 2017 óta húzott be befektetőket különféle találmányok finanszírozásához, álomszerű, akár évi hússzoros hozamot ígérve. Ebben az esetben a cég befektetői nyereségrészesedési jogon keresztül egy olyan, termelést nem végző cégben szereznek tulajdonrészt, amellyel egy szerződésen keresztül egy másik, valóban termékeket vagy szolgáltatásokat kínáló cég nyereségéhez juthatnak. A valóságban minimum kétséges, hogy a Safis által futtatott cégektől várható-e eredmény, mindenesetre a cég vezetője azt mondta a konstrukcióról, hogy „zseniális feltőkésítési módszer van benne”.

Azt, hogy Magyarországon hogyan lehet legálisan vállalatokba tőkét bevonni, a prospektus rendelet szabályozza. Nyilvános tőkebevonásra a tőzsdét lehet használni, a tőzsdei cégekre pedig szigorú szabályok vonatkoznak, hogy megvédjék a befektetőket a jelentős üzleti kockázatoktól. Mivel a Timberland nem tőzsdei cég, a csoport anyacége a német, más cégeik a máltai, valamint a luxemburgi cégregiszterben vannak bejegyezve, a cégek felügyeletét a helyi hatóságok látják el, gond esetén a befektetőknek ezekhez a hatóságokhoz kell fordulniuk. A gond csak azzal van, hogy a különböző országok hatóságai egymásra mutogatnak, és senki nem segít érdemben a pénzük után futó befektetőknek.

„Jól csengett a neve, a honlap is profinak tűnt”

Olvasóink (a nevüket kérésükre megváltoztattuk) közül többen arról számoltak be, megbízhatónak tűnő ismerősökön keresztül vagy a cég meggyőző prospektusa alapján döntöttek a befektetés mellett. Márta a Timberlandról a volt párjától hallott először, aki egy biztosításközvetítő cégnél – amire egyébként különböző jogsértések miatt 2017-ben az MNB többmilliós bírságot szabott ki – dolgozott vezető beosztásban. A nyugdíjhoz közeledve Márta úgy gondolta, jól fog jönni a befektetés, így hétéves futamidőre kötött szerződést, 8800 euró (körülbelül 3,3 millió forint) befizetését vállalva. Márta végül 8915 eurót fizetett be, több részletben. A szerződése lejárta után végül még évekig próbálták meggyőzni a cég munkatársai, hogy hosszabbítsa meg a szerződést az eredetileg vállalt futamidőn felül, azt is felajánlották, hogy kötvényekbe tegye át a pénzét, végül Márta 2023 márciusában a szerződés felmondása mellett döntött. A cég a könyvvizsgálók elhúzódó munkájára hivatkozva folyamatosan halogatta a kifizetést.

2024 karácsonyán Márta egykori osztálytársával beszélt telefonon, aki arról érdeklődött nála, nem tud-e németországi ügyvédet ajánlani neki, mivel gondja van egy német céggel, aminél befektette a pénzét. „Amikor kimondta, hogy Timberland, azt hittem, leesek a székről” – írta a Telexnek Márta, aki egészen addig nem gondolta volna, hogy bármi probléma lenne a befektetésével. Ezután lépett be a cég károsultjai által alapított Facebook-csoportba, ott szembesült azzal, hogy többen keresnek ügyvédet, és sokan feljelentést is tettek. Márta azóta feljelentést is tett, az ügyében még nem történt előrelépés.

