A hazai cégvezetőknek csak 39 százaléka bízik abban, hogy a vállalata növekedni tud idén

Kijött a PwC legfrissebb magyarországi vezérigazgató-felmérés eredménye, amely szerint a hazai cégvezetők 1,8 százalékos GDP-növekedést (szemben a kormány 3,4 százalékos várakozásával), 415 forintos euróárfolyamot és 4,8 százalékos inflációt várnak 2025-re. A hazai gazdasággal kapcsolatban 60 százalékuk nyilatkozott optimistán, de a saját vállalata helyzetét kevés cégvezető látja rózsásan, csak 39 százalékuk bízik a bevételnövekedésben. Ez utóbbi minden idők legalacsonyabb aránya a PwC méréseiben.

A 2024 végén készült felmérés alapján érdekes kontraszt alakult ki a magyarországi és a külföldi vezetők között a globális gazdaság megítélésében: világszinten a vezérigazgatók 58 százaléka vár gyorsulást a világgazdaság növekedési ütemében, ötödük lassulásra számít, eközben a magyar vállalatvezetők 70 százaléka bízik a globális gyorsulásban és csak egytizedük készül lassulásra. Soha ekkora arányban eddig még nem mondták magyar vezetők, hogy a világ növekedési üteme gyorsulni fog.

A cégeket fenyegető tényezők között a szakemberhiány vezet, itthon 44 százalék aggódik emiatt, globálisan 23 százalék ugyanez. Jóval kevesebben aggódnak az infláció miatt, mint egy éve (tavaly 51, idén 39%). Stabilan nő viszont azok aránya, akik a kiberkockázatok általi fenyegetettséget látják magasnak (a két évvel ezelőtt 33 százalékról mostanra 38 százalék lett).

A cégvezetők 40 százaléka szerint a vállalatuk nem lesz életképes 10 éven túl, ha a mostani pályán halad. Azok, akik nem látják a vállalatukat életképesnek ebben a távlatban, külső tényezőket jelölnek meg legfőbb okokként: az erős iparági versenyt (48%), a szabályozási környezet változását (47%), a költségek emelkedését (46%) és a kereslet csökkenését (44%).

A magyarországi vállalatoknak csak 29 százaléka, a világ vállalatainak 55 százaléka tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol. Mezei Szabolcs, a PwC cégtársa erről azt mondta, „míg a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő.” A régiós és az állam által leuralt magyar felvásárlási piacról itt írtunk részletesen. A vállalatvezetők 20 százaléka mondta azt, hogy cégénél nincs szerepe a generatív mesterséges intelligenciának, a többi 80 százalék egyértelműen hatékonyságnövekedésről számolt be az MI-nek köszönhetően.

A hazai vállalatvezetők kétharmadának (66%) személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem. Világszerte ez az arány 40 százalék, vagyis jóval kevésbé prioritás ez az irány itthon, mint globálisan. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy csak 13 százalék tartja a klímaváltozást a cége működését fenyegető veszélynek, nem lesz meglepő, hogy a fenntarthatósági célkitűzések nincsenek a vállalatvezetők prioritási listájának tetején.