Egy év alatt másfélszer annyian lettek azok a magyarok, akik 1,5 millió forintnál többet keresnek

2022 és 2023 között, egy év alatt jelentősen csökkent a minimálbért és garantált bérminimumot keresők aránya Magyarországon. Ezzel párhuzamosan – részben valószínűleg az infláció miatt – érezhetően nőtt azok aránya, akik ennél többet, havi bruttó 400 ezer és 800 ezer forint között keresnek.

Tavaly után idén is közzétette Inflációs jelentésében az MNB a magyarországi keresetek eloszlásáról szóló kimutatását, amiről azt olvashatjuk le, hogy az egyes kereseti sávokba (vízszintes tengely) a magyar dolgozói társadalom hány százaléka (függőleges tengely) tartozik.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egyezik meg a KSH keresetekről szóló statisztikáival, mert míg a KSH csak a teljes állásban dolgozók adatait közli és átlagolja (egyes statisztikákban pedig csak az 5 fősnél nagyobb cégek dolgozói vannak benne), az MNB a NAV járulékadatbázisa alapján nézi, ki mennyit visz haza. Vagyis ebben a statisztikában benne vannak olyanok is, akik például csak az év egyik felében vagy részmunkaidőben dolgoznak, és lefelé húzzák az átlagot.

Az ábra elején három nagy kicsúcsosodás van (ezeket szürke csíkkal jelöltük): az első a közmunkások fizetését, a második a minimálbért, a harmadik a garantált bérminimumot jelöli. Ahogy 2022 és 2023 között emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, úgy tolódtak el a kicsúcsosodások is jobbra. Az ábrán látszik, hogy a dolgozók nagy része a garantált bérminimum fölötti sávban, de annak legfeljebb kb. kétszeresét keresi, és minél magasabb egy fizetés, annál kevesebben vihetik haza.

Érdekes változás, hogy 2022 és 2023 között, tehát egyetlen év alatt jelentősen csökkent azok aránya, akik a minimálbért és a garantált bérminimumot keresik, vagy a kettő közötti sávban keresnek. Míg 2022-ben a keresők 21 százalékát tették ki, 2023-ra már csak kevesebb mint 17 százalékát. A legalább másfél millió forintot keresők aránya ezzel párhuzamosan 2,3 százalékról 3,4 százalékra nőtt.

Idén aztán – nagyrészt az infláció ellensúlyozására – a minimálbért 15 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 10 százalékkal emelték, amit 2025-ben 9 és 7 százalékos emelés követ majd. Elképzelhető, hogy ezzel a legalacsonyabb bérszintek gyorsabban nőnek majd mint a magasabban keresők fizetései, és a fizetések megint elkezdenek összecsúszni a grafikon bal oldalán.

Az MNB szerint a szabályozott bérek emelése nagyjából az átlagbérig hatást tud gyakorolni, vagyis a minimálbér és a garantált bérminimum emelése maga előtt tolja a valamivel magasabb fizetéseket is. Kérdés, hogy a cégek meddig tudják emelni a dolgozóik fizetését, vagy mennyi olyan hatékonyságnövelő fejlesztést tudnak végrehajtani, amellyel ki tudják gazdálkodni a béremeléseket.

A kormány nagy béremelési terveiről és arról, hogy azok mennyire reálisak, itt írtunk hosszabban.