„Jól csengett a neve, a honlap is profinak tűnt” – meséli András, aki 2015-ben, hét évre szerződött és egy összegben fizetett be 6500 eurót (ma 2,5 millió forintnak megfelelő összeg) a Timberland Capitalnek. 2021 végén járt le a szerződése, amit 2022 januárjában mondott fel, ekkor a cég szerint összesen a kamatokkal együtt 10 ezer euró (jelenleg 3,85 millió forint) járt volna neki. Ekkor egyéves felmondási időről tájékoztatták, majd 2022 végén a kapcsolattartója arra kezdett hivatkozni, hogy a koronavírus-járvány miatt Németországban sokkal kevesebb könyvelő dolgozott, mint korábban, emiatt csúszások lehetnek a kifizetésben. András szerint a következő hónapokban mindig új kifizetési időponttal hitegették, 2024 augusztusában pedig új bankszámlaszámot is küldtek neki, kérve, hogy további összeget fizessen be. András elgondolkodott azon, hogy feljelentést tesz, de egy ügyvéd ismerőse azt tanácsolta neki, ennek akkor lenne értelme, ha nagyobb perközösségekbe állnának össze a károsultak, ez egyelőre nem történt meg.

A cég magyar képviselője szerint ők az igazi áldozatok

A cikkben szerettük volna ismertetni a cég alapító-elnökének, Thomas Kraemernek az álláspontját is, aki a cikk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre. A cég közép- és kelet-európai igazgatójával, a Németországban élő és 45 éve üzleti tanácsadóként és coachként dolgozó Krizsán Károllyal viszont sikerült beszélnünk, aki a Telexnek azt mondta: Kraemerrel a kilencvenes évek óta barátok, a Timberland magyarországi piacra lépése óta segíti a cégcsoportot egy elenyésző százalékért cserébe, amit a forgalom után kap.

Krizsán szerint a mára megszűnt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az akkor hatályos jogszabályok szerint nem engedte, hogy a zárt alapként működő Timberland árusítsa a termékeit, de megvizsgálták az alapot, és arra jutottak, hogy engedély birtokában lévő cégeken keresztül elkezdhetnek terjeszkedni az országban. Krizsán szerint azért volt szükség a magyarországi fióktelep létrehozására, mert a PSZÁF 2013-as megszűnése után megváltoztak a jogszabályok és a Timberland tanácsadóinak függő ügynöki pozícióval kellett rendelkezniük, ezt akkor a Magyarországon bejegyzett fióktelep tudta kiadni.

Krizsán elmondása szerint soha nem volt a Timberland alkalmazottja, neki nincsenek ügyfelei, soha életében nem kínált befektetést senkinek, szimplán baráti szívességből segítette Kraemerék terjeszkedését, a magyarországi fióktelepnél betöltött igazgatói pozíciója pedig „inkább formaság”, mintsem hivatalos munkakör volt, fizetést nem kapott. Befektetőként viszont van érdekeltsége az alapnál, a 2010-es években több tízmilliós nagyságrendben fektetett be az egyik Timberland termékbe. Krizsán arról számolt be a Telexnek, 2016-ban kezdődtek a problémák a Timberlandnél, amikor is elkezdtek elmaradni a befizetések. „Ez egy zárt alap, ha valaki nem tartja be a szerződést, akkor mindenkinek a kárára megy ez a dolog” – mondta, majd hozzátette, hogy tudomása szerint összesen 22 millió eurónyi befizetés hiányzik jelenleg az alapból. Szerinte emiatt kérnek további befizetéseket a már meglévő ügyfelektől.

Krizsánt megkérdeztük a károsultak alapította Facebook-csoportról is, erről azt mondta: a leghangosabb csoporttagoknak mind 60, 100, 200 ezer eurós szerződésük van, amikből csupán 1-3 évet fizettek be, majd abbahagyták a befizetést.

„Azt állítják, hogy károsultak, miközben ők a károsak” – mondta,

majd azzal folytatta: sok ügyféllel, nyugdíjasokkal, betegekkel beszél telefonon és azt tapasztalja, nincs pénzügyi tudatosság Magyarországon, a befektetők nem olvasták el a prospektust, nincsenek tisztában a szerződésük feltételeivel, valamint olyan tanácsadóknál kötötték a szerződésüket, akik azóta már elvesztették a tanácsadói jogosultságukat, mivel nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. „A magyar bíróság nagyon szereti a befektetőket, úgyhogy a befektető, aki károsult, az mindent megkap. De hogyha a befektető nem fizeti be és károsítja a többi befektetőt, azzal nem akarnak foglalkozni.”

