Odavágott a magyar kiskereskedelemnek, hogy decemberben volt egy hatnapos ünnepünk

Csalódást okozott a decemberi kiskereskedelmi forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 6-i közlése alapján decemberben ugyanis novemberhez képest 1,2 százalékkal visszaesett a kiskereskedelmi forgalom.

Mindez azért szomorú, mert abban a magyar gazdaságban, ahol a növekedés, azon belül is az ipar és a beruházás mostanában jellemzően kellemetlen adatokat produkált, a kiskereskedelmi forgalom, az infláció elleni harc és a munkaerőpiac voltak a sikeresebb területek.

A kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakát azért 0,1 százalékkal meghaladta. Az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal bővült, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben – jelentős bázishatás eredményeként 6,9 százalékkal mérséklődött az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 0,5 százalékkal emelkedett.

Naptári különlegesség

Abban azért lehet bízni, hogy ezt a negatív adatot egy különleges jelenség indokolta elsősorban. Emlékeztetőül, 2024 végén volt egy hatnapos, (nagyon) hosszú hétvégénk. Olyan gyakran van, hogy jól jönnek ki az ünnepnapok, és 3, esetleg 4 napra mindenki szabad, de tavaly a 2024. december 24–25–26–27–28–29., vagyis egy keddtől vasárnapig tartó időszak végig munkamentes periódus volt.

2023-ban december 23–24–25–26., vagyis akkor szombat, vasárnap, hétfő, kedd volt négy napos ünnep, de utána vissza kellett menni dolgozni. Na de miért zavarta ez be az adatokat? Vélhetően azért, mert a hosszú szabadság során a megszokottnál többen utaztak külföldre, vagyis nem itthon vettek élelmiszert, nem itthon tankoltak. Egy alapvetően pozitív turisztikai egyenlegű országban (Magyarország esetében jellemzően többen jönnek ide, mint mennek ki tőlünk) a szünetek amúgy nemzetgazdaságilag jók is lehetnek, akkor van mindig mínusz, ha egy ünnepkör itthon szabadnap, de külföldön nem az.

Pedig jók voltak a trendek

A mostani számok előtt a KSH októberben és novemberben amúgy kiskereskedelmi bővülést tudott kimutatni. A forgalom volumene 2024. január-novemberben 2,9 százalékkal volt még magasabb, mint 2023 első tizenegy hónapjában.

Ráadásul előtte októberben és novemberben is bővülés volt, ami különösen pozitív hír volt, mert az elmúlt egy-két évben ritka volt, hogy két egymást követő hónapban is bővüljön a kiskereskedelem. A harmadik hónapban ez már nem jött össze.

Az utóbbi időszakban túl nagy eltérést nem mutattak az egyes bolttípusok. Az élelmiszer-kiskereskedelem erősebb növekedést jelzett, igaz, ez egy kicsit csalóka, mert az élelmiszerláncok forgalmán belül állítólag pont a non-food, vagyis például az akciós tárgyak kereslete nőtt. Ezt ugyan nem részletezte a KSH, de állítólag így van.

További remények

A kiskereskedők, illetve az államigazgatási, statisztikai szakemberek ilyenkor természetesen már a lezárt idei januárról is tudnak valamit, ekkor elsősorban az online pénztárgépek forgalmából lehet tippelni. Mi ezt nem ismerhetjük, de az prognosztizálható, hogy januárban mindenképpen visszatér a növekedés, jó esetben a mostanában megszokottnál nagyobb léptékkel. A megelőző hónaphoz viszonyított számra ez biztosan igaz lesz, hiszen a bázis a most leírt „elutazós” december lesz.

A magyar fogyasztás mindenesetre továbbra sem kimagasló, főleg ahhoz képest nem, hogy a reálbérek szépen emelkednek. A lakosság alighanem még intenzíven pótolja vissza a két magas inflációval leírható évben, vagyis 2022-ben és 2023-ban felélt tartalékokat. Ha a visszapótlás a kívánt és megcélzott szinteket eléri, akkor jó esetben a friss jövedelmekből már több jut fogyasztásra.

Emellett abban is bízhatunk, hogy a február végétől csúcsra járó inflációkövető állampapír (PMÁP) kamatkifizetések miatt is több lehetősége lesz a lakosságnak fogyasztani, igaz a különféle bankok, biztosítók, befektetési alapkezelők mindent meg fognak tenni azért, hogy a megtakarítók őket válasszák, és így a magyarok ne elfogyasszák a rendkívül magas pénzügyi jövedelmet.

A kormány oldaláról ez is egy kettős játék, a növekedéshez jó lenne, ha a lakosság többet fogyasztana, de ha többet fogyaszt, akkor pótolni kell az adósságfinanszírozásból kieső lakossági összegeket és azért azt se felejtsük, hogy a fogyasztás élénkülése az importot is segíti, és az erős magyar export hiányában ez a külkereskedelmi egyenleg romlásával járhat.