„Ott lehet bármelyik ügyvéd fiókjában egy átruházás” – visszaszerezhető a magántőkealapokba kitolt közpénz?

Összesen 1311 milliárd forintot fektetett a magyar állam magántőkealapokba, ez több mint kétszer annyi, mint amekkora összeg eltűnt a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány során – derült ki a Transparency International (TI) Magyarország friss tanulmányából, amit december 9-én, a korrupció elleni világnapon szervezett konferenciáján mutatott be a szervezet.

Kedden gazdasági és jogi szakemberekkel, két kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg, hogy van-e gazdasági értelemben haszna a magántőkealapoknak, valamint hogy egy esetleges kormányváltás után vissza lehet-e szerezni a kiszervezett vagyont. Ebben a cikkben a tanulmány és az elhangzottak alapján próbáljuk bemutatni, mit lehet jelenleg tudni a Magyarországon gomba módra elszaporodott, a vagyonelrejtés mellett a közpénzek kiszivattyúzására is használt magántőkealapokról.

Hiába lesz nyilvános a tulajdonos, a magántőkealapokat egy nap alatt oda lehet adni bárki másnak

Az országban 2024 végén összesen 194 magántőkealap működött, ezeket 60 alapkezelő menedzselte, összesen 1341 magyar és külföldi céget tulajdonoltak közvetlenül vagy közvetett módon. A magántőkealapok számos nemzetgazdasági értelemben véve stratégiai jelentőségű cégben tulajdonosok, gyakran állami részesedéseket vesznek meg, vagy részesedéseket adnak el az államnak. Annak ellenére, hogy az Alaptörvény szerint a nemzeti vagyont átláthatóan kellene kezelni, sok felvásárlás versenyhatósági vizsgálat nélkül zajlik, így a valódi tulajdonosok rejtve maradhatnak. A magántőkealap indítása tőkeigényes feladat: jelenleg legalább 250 millió forintra van szüksége annak, aki alapításra szánná rá magát.

A TI kutatása azt is vizsgálta, hogy a különféle magántőkealapokhoz tartozó cégek 2021 és 2024 között 2600 milliárd forint értékben nyertek állami tendereken, míg az állam a már említett 1311 milliárd forintos összeget helyezte el közvetlenül a magántőkealapokban – olvasható a Zeisler Judit, a szervezet szakpolitikai vezetője által írt tanulmányban. A közpénzek útja ráadásul nehezen követhető: a 60 alapkezelő közel feléről nem derül ki, mennyit érnek az általuk kezelt alapok. A TI csak 142 alap esetében talált nettó eszközértékadatot, ezek összesen 3100 milliárd forintot értek 2024 végén. 52 magántőkealap értéke teljesen ismeretlen.

Ezeknek az alapoknak a tulajdonosi háttere gyakran nagyon bonyolult: előfordul, hogy egy alapkezelőt más magántőkealapok birtokolnak, vagy akár közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok. „Nemcsak hogy nem ismerjük a tulajdonosukat, hanem mivel a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartása nem nyilvános egyáltalán, nyilvánvaló, hogy ott lehet bármelyik ügyvédnek a fiókjában egy átruházás.

Egyetlen nap alatt át lehet adni bárki másnak. Ez nem egy normálisan működő struktúra. Emellett az átruházási árak sem lesznek nyilvánosak”

– mondta Zsiday Viktor közgazdász a tanulmány bemutatását követő panelbeszélgetésen.

Bódis Andrásnak, a Válasz Online újságírójának különféle magántőkealapok kezelői informálisan már többször megerősítették: ők sem látják értelmét a magántőkealapoknak azontúl, hogy eltitkolják az eredeti tulajdonost. „Ők maguk is tudják, hogy ezt csinálják. Néhányan még hozzáteszik, hogy persze kis adóelőny van, mert amíg nem veszik ki az alapból a pénzt, addig az adózandó összeg is bennforog a cégben, és működik benne tovább. De nem kifejezetten ezért csinálják, hanem azért, hogy ne látszódjanak a tulajdonosok.”

Az állami cégeket látszólag kevésbé zavarja az átláthatóság hiánya, jelentős összegeket adtak ezeknek a magántőkealapoknak, legyen szó állami kötődésűekről vagy magántulajdonúakról, sőt sokszor ismeretlen hátterű társbefektetőkkel együtt pumpáltak állami pénzt ezekbe az alapokba.

