Akkora a baj a költségvetéssel, hogy a duplájára kell emelni a 2025-re tervezett külföldi hitelfelvételt
Az eredeti nettó 838 milliárd forint helyett 1685 milliárd forint lesz a 2025-ös devizafinanszírozási terv – derül ki a sajtótájékoztatón, amit Kisgergely Kornél, az NGM államháztartásért felelős államtitkára és Hoffmann Mihály, az ÁKK elnök-vezérigazgatója tartott kedden. A Portfolio beszámolója szerint új finanszírozási tervet készített az Államadósság-kezelő Központ 2025-re, ebben már
bruttó 3,2, nettó 2,2 milliárd eurónyi extra devizakötvény-kibocsátás szerepel.
A magyar fizetőeszközre átszámítva tehát az eredetileg tervezett 838 milliárd forinttal szemben 1685 milliárd forint lehet a költségvetés 2025-ös devizakibocsátása.
Ez azt jelenti, hogy bár az év végén számolnak kötvény-visszavásárlással, még ezzel együtt is sérül majd a 30 százalékos arány, amit a külföld felé történő eladósodás célzott maximumaként húzott be a kormány. A tájékoztatón kiderült, hogy a friss tervek szerint 30,2 százalék lesz december végén az arány, majd onnan 2026-ban is csak minimálisan csökken 30,1 százalékra.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya és a nettó finanszírozási szükséglet 651 milliárd forinttal emelkedik 2025-ben a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint, ezzel a tervezett 4,7 százalékról 5,3 százalékra emelkedik a nettó kibocsátás. Kisgergely Kornél a Portfolio kérdésére tisztázta, hogy a pénzforgalmi hiány idei emelkedése három okkal magyarázható:
- az uniós helyreállítási alap forrásainak elmaradása,
- a vártnál rosszabb makropálya,
- a már bejelentett kormányzati intézkedések, mint például az anyák szja-mentességének kiterjesztése.
Az eredményszemléletű hiánycélt már korábban megemelték 4,1 százalékra, ezt most megerősítette Kisgergely. Nem véletlen, hogy lépni kellett ezügyben, a költségvetési hiány idén tavasszal nagyon elszállt, már áprilisra összejött az egész évre tervezett összeg több mint 70 százaléka.
Hoffmann Mihály az eseményen arról számolt be, hogy az év eddigi öt hónapjában az állam finanszírozásának mindegyik részpiacán erős időarányos számokat látunk, a nettó forint intézményi finanszírozás 92 százalékban, a devizafinanszírozás már most 127 százalékban, míg a lakossági finanszírozás 42 százalékban teljesült. Ezzel a teljes idei nettó finanszírozás 88 százalékban teljesült az eredeti tervhez képest.
Hoffman újságírói kérdésre elmondta, a devizafinanszírozásban is a diverzifikációra törekszik az ÁKK, az aktuális piaci helyzet függvényében döntenek majd arról, mikor és pontosan milyen formában lépnek a piacra. Egyelőre tehát nem dőlt el, devizakötvény vagy hitelfelvétel jöhet-e, vagy melyik milyen arányban.
A keddi fejlemények azt jelentik – összegez a Portfolio –, hogy a kormány felismerte: csúszásban van az idei büdzsé és idejekorán lépett. Ez ugyanakkor felvet kérdéseket az egyelőre tervezés alatt álló, de jelenleg 3,7 százalékos hiánnyal számolt jövő évi költségvetés megalapozottságával kapcsolatban is, aminek fő számairól az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta, „nem tartja kizártnak”, hogy azok megvalósuljanak.