Szerinte azért sem elvárható a német anyacégtől, hogy fizessen az ügyfeleknek, mert a 22 millió eurós hiány miatt nem tudják, mi valójában a termék értéke.

Az elszámolásokat ettől függetlenül elmondása szerint jövőre kiküldik az ügyfeleknek, mivel erre kötelezik az anyacéget a német hatóságok. A jelenleg felszámolás alatt álló magyarországi fióktelepről azt mondta, neki semmi köze nincs hozzá, a fióktelepet azért zárta be a német cégvezetés, mert „nem volt már szükség rá”. Jelenleg a magyarországi Timberland-ügyfelekkel a Krizsán által vezetett API International Magyarországi Fióktelepe tartja a kapcsolatot, ez elmondása szerint azt jelenti, hogy „postásként működnek”, azaz az alkalmazásában álló titkárnő lefordítja a magyar ügyfelektől kapott megkereséseket angolra, majd továbbküldi azokat a német anyacég részére.

Megkérdeztük Krizsán Károlyt az MNB tavalyi 30 milliós bírságáról is, amire azt mondta: az emailes megkeresésünk során hallott erről először, majd kikérte erről Kraemer véleményét, aki csak nevetett. Elmondása szerint a német alapító-elnök csak annyit mondott: egy bírságot csak akkor lehet kiadni, ha valaki valami olyat csinált, amire nincs engedélye. Krizsán szerint a Timberlandnek van németországi, luxemburgi és máltai engedélye is, így mindenféle befektetési terméket árusíthatnak. Ezzel szemben az MNB tavaly azért büntette meg a magyarországi fióktelepet, mert a szervezet szerint a Timberland fióktelepe „kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna”.

Az MNB minden károsultat továbbirányít, a többi felügyelet nem nyilatkozik

A károsultak mindeközben kétségbeesetten próbálkoznak különféle hatóságoknál, de mindenki azt állítja, nem kompetensek a kérdésben. Az MNB szerint azoknál a felügyeleteknél kell jelentkezniük a károsultaknak, ahova a cég be van jegyezve, így a német BaFin az a szerv, ahol a Timberland ügyfelei panaszt tehetnének. A BaFin megkeresésünkre azt válaszolta, titoktartási kötelezettségük van, így nem adhatnak ki információt konkrét vállalatokról. A károsultak között volt, aki átküldte a Telexnek a BaFinnal folytatott levelezését, neki azt tanácsolta a szerv, hogy fogadjon ügyvédet, mert a BaFin nem illetékes polgári peres ügyekben. Megkerestük a máltai pénzügyi felügyeletet is, ami szintén arra hivatkozott, hogy nem nyilatkozhat folyamatban lévő felügyeleti ügyekről vagy vizsgálatokról.

Részletes kérdéssort küldtünk az MNB-nek is, de válaszukban csak egyes részletekre reagáltak. A 2024-es 30 milliós bírságra azt a magyarázatot adták, hogy ez az ügy a 2015-östől teljesen eltér, a Timberland Finance International GmbH & Co.KG Magyarországi Fióktelepét azért büntették meg 30 millió forintra, mert olyan kötvényeket közvetített magyar befektetőknek, amire nem lett volna jogosultsága.

A bírság összegénél súlyosbító tényezőnek számított, hogy több mint egy éven át folytatták a jogosulatlan tevékenységet, valamint hogy sem a németországi, sem a hazai befektetővédelmi rendszernek nem tagja, így az érintett hazai befektetőket jelentős kockázatnak tette ki. Az MNB válaszában azt is írta, hogy a Fővárosi Főügyészségen feljelentést tettek és azonnali hatállyal megtiltották a magyar fióktelep tevékenységét. A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint egyébként a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végző személyek akár 3 év börtönbüntetésre is számíthatnak.