2026. július elsejétől viszont jelentős változás jön, megváltozik majd a jogszabályi háttér. Ekkor lép hatályba Magyarországon az Európai Unió pénzmosás elleni szabályozása, ennek értelmében a magántőkealapok végső tulajdonosainak is nyilvánosan elérhetővé válik a neve. De ez sem jelenti azt, hogy onnantól kezdve teljesen átlátható lesz a magántőkealapok működése. „Én előre röhögök, hogy ilyen vagyontalan, lakótelepi polgárokat fogok látni bizonyos részvénytársaságok 99,9 százalékos tulajdonosaként, végső haszonhúzójaként, és arról a 0,1 százalékos tulajdonosról nem tudunk majd semmit” – tette hozzá Bódis.

Beletolták a tőkét, nulla kockázattal

A TI Magyarország kutatásából az is kiderül, hogy öt állami pénzt felhasználó szervezet – az MFB Csoport, az Eximbank, a Nemzeti Tőkeholding, az MNB PADME alapítványa és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány – a 194 működő magántőkealapból 51-ben volt jelen 2024 végén. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szervezeteken keresztül minden negyedik magántőkealap kapott közpénzt.

A legnagyobb befektető a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felügyelete alatt álló MFB-csoport volt: 23 alapkezelő 34 alapjába 740 milliárd forintot tett. Ennek közel felét három NER-közeli alapkezelő kapta (Tiborcz István, Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel érdekeltségei). Az MFB időközben eltüntette a beszámolóiból több Tiborczhoz köthető alap nevét, így mára követhetetlen, pontosan mennyi közpénz került hozzájuk. A bank a TI kérdéseire sem válaszolt.

Súlyos átláthatósági gondok mutatkoznak a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványnál is, ami 2021-ben több mint 150 milliárd forintnyi állami vagyont kapott magántőkealapok formájában.

Arról, hogy hol kéne kezdeniük a hatóságoknak a folyamatot, ha egyszer érdemben fel akarnák tárni a magántőkealapok csalásgyanús tevékenységét, megoszlottak a vélemények. Bódis András szerint még azt sem lehet biztosan tudni, hogy kinél pontosan mi van. „Ha Tiborcz Istvánból kivonjuk az állami tőkét – én eddig 325 milliárd forintig jutottam nála, ami állami tőke van az ő hozzá köthető alapkezelőiből –, tehát ha ezt kivonjuk, akkor nem nagyon marad már semmi.”

A 4iG-nél hasonló helyzetről számolt be Bódis, de említette a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter körül megjelent Trustify alapkezelőt is. „50 milliárd forintnyi pénz van benne, ebből 70 százalékot a magyar állam küldött tőkeként, és a maradék 30-at, tehát 15 milliárd forintot meg az MBH Bank biztosított az egyébként teljesen zöldfülű, soha semmilyen befektetést nem foganatosító Trustify-csoportnak.

Döbbenetes, hogy létrejöttek gazdasági entitások az elmúlt két-három évben úgy, hogy a világon semmi kockázatot nem adtak, hanem üzemszerűen beléjük tolták a tőkét”

– magyarázta Bódis. Összehasonlításképp az MBH-ba beolvasztott MKB Bank korábban 10,7 millió eurós (4,1 milliárd forintos) kölcsönnel támogatta Marine Le Pen 2022-es elnökválasztási kampányát, a Trustify ennek a több mint háromszorosát kapta az MBH-tól.

Vissza lehet-e szerezni a kipumpált közvagyont?

A konferencia második felében arról beszélgettek a résztvevők, hogy vajon van-e esély arra, hogy a NER elmúlt 15 évében a magántőkealapokon keresztül kiszivattyúzott közvagyont valaha visszaszolgáltassák a közérdeknek, és ha igen, hogyan zajlana ez a folyamat.

Stefano Bottoni történész szerint a legfontosabb feladat az, hogy biztossá tegyük: a vagyonvisszaszerzés evolúció, és ne forradalom legyen. „Ez nem 1989. Ott normális emberek álltak velünk szemben, akik nagyjából belátták, hogy ennyi volt. Na most ez egy másik fajta banda” – mondta, majd azzal folytatta, hogy teljesen mások azok a paraméterek, amikben vissza kellene állítani a jogállamot. Szerinte kulcsfontosságú lesz a hatalomátadás, hogy felszabaduljanak a miniszteri székek, és legyen bárki az új miniszterelnök, őt elfogadják, ehhez egy olyan hatalomátadás kell, ami nem erőszakos, aminek vannak konszenzuális elemei, de ezzel kapcsolatban óriási kétségei vannak.

Simor András, az MNB korábbi elnöke szerint a vagyonvisszaszerzés esetén egymással szemben áll több igény, köztük a társadalom igazságigénye és a jogállamiság igénye. Az utóbbi viszont nem tesz lehetővé forradalmi változást, csak egy lassú, evolutív folyamatot. „Ez önmagában már ellentmondásban van a társadalom nagy részének az igényével.” Szerinte az lenne az első lépés, hogy elzárják a korrupciós csatornát, és bár a kipumpált vagyon ettől egymagában nem szerezhető vissza, de legalább nem növekszik tovább a kár. „Ezt is valószínűleg nagyon körültekintően kell megtenni úgy, hogy a közszolgáltatások továbbra is működjenek” – tette hozzá.

Ezután a résztvevők arról beszéltek, milyen változásokra lenne szükség a jelenlegi döntéshozók között. Laczó Adrienn ügyvéd, egykori büntetőbíró szerint azzal kellene kezdeni, hogy olyan intézményeket állítsunk fel, amik kiszűrik a korrupciógyanús folyamatokat. „Tehát itt igazából az a probléma, hogy lyukak voltak a rendszerben, nem számított senki arra, hogy visszaélésszerűen vezessék az egyébként eredetileg alkotmányosnak szánt intézményeket.

Készüljünk a rosszindulatra, és építsünk olyan intézményeket, ahol még a rosszindulat sem tud működni.”

Hozzátette, szerinte olyan emberekre lenne szükség a rendszerben, akik nem csupán szó szerint értelmezik a jelenleg zajló folyamatokat.

„Mit várunk az államtól? Azt, hogy jó gazda módjára törődjön a mi pénzünkkel, fialtassa, és költse ránk. Ezt csinálták? Nem ezt csinálták. Hogy hívják ezt büntetőjogilag? Hűtlen kezelésnek, hivatali visszaélésnek, vesztegetésnek és hasonlóknak hívják, néha sikkasztásnak. Ehhez kell egy kicsit nagyobb ívű büntetőjogi gondolkodás, mint az, ami most általánosnak számít a büntetőügyekben, ami szó szerint értelmezi a történteket, és nem nyitja nagyobbra az ajtót” – mondta Laczó. Úgy gondolja, hogy van Magyarországon egy csomó olyan szakember, aki így gondolkodik, nekik pedig lehetőséget kell kapniuk. Az információk ismeretében pedig büntetőjogi felelősségre lehet majd vonni ezeket a szereplőket, ami valamennyi vagyon visszaszerzésével fog járni.

„Nyilván a New York-i loftlakásokat nagyon nehéz lesz visszaszerezni, de szerencsére a dolog természetéből adódik, hogy a vagyon igen jelentős része jelenleg is Magyarországon tartózkodik. A Belügyminisztérium épületét csak virtuálisan tudják elvinni, ezt még vissza lehet szerezni.”

Bottoni szerint a jövőben felálló intézmények – például ha lesz egészségügyi vagy oktatási minisztérium – esetében az lesz a legnagyobb kérdés, hogy lesz-e jobb szaktudású utánpótlás, elég ember, aki ezeket segít visszaépíteni. „A magyar közéletben a közigazgatási pálya elkerülendő elem lett. Minden, csak ne a közszféra. Na most ezt vissza kell fordítani, 5-10-15 ezer embert különböző szinteken vissza kell dobni ebbe a mély vízbe úgy, hogy nem lesz rá pénz, nem fognak kétmillió forintot keresni.” Szerinte ott dőlhet el a dolog, hogy ezek az emberek képesek lesznek-e áldozatot hozni, és beülni egy minisztériumba 2-3 évre olyan munkát végezni, ami sem szakmailag, sem pénzügyileg nem lesz kifizetődő.