Az biztos, hogy Lázár János megint nekimenne valakinek, már csak az a kérdés: Szíjj Lászlónak vagy a Strabagnak?

Lázár János építési és közlekedési miniszter benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot, amely már olvasható is a parlament irományai között. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása első blikkre egy versenyszabályozás, valójában másodikra is, de jól látszik, hogy elég célzottan az építőipar egyes szegmenseire vonatkozik.

Azt a különféle törvényjavaslatokba nem szokás beleírni, hogy éppen a Strabag, a Mészáros-csoport, a Colas, vagy a Duna Aszfalt van a célpontban, sőt, a politikusok még a feltételezésen is felháborodnának, hogy valamilyen célzott támadásról van szó. Ugyanakkor ha a tartalmi elemeket elolvassuk, hamar azt fogjuk érezni, hogy nem keresgélünk rossz helyen, és valamely erős szereplő(k) elleni fellépésnek ágyazhat meg az új szabályterv.

A nagy csoportok előnye

A jogszabály alapvetése az, hogy a gazdaság egyes ágazataiban olyan strukturális problémák merülnek fel, amelyeket nem lehet konkrét versenyjogi jogsértéshez kötni, ugyanakkor korlátozzák a tisztességes piaci versenyt. A versenyhatóság viszont a jelenleg rendelkezésére álló jogi eszközökkel nem tudja azokat elég hatékonyan kezelni.

Az építési iparágban valóban komoly versenyelőnyt jelent, ha egy vállalatcsoporton belüli cégek egyszerre birtokolnak kőbányát, cementgyárat és útépítési kapacitást is. Az útépítésben az anyagköltség ugyanis rendkívül magas, akár a teljes költség 60-70 százalékát is elérheti. A felhasznált kőanyagok összessége pedig elérheti a teljes projektköltség 20-40 százalékát. Ezért a piacot torzítja az árelőny miatt az, hogy egyes útépítő társaságok kőbányával, vagy cementgyárral is rendelkeznek.

A Gazdasági Versenyhivatal a javaslat szerint a jövőben fókuszáltan azt nézhetné, hogy egy olyan csoport, aminek bányája és kivitelező cége is van, nem rendelkezik-e túlzott versenyelőnnyel. A nemzetközi (például német) mintára készült szabályozás alapján versenyhatósági vizsgálat tárgya lehetne a jövőben, hogy fennáll-e a probléma egy adott cégcsoporttal.

Ha a potenciálisan érintett külföldi cégekkel kezdjük, például a KÖKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. a Strabag-csoport része, a Colas Északkő a francia Colas-csoporthoz tartozik, de arról, hogy a Duna Aszfaltnak is hatalmas birodalma épült ki nem is olyan régen írt a G7.

Jogsértés sem kell hozzá

A német versenytörvény (GWB) alapján készült friss magyar tervezet alapján a hatóság jogosult a kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokkal szemben fellépni és a versenyt veszélyeztető magatartásformákat megtiltani.

A Gazdasági Versenyhivatal eddig is tudott úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálatokat lefolytatni. Újdonság azonban, hogy a törvénytervezet szerint ha a bányászatra, kőfejtésre vagy építőiparra vonatkozó vizsgálatban a GVH megállapítja, hogy az adott ágazatban egy vállalkozás piacokon átívelő jelentőséggel rendelkezik, és ennek következtében a verseny jelentősen és folyamatosan torzulhat, a hivatal versenyfelügyeleti eljárást indíthat az érintett vállalkozással szemben.

Fontos, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításához és szankció alkalmazásához nem szükséges jogsértésnek fennállnia: elég a piactorzulás vagy a piackorlátozás tényének megállapítása. A javaslat tartalmazza a piacokon átívelő jelentőségű vállalkozással szembeni versenyfelügyeleti eljárás speciális szabályait (határidők, vizsgálandó körülmények, határozathozatal). Az eljárásba társhatóságként a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) is bekapcsolódik.

Az ilyen piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozáscsoportok korlátozhatók, például előírhatók nekik, hogy a saját belső ajánlatát (az anyagra) tegye hozzáférhetővé más vállalkozások számára is, de akár kötelezheti a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás tulajdonosait a vállalkozás részben vagy egészben történő értékesítésre, ha más szankció nem hatékony vagy nem lehetséges.