Durva lett a februári hiány, de nyugalom, ennek speciális okai voltak

Első ránézésre megdöbbentően magas lett az első kéthavi hiány, ugyanakkor az részben már megszokott, hogy a február ilyen mínuszos, részben pedig 2025-ben további kiadássűrűsödés is jelentkezett. A Nemzetgazdasági Minisztérium előbb március 10-én előzetes tájékoztatásban adott hírt a februári hiányról, március 24-én a részletes adatok is megérkeztek.

Az államháztartás központi alrendszere 1722,8 milliárd forintos hiánnyal zárta az év első két hónapját. Ezen belül a központi költségvetés 1683,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 38,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 77,3 milliárd forintos hiányt mutattak. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 13,5 százalékkal magasabban teljesültek.

Ez tehát a kéthavi adat volt, de ebből pusztán a február havi hiány 1655 milliárd forint volt, amely az előző évekhez hasonlóan az időarányosnál magasabb, ez azt jelenti, hogy két hónap alatt az éves tervezet 42 százaléknál tartunk. Ugyanakkor ettől azért annyira nem kell megijedni, mert a költségvetés pénzügyeinek van egy erős szezonalitásuk.

A négy legfontosabb ilyen ok az áfa, a rezsi, a 13. havi nyugdíjak és a PMÁP-kamatfizetések koncentrációja voltak.

Az áfa-visszatérítések természetes szezonalitása miatt a nettó áfabevételek 318,5 milliárd forintot, az éves előirányzat mindössze 4 százalékát tették ki, vagyis ilyenkor az állam szempontjából kisebb a pozitív egyenleg. A hideg téli hónapok miatt a rezsitámogatás idén nagyobb teher lesz, pusztán februárban az időarányosnál többet, 150,9 milliárdot fordított az állam a rezsicsökkentés támogatására. Februárban fizették ki a 13. havi nyugdíjat is, ami a szokásos havi ellátással együtt összesen 536 milliárd forintot tett ki.

Végül essen szó egy olyan tételről, amely az év második felében, de főleg jövőre már sokkal jobban fog kinézni. A kamatkiadásokra fordított összeg február végéig 1038,3 milliárd forint volt, 182,9 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki kifizetéseknél, elsősorban egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok januári és februári kamatfizetési időpontjai miatt. Ennek az a magyarázata, hogy 2024-ben a 2022-es éves átlagos infláció (14,5 százalék), 2025-ben a 2023-as (17,6 százalékos) infláció, de 2026-ban már a 2024-es infláció (3,7 százalék) a kamatfizetés bázisa, vagyis jól kiszámíthatóan ez a tétel szépen összezsugorodik jövőre, de idén volt a csúcs.