Jó okkal vesz ennyi saját részvényt az OTP, emelkedik is az árfolyam
2025. január 29. – 08:27
Január 29-én a következő közlemény jelent meg a Budapesti Értéktőzsdén: Az OTP Bank Nyrt. tájékoztatja a tőkepiaci szereplőket, hogy 2025. január 28-án a Budapesti Értéktőzsdén 28 379 darab OTP-részvényt vásárolt 23 991 forint/darab átlagáron.
A tranzakció nyomán az OTP Csoport tulajdonában lévő saját részvények állománya 3,33 százalékot ér el.
A program nem új, nemrég jeleztük, hogy zajlik egy ilyen vásárlási folyamat, amit azzal magyaráztunk, hogy nemzetközi gyakorlat, hogy a tőzsdei cégek a saját részvényeiket vásárolják.
Most ennek a „buyback” szisztémának nagy trendje van, európai és amerikai bankok kezdtek intenzív programokba, és néhány bank kifejezetten látványos árfolyam-emelkedést ért el az elmúlt 12 hónapban.
Van haszna
A programok révén a megmaradó tulajdonosok részvényeinek értéke (szavazati joga és osztaléka) növekedhet, az árfolyam emelkedhet, illetve a részvények egy esetleges felvásárlás vagy egyesülés esetén cserealapként is szolgálhatnak. Az OTP részvényárfolyama valóban eléggé hasít is, már az év eleje óta is 10,5 százalékot emelkedett, de egyéves időtávban egyenesen 45 százalékot.
De vajon, hogy jön ki a matek? És mikor igazán klassz ez az értéknövelési módszer? A témáról szakkönyvek is megjelennek, itt olvasható az Erste alaposabb írása. Mi ezekbe azért ennyire nem megyünk bele, de nagyon röviden igazán akkor tuti a módszer, ha a részvény alulértékelt a tőzsdén.
Ha ugyanis könyv szerinti érték alatt meg lehet venni a papírt, akkor a különbözet, vagyis a valós érték és a piaci ár differenciája a többi tulajdonosnál landol.
Mi a folyamat?
A tőzsdei társaság tehát a forgalomban lévő részvényei egy részét visszavásárolja. A részvények megvásárlása után a vállalat vagy bevonja az adott értékpapírt, vagy saját részvényként tartja. A forgalomban lévő részvények száma mindenképpen csökken, az egy részvényre eső tulajdonrész hányada pedig nő. Vagyis, ha a cég ugyanazt a nyereséget termeli, de azt kevesebb részvényes között kell elosztani, akkor egy részvényre több profit jut.
Ha egy cégnek 10 részvénye van, a vállalat értéke pedig 10 millió forint, akkor részvényenként 1 millió forint a reális érték. Ám a tőzsdén ez a papír éppen csak 800 ezer forinton forog. A vállalat gyorsan megvesz két papírt (kiad rá 1,6 millió forintot) és bevonja a részvényeket. A tranzakció után a cég már csak 8,4 millió forintot ér (1,6 milliónyi készpénz elszállt), viszont az már csak 8 részvényes között oszlik meg, azaz az ő részvényeik piaci értéke 1050000 forintra nőtt. Egyetlen tranzakció, 5 százalék nyereség. Igaz csak akkor, ha majd ezt a tőzsde észreveszi, és már nem 800 ezer forintra, hanem piaci értékre áraz.
Nem azonnal
Ha a cég visszavásárolja a saját részvényeit, azzal a többi részvényes nem jut ugyan azonnal készpénzhez, mint az osztaléknál, de a részvény értéke mégis nő.
És van még pár előny. Az osztalékból származó jövedelem után a részvényesnek adózni kell. Az árfolyamnyereség után azonban vagy nem kell (TBSZ), vagy csak a részvények eladásánál kell adózni. Osztalékot nem is olyan egyszerű fizetni, közgyűlés dönt róla, ilyet azért nem lehet bármikor, bármennyiszer összehívni, de ha van egy visszavásárlási program, akkor a vállalat vezetése elkaphatja a jó vásárlási pillanatokat.
Ráadásul a többi befektető is fellelkesülhet, hiszen, ha a céget legjobban ismerő entitás (azaz maga a cég) vásárol, az másoknak is olyan jel lehet, hogy érdemes venni a papírokat.
Ugyanakkor természetesen a tőzsdén soha nincs ingyenebéd. A vásárlásoknak is lehet negatív oldala. Ha egy befektető egy dinamikus, növekedésben levő cégbe szeretne befektetni, amelynek rengeteg ötlete van, új cégeket vesz, új országokba lép be, digitalizál, fejleszt, akkor számára rossz üzenet lehet, ha az adott cégnek „nincs már ötlete” a pénzzel, inkább áttételesen, de visszaadja azt a befektetőknek.
Az ilyen befektető kereshet magának egy dinamikusabb céget. Nos, az OTP-t azzal nem lehet csúfolni, hogy ne lettek volna az utóbbi években dinamikus, terjeszkedési lépései, ezért is látható az a tőzsdén, hogy a befektetők értékelték azt, hogy a bank most nemcsak a további bővülésre, hanem a tulajdonosok kényeztetésére is gondolt, így kifejezetten megjutalmazták a részvényvásárlások elindítását.