Tavalyi áron kerülhet hal az asztalra karácsonykor, a termelők őszinte sajnálatára
2024. december 15. – 15:51
frissítve
A nyári hőség és az aszály károkat okozott a hazai haltenyésztésben, de az ünnepi kínálat így is teljes lesz – válaszolta Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére.
Sztanó János ötven év óta dolgozik ebben a szakmában, tagja a Ma-Hal-nak, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetnek, amely december elején tartott ülést, és megállapították, hogy a hazai tenyésztők karácsonyra tudják biztosítani a vevőknek a szükséges halmennyiséget. Korábban nem minden évben volt zavartalan az ellátás. Sokan csak ilyenkor vásárolnak élő, illetve nyers halat, ezért nagy a kereslet.
Sztanó szerint magasabb áraktól nem kell tartani, mert májusban volt ugyan egy kisebb emelés, de a halárak lényegében a tavaly év végi szinten maradtak. Ez a tenyésztőknek sajnálatos, mert közben nőttek a költségeik, de úgy vélik, az áremelést nem viselnék el a vásárlók. A fogyasztói árak persze a kereskedelemtől is függenek, nem csak a hazai tenyésztőktől.
A Szegedfish Kft. telephelyén az ünnep közeledtével a vásárlók száma folyamatosan nő, a karácsony előtti héten a haltisztítóban a lehető legnagyobb teljesítménnyel dolgoznak, de így is előfordult a korábbi években, hogy december 20-a körül már nem tudtak több megrendelést fogadni a haltisztításra. Ezért az előrelátó szegedi és környékbeli vásárlók igyekeznek minél hamarabb beszerezni az ünnepi vacsorához valót. A legtöbben pontyot vásárolnak, ami Szegeden is a hagyományos halételek alapja.
A Szegedfish-nél a karácsonyi időszakban fogy el az évente eladott összmennyiség bő negyede, míg az ötöde a húsvét előtti hetekben kel el, a többi eladás nagyjából egyenletesen oszlik el az év során. A cég évi 1500 tonna halat ad el, ami az itthon előállított mennyiségnek a 8 százaléka.
A hazai tógazdaságokból származó halaknak a háromnegyede ponty. A hal iránti kereslet az utóbbi évtizedekben nem növekedett olyan mértékben, mint azt korábban a tenyésztők várták. 1991-ben évi 2,8 kiló jutott egy magyarra, azóta több nagy országos marketingkampány is volt a fogyasztás növelésére.
Jelenleg a 23 kilós EU-s átlagtól messze elmaradva nálunk országszerte 6-7 kiló az egy főre eső éves halfogyasztás, de ebben az import is benne van.
A hagyományok miatt sokkal nagyobb a fogyasztás például Baján, Mohácson, Szegeden, ezeknek a folyóparti városoknak a környékén évi 40-50 kiló is elfogy fejenként. A híres nyári Bajai Halfőző Fesztiválon elfogyasztott mennyiségnek legalább a fele általában a Szegedfish-től származik, és a cégnél most érezhető volt a szeptember eleji kisebb keresleten, hogy az idén elmaradt az őszi Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, mondta Sztanó János.
A nagy halászlé-vita!
Az alapja mindkettőnek általában a ponty, a legnagyobb különbség a főzés módszerében, az idejében, és a ráfordított munkában van. A bajai hallé egyetlen edényben, bográcsban vagy fazékban elkészíthető, együtt fő meg minden alkotórész, a vöröshagyma, a halszeletek és a paprika. A levest „gyufatésztával” tálalják, és a léből kiemelt halat végül külön fogyasztják el.
A szegedi halászléhez legalább két főzőedény és egy szűrő vagy szita is kell, mert az alaplében előbb szinte szétfőzik a halaprólékot, a fejet-farkat-csontokat, ezt szitán átpasszírozzák, és azután már nem használják fel. Az újra felforralt levesben újabb halszeletek vagy halfilé-darabok főnek meg, amit aztán a lével együtt esznek meg. A szegedit általában tészta nélkül, kenyérrel fogyasztják. Az is lényeges különbség, hogy a bajai halászlé akár egyetlen pontyból is elkészíthető, míg a szegedi hallé hívei szerint a legjobb, ha az alaplében többféle hal is fő, növényevő és ragadozó is. A szintén Hungarikum Tiszai halászlé lényegében nem különbözik a szegeditől. Természetesen minden gyakorlott és lelkes halászlékészítőnek megvan a maga saját, jól bevált receptje.
Hőség: éhes madarak, pusztuló plankton
Az idén nyáron a hazai haltenyésztő gazdaságok többszörösen rosszul jártak a tartós hőség és az aszály okozta gondok miatt. A nagy melegben éppen úgy, mit az embereknek, a halaknak is csökken az étvágya, ami akadályozza a fejlődésüket, azaz lassítja a súlyuk gyarapodását – magyarázta Sztanó János. Miközben egy csirke a tojásból való kikelése után 2,5 hónappal már fogyasztható, egy disznónak pedig egy év kell, amíg a vágóhídra kerülhet, de egy halnak 2,5 évre van szüksége arra, hogy eladható súlyt érjen el.
A madarak is több kárt okoztak idén nyáron, mert az aszály miatt a kisebb tavak, az árterek és a mocsaras tocsogók részben kiszáradtak. Ha a ragadozó madarak nem találnak elég élelmet a természetes vizekben, akkor a halastavakból igyekeznek több zsákmányt szerezni. A Szegedfish halastavai a Natura 2000-hez tartozó, Fehér-tó nevű természetvédelmi területen fekszenek, ami megnehezíti a gazdálkodást. A környéken élő madárállomány hatalmas, több mint száz faj fordul meg erre, és bár rengeteg halat megesznek, a védett madarakat óvni kell. Egyes fajok, mint a falánk kormoránok és a sárgalábú sirályok mennyiségét azonban esetenként külön engedéllyel lehet ritkítani. A madarakat próbálják elkergetni, helyenként durrogtatással zavarják el őket, hogy valamivel kevesebb halat vigyenek el.
A madártani szakemberek számításai alapján a madarak által a Szegedfish-nél elfogyasztott halmennyiség értéke évi 40-60 millió forint.
Az 1932 óta működő, 1960-ig többször is bővített Szeged melletti halgazdaság az ország második legnagyobb, összesen 2100 hektár területű, 141 kisebb tóból álló haltenyészete, a teljes feltöltés idején összesen 32 millió köbméter víz van a tavakban. Egy nyílt medrű csatornarendszeren keresztül a Tiszából nyerik a vizet, és az őszi lehalászás után, amikor a tórendszert gyakorlatilag nagyrészt kiürítik, és a telelőhelyre viszik a megmaradó halállományt, szintén a folyóba juttatják vissza a vízfelesleget.
A nyári melegben elpárolgó vizet szintén a Tiszából pótolják egy szivattyúrendszeren át, ehhez átlagosan 5 millió köbméter pótlás kell évente, mert nyáron a szokásos napi párolgás 1 centis vízszint-csökkenést okoz a tavakban. A vizet pótolni kell, hogy fenntartsák a halaknak megfelelő körülményeket. Az idén nyáron a nagy hőség hatására a szokásos párolgásnak a háromszorosa állt elő, ennyivel többet is kellett pótolni a halak egészsége érdekében, mert a sekélyebb, ezért melegebb vízben kevesebb oxigén jut az állatoknak. A pótlással hűteni is kell a vizet, mert a halak természetes tápláléka, a plankton elpusztul, ha a víz túl meleg. A Dunántúlon működő halgazdaságokban, ahol nincs a közelben természetes vízforrás, az aszály miatt az idén gondokat okozott a víz pótlása, tette hozzá Sztanó.
Védett márka
A Szegdfish-nél nagyon büszkék arra, hogy a náluk tenyésztett szegedi tükörponty uniós földrajzi oltalom alatt áll, és a minisztérium által elismert tenyésztő szervezetként üzemeltetik a halkeltetőt. Sztanó szerint a haluknak nincsen iszapíze, aminek az a titka, hogy jó körülmények között, azaz tiszta, nem iszapos vízben tartják. A Szegedfish Kft. 70 százalékban pontyot termel, 5 százalékban szürke harcsát, ezek a leginkább népszerűek, a többi pedig amur, busa, csuka, és süllő. A termelése 70 százalékát itthon adják el, egy részét horgászegyesületeknek, amelyek aztán a saját tavaikban-vizeikben elengedik a halakat. Emellett a hazai kereskedelemnek, a vendéglátóknak és közvetlenül fogyasztóknak is árusítanak.
Egyébként a hazai tógazdaságokból származó halaknak a háromnegyede ponty, amiből országszerte 16 ezer tonnát adnak el évente. A teljes magyar haltenyésztés pedig évek óta 19-21 ezer tonna körüli mennyiséget termel a Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ennek azonban a 40 százaléka országszerte a horgászvizekbe kerül a mintegy 1 milliós létszámú hazai horgásztársadalom tagjainak nagy örömére.
A szegedi gazdaságban a halakat főként takarmánybúzával etetik, és abból inkább a jobb minőségűt veszik meg. Arra is vigyáznak, hogy csak a saját keltetőben nevelt ivadékhalakat engedjék a tavaikba, nehogy egy máshonnan érkező állat esetleg betegségeket hozzon be, és ugyanezért megszűrik a Tiszából érkező vizet is. A tavak tisztaságát és a vízben élő planktonok mennyiségét hetente felváltva ellenőrzik, ezen kívül kéthetente kifognak minden külön tóból egy-egy halat, amit alaposan megvizsgálnak és lemérnek, mielőtt visszaengedik a vízbe.
Egyre kevesebb a szakképzett halász
A Szegedfish teljes létszáma majdnem 90 fő, az utóbbi években csökkent, mert a képzett, egykori szakmunkások kiöregedtek. Magyarországon jelenleg nem folyik halászati szakmunkásképzés, miközben halászati-halgazdálkodási mérnököket viszont képeznek itthon. Ezért a cégnél azt tervezik, hogy a betanított dolgozóik körében, saját szervezésben elindítják a hivatalos végzettséget adó szakmunkás-képzést. Az ügyvezető azt is elmondta, hogy egyre nehezebb új munkatársakat találni, ami már gondokat okoz a cégnek.
„Azonnal fel tudnék venni legalább tizenöt halászt, az állásokat folyamatosan hirdetjük egy szegedi újságban, de hiába, még csak érdeklődők se jelentkeznek.”
Ezért egy szervező cég Makó környékéről szállít be dolgozókat a halgazdasághoz. Szegeden jelenleg nagyon alacsony az állást keresők száma, és Sztanó arra számít, hogy ha megnyílik az új autógyár, még kevesebb lesz a munkaerő. Ezért azok a cégek, amelyek nem tudják a béreket felemelni, nehezebb helyzetbe kerülhetnek, véli az ügyvezető. A hal árát azonban nem tudják nagymértékben emelni, mert akkor visszaesne a kereslet.
Sztanó szerint a hazai boltokban kapható külföldi tengeri és másfajta halak nem rontanak érdemben a magyar tenyésztők esélyein. Azt viszont sajnálatosnak tartja, hogy mióta megszűnt az egykori Halértékesítő Vállalat, a Halért bolthálózata, amelynek az ország nagyvárosaiban 50-60 üzlete volt, a régi szaküzletek nélkül már nehezebben jut el a hal a fogyasztókhoz.
