Hasít a román fogyasztás, de a „bezzeg Románia” mögött súlyos problémák is vannak

Romániában tavaly 8,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom – közölte a romániai Országos Statisztikai Hivatal (INS) adataira hivatkozva az MTI. Kisvártatva még egy román gazdasági hír jelent meg az MTI-ben, érdemi adóemelés nélkül, de elfogadták a román költségvetést. Jó híreknek tűnnek, azok is, de bőven vannak zárójelek.

Bezzeg Románia

A kelet-közép-európai régióban mindig vannak éltanulók, amolyan bezzeggyerekek. Magyarországon is volt már ilyen, elsősorban a Bokros-csomag stabilizáló hatása után, az első Fidesz-kormány regnálásának elején, 1998 és 2001 között. De 2016–2019 is erős volt, elsősorban a bérfelzárkóztatásban, csak ott már kissé prociklikus volt a gazdaságpolitika. Vagyis a kedvező környezetben, az úgynevezett high-pressure economy (magasnyomású gazdaság elmélettel) éppen a kánikulában fűtöttük a kályhát gőzerővel.

Ahogy nekünk is voltak jó korszakaink, úgy Csehországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának is, mostanában pedig elsősorban Horvátország és sok-sok zárójellel Románia mutat be jó számokat.

A román gazdaság fő erőssége a száguldás, a nagyon gyors ütemben növekvő fogyasztás, csak a túloldalon ott van

• az ikerdeficit,
• a túlértékelt lej
• és a politikai instabilitás (megismételt elnökválasztás).

Kockázatokkal jár

A térségben talán most Romániában a legerősebb a makrokockázat, ami azért akkor sem annyira pozitív, ha amúgy tényleg Románia a régió leggyorsabban növekvő gazdasága.

A magas költségvetési hiánnyal ugyanis az a baj, hogy Románia kiadáscsökkentéssel aligha tudna egyensúlyt teremteni, Romániának növelnie kellene a bevételeit, de a politikusok nem szeretnének adót emelni, ha még a nagy növekedés közben is megnyerte volna az elnökválasztást Călin Georgescu, egy demagóg, szélsőséges politikus. Más kérdés, hogy az elnökválasztás eredményeit az alkotmánybíróság megsemmisítette, legközelebb május 4-én szavaznak Romániában az elnökről.

A kiskereskedelmi forgalmon belül amúgy Romániában az élelmiszerek, italok és dohányáru forgalmazásából származó árbevétel 3,8 százalékkal haladta meg a 2023-as értéket. A nem élelmiszer jellegű termékek terén 14,8 százalékos volt a növekedés, az üzemanyagoknál pedig 3,6 százalékos.

Novemberhez képest a romániai kiskereskedelem forgalma 2,3 százalékkal nőtt, eközben azért nagyon az infláció sem szállt el, 2024-ben a fogyasztói árindex 5,6 százalékkal emelkedett.

Bátor költségvetés

Eközben február 5-ről 6-ra virradó éjszaka a román parlament elfogadta a 2025-ös költségvetés tervezetét. Az RMDSZ-es Tánczos Barna vezette pénzügyminisztérium által készített tervezetet 254 szenátor és képviselő támogatta, 192 pedig ellene szavazott.

A büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 7 százaléknál kicsit magasabb költségvetési hiánnyal és 4,4 százalékos átlagos éves inflációval számol. A tervezett költségvetési bevételek a GDP 34,9 százalékát teszik ki, míg a kiadások a 41,9 százalékát.

Vagyis a román politika egyelőre nem orvosolta a hiányjelenségeket, úgyis fogalmazhatnánk, hogy nagy vidáman muzsikálva halad a jéghegy felé. A költségvetés-tervezet nem irányozza elő sem az áfa, sem a személyi jövedelemadó emelését. Az elemzők hiába érveltek úgy, hogy ez elengedhetetlen a deficit csökkentéséhez.

Igaz, azért annyit meg lehet jegyezni, hogy a 2024-es 8,65 százalékoshiányhoz képest még a 2025-ös 7 százalék is egyfajta előrelépés, illetve mentőkörülmény, hogy a román GDP-arányos államadósság még mindig alacsonyabb, mint a magyar, náluk 49, nálunk 73 százalék a bruttó adósság a GDP hányadában.

Az Európai Bizottság egyelőre türelmes, az általa elfogadott államháztartási konszolidációs terv értelmében Romániának elég lesz hét év alatt, 2031-re 3 százalék alá csökkentenie a költségvetési hiányát, de a szakemberek szerint nem biztos, hogy érdemes ekkora egyensúlytalanságot vállalni a gyors bér- és fogyasztásfelzárkóztatás miatt, ha ugyanis baj lesz a makrogazdaságban, akkor végül is a román lakosság is összességében rosszul jár.