Ránk nem vonatkoznak a jogszabályok, és a mesés hozam garantált – ezekre figyeljünk, ha befektetést kínál valaki

Tájékozódás, megelőzés, kérdezés: mielőtt valaki egy elsőre jól hangzó befektetésre adná a fejét, ezt a három dolgot mindenképp tegye meg, mondja Barnóczki Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tőkepiaci és fogyasztóvédelmi igazgatója. Barnóczki a Téma legutóbbi vendége volt, ahol több szempontot is felsorolt arról, mi segíthet a befektetőknek abban, hogy felismerjék a csalókat.

Az MNB szakértője azt tanácsolja a befektetőknek, hogy első körben csekkolják le az adott céget az MNB intézménykeresőjében. „Nézzük meg a feketelistát: ha ezen rajta van a cég, akkor bottal sem piszkáljuk. De még ha nincs is rajta, menjünk eggyel tovább, és nézzük meg, hogy a zöld listán rajta van-e. Ellenőrizzük, hogy van-e engedélye: lehet, hogy még csak most kezdte a tevékenységet, és emiatt még nem került fel a feketelistára.” Barnóczki szerint azt is érdemes ellenőrizni, hogy az a cég, amelyik rajta van a zöld listán, pontosan mire kapott engedélyt: ha például egy cégnek engedélye van biztosítás-közvetítésre, de portfóliókezelést ajánlana nekünk, akkor se vigyük hozzá a pénzünket. Mint mondja, az MNB telefonos vagy személyes ügyfélszolgálatánál is érdemes kérdezősködni, ha bizonytalanok vagyunk.

„Ha ezeket a köröket lefutottunk, és még mindig gyanús a cég, akkor ne fektessünk be” – szól a legvégső tanácsa. Az MNB tőkepiaci és fogyasztóvédelmi igazgatója arra is biztatja a potenciális befektetőket, hogy a gyanús cégeket jelentsék be az MNB-nek, hátha valóban jogosulatlan a tevékenységük.

A műsorban arról is beszélt, hogy mi a közös az átverésre alapuló „befektetési” sztorikban:

• Egyrészt általában mindenki azt kommunikálja, hogy rájuk nem vonatkoznak a jogszabályok – ez már önmagában gyanús jel.
• Emellett a csalók tőkegarantált, hozamgarantált befektetést ígérnek, előfordul, hogy állampapírhoz vagy bankbetéthez hasonlítják a befektetéseiket.
• Általában fix ígéret az irreális hozam is: gyanús, ha tört időszakra, például negyedévre lebontva határozzák meg a hozamot, a jogszabályok által előírt éves helyett.

Barnóczki szerint fontos a józan ész: egyszerű százalékszámolással számoljuk ki, hogy egy adott ígéret mekkora hozamot ígér egy évre, és a végén tegyük fel magunknak a kérdést, hogy a végösszeg hihető-e.

Januárban mi is beszámoltunk egy hasonló esetről, a 2000 kisbefektető pénzéből „startupgyárat” építő Safisról. A cég ezermilliárd forintra perelné az MNB-t, miután a jegybank először 27, majd 320 millió forintos büntetést szabott ki rájuk, és négyszer is megtiltotta nekik, hogy pénzt gyűjtsenek. A Safis korábban zéróponti vizet és Rubik-kocka méretű kazánt, most vízálló fát és kötél nélküli hajókikötési rendszert gyártana a startupjaival, amelybe magánemberektől gyűjtenek pénzt, illegálisan.

A beszélgetés elején ez a konkrét eset is előkerült. Barnóczki a Safisról azt mondta, előfordul, hogy egyes szereplők arra hivatkoznak, hogy ha külföldi alapítású céggel végeznek jogosulatlan tevékenységet, az immunitást biztosít, és mentesülnek a jegybank hatása alól. A Safis esetében ez egy amerikai céget jelent, a szakértő szerint pedig a „startupgyár” az amerikai nagykövetségre hivatkozva próbálta megfenyegetni az MNB-t – de mellette unikális a Safis-sztoriban a kártérítési perrel való fenyegetőzés, és az is, hogy emberi jogi jogsértéssel vádolták meg a jegybankot.

A beszélgetésben szó volt a Budapesti Értéktőzsde reputációját is súlyosan rontó társaságokról, melyek nem jelentenek időben, nem készítik el a mérlegüket, és arról is, mi van azokkal a társaságokkal, amelyek ugyan formailag mindent betartanak, csak éppen nulla alkalmazottal, nulla forgalommal ígérik azt a befektetőknek, hogy feltalálták a vízzel hajtott autót, vagy az örök élet elixírjét.

A teljes adást itt tudják megnézni: