A NAV kőkeményen lecsap az otthonfelújítási támogatás csalóira

Az ismert mondás szerint, ahol ingyen osztják a burgonyát, oda nagy zsákkal kell érkezni. Igen, de azért az alapvető szabályokat illik betartani. Az Európára oly jellemző állami és uniós támogatások egyik legnagyobb problémája, hogy az állam, vagy „Brüsszel” kitalál valami jó célt, legyen az lakhatási, vállalkozásfejlesztési, energiahatékonysági, erre valami forrást is allokál, de aztán nem azok nyerik el a forrásokat, akiknek erre valóban szükségük lenne, hanem azok, akik ügyesen és persze hamisan dokumentálják, hogy nekik erre szüksége lenne.

Különösen zavaró a fordított hatás, amikor a rendszert meghekkelő csalók tényleg jól ismerik a rendszer minden elemét, tudják, hogy mivel tűnhet fel jobbnak, szabályosabbnak az ő anyaguk, így viszont azok az „amatőrök”, akik nem tömegesen gyártják a papírokat, csak valóban egy projektben reméltek támogatást, hoppon maradnak, mert nekik nem jut forrás.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most bejelentette, hogy szigorúan ellenőrzi és alapos kockázatelemzésnek veti alá azokat a vállalkozásokat, amelyek a vidéki otthonfelújítási programhoz bocsátanak ki számlákat. Emlékezhetünk, ez az a program, ahol a támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka, de legfeljebb hárommillió forint.

Az elmúlt két hónapban a NAV folyamatosan vizsgálta a pályázatokhoz benyújtott számlák valódiságát, sokszor a helyszínen is, ahol a pályázatot benyújtó magánszemélyektől is érdeklődött a beruházás körülményeiről, a számlakibocsátók tényleges munkavégzéséről. Közben pedig az adóhatóság több céget is azonosított, amelyek ténylegesen nem működtek, pusztán számlát állítottak ki, abban bízva, hogy a támogatás igénybevételéhez elég csupán a formai feltételeknek megfelelni.

Arról már korábban legendák voltak, ahogy például szigetelési pályázatoknál, vagy az EKR energiahatékonysági rendszer miatt szó szerint Patyomkin-szigeteléseket készítettek egyes vállalkozók. Felvonultak egy rossz energiahatékonyságú lakásban, valamit felhúztak, lefotózták, elkészítették a szükséges dokumentációt, majd azonnal lebontották a pusztán csalásra szánt építményt és mentek a szomszédba.

Mondani sem kell, hogy a csalással nyerhető pénz (hiszen nemcsak a cég gazdagodott, de kicsi jutott a sokszor tanulatlan, rossz anyagi körülmények között élő pályázóknak is) különösen vonzó volt a nehezebb körülmények között élőknek, akiknek az azonnali pár tízezer forint fontosabb volt, minthogy elkészüljön egy értékes otthonfelújítási fejlesztés.

Voltak, akik tényleg nem is fogták fel, hogy csalásban vesznek részt, a vállalkozók elhitették velük, hogy ez így működik. Az adóhatóság kiemelte, hogy a Magyar Államkincstárral együttműködve valamennyi pályázatot alapos kockázatelemzésnek és szigorú ellenőrzésnek vet alá,

ha pedig a számlák hiteltelenségét állapítja meg, azt minden esetben jelzi a kincstárnak, így a támogatás semmiképpen nem landolhat illetéktelen kezekben, továbbá minden ilyen esetben feljelentetéssel él a társaságok ügyvezetői és a velük együttműködésben eljáró szervezőkkel szemben.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az együttműködés a csaló cégekkel, az azokat képviselő felhajtókkal jelentős kockázatokat hordoz magában a pályázóknak is, a jogtalanul benyújtott támogatási igény jogkövetkezményeivel ugyanis az érintett magánszemélyeknek is számolniuk kell. Akkor pedig már nem lesz elég azt mondani, hogy azt hittük, hogy ez így szabályos, hiszen a Feri is azt mondta.