8,5 milliárd forint hiányzik a Rákosrendező első két részletfizetéséhez a fővárosnak

A hét talán legnagyobb híre volt, hogy a kormány kihátrált a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj projekt mögül, és engedi a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy éljen az elővásárlási jogával. Kérdés viszont, hogy a fővárosnak miből lesz pénze a felvásárláshoz. A Fővárosi Önkormányzat az Indexnek azt nyilatkozta, hogy

az első, 12,7 milliárdos részlet kifizetéséhez van fedezet, a második részlethez viszont hiányzik 8,5 milliárd forint, amit kigazdálkodnak majd.

Vitézy Dávid korábban azt nyilatkozta, hogy a Budapesti Közművek, vagyis az elővásárlási joggal rendelkező fővárosi cég a hulladékkoncesszió bevételeiből meg tudja venni a telket. A hulladékkoncesszióval bíró MOHU ugyanis 39 milliárd forintot fizetett a MOHU Budapest 50 százalékáért a BKM-nek, Vitézy szerint pedig ez a Rákosrendezőért hamarosan kifizetendő első két részletet fedezi. A MOHU viszont azóta közölte, hogy a MOHU Budapestért fizetett összegből a szerződés szerint a fővárosnak 17 milliárd forintot a MOHU Budapest fejlesztésére kell költenie.

A fővárosnak első részletben 12,7 milliárd, második részletben pedig 17,8 milliárd forintot kell fizetnie a területért, amit a kormány dubaji befektetőknek akart értékesíteni. Az első részletet 10 napon belül, a másodikat a jogi akadályok elhárulta után kell fizetni. Egy harmadik, 20,9 milliárd forintos részlet is van, ezzel viszont 2039-ig ráér Budapest.

Cikkünk megjelenése után Vitézy Dávid egy Facebook-posztban reagált a második részlethez hiányzó pénz kérdésére. Mint írja, a második részlet kifizetése csak akkor lesz esedékes, ha a kormány végrehajtja az eredeti, még az arab befektetővel írt szerződés feltételeit, vagyis akkor, ha a kormány együttműködő lesz. Mint a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője írja, a második részlet kifizetéséig öt feltételnek kell teljesülnie:

1. módosítani kell az építési szabályokat;
2. módosítani kell egy sor másik jogszabályt, köztük törvényeket is, hogy a Rákosrendező fejlesztője megkaphassa a szükséges engedélyeket;
3. a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánítja a projektet;
4. a magyar államnak teljesen tehermentesítenie kell az ingatlant, minden perfeljegyzés törlni kell;
5. és telekalakításra is szükség van, hogy az aktív vasúti területek visszakerülhessenek az államhoz.

„A fenti öt feltételből tehát látható, hogy még akkor is, ha a Kormány maximális együttműködést és konstruktivitást tanúsít, bonyolult, összetett, egymásra épülő feltételek sokaságának teljesülése után esedékes a második részlet.”

– írja Vitézy. „Ha a kormány nem működik együtt, és el akarja gáncsolni ezt, azaz meg akarja akadályozni, hogy az elővásárlási jogával élő Budapest ezt a területet fejlessze, ehhez számos eszköze van a szerződés szerint is. Viszont ebben az esetben már a második részlet sem válik esedékessé, és az első is visszajár, ha végül a szerződés ellehetetlenül.”