Tavalyi áron kerülhet hal az asztalra karácsonykor, a termelők őszinte sajnálatára
2024. december 15. – 15:51
frissítve
A nyári hőség és az aszály károkat okozott a hazai haltenyésztésben, de az ünnepi kínálat így is teljes lesz – válaszolta Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére.
Sztanó János ötven év óta dolgozik ebben a szakmában, tagja a Ma-Hal-nak, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetnek, amely december elején tartott ülést, és megállapították, hogy a hazai tenyésztők karácsonyra tudják biztosítani a vevőknek a szükséges halmennyiséget. Korábban nem minden évben volt zavartalan az ellátás. Sokan csak ilyenkor vásárolnak élő, illetve nyers halat, ezért nagy a kereslet.
Sztanó szerint magasabb áraktól nem kell tartani, mert májusban volt ugyan egy kisebb emelés, de a halárak lényegében a tavaly év végi szinten maradtak. Ez a tenyésztőknek sajnálatos, mert közben nőttek a költségeik, de úgy vélik, az áremelést nem viselnék el a vásárlók. A fogyasztói árak persze a kereskedelemtől is függenek, nem csak a hazai tenyésztőktől.
A Szegedfish Kft. telephelyén az ünnep közeledtével a vásárlók száma folyamatosan nő, a karácsony előtti héten a haltisztítóban a lehető legnagyobb teljesítménnyel dolgoznak, de így is előfordult a korábbi években, hogy december 20-a körül már nem tudtak több megrendelést fogadni a haltisztításra. Ezért az előrelátó szegedi és környékbeli vásárlók igyekeznek minél hamarabb beszerezni az ünnepi vacsorához valót. A legtöbben pontyot vásárolnak, ami Szegeden is a hagyományos halételek alapja.
A Szegedfish-nél a karácsonyi időszakban fogy el az évente eladott összmennyiség bő negyede, míg az ötöde a húsvét előtti hetekben kel el, a többi eladás nagyjából egyenletesen oszlik el az év során. A cég évi 1500 tonna halat ad el, ami az itthon előállított mennyiségnek a 8 százaléka.
A hazai tógazdaságokból származó halaknak a háromnegyede ponty. A hal iránti kereslet az utóbbi évtizedekben nem növekedett olyan mértékben, mint azt korábban a tenyésztők várták. 1991-ben évi 2,8 kiló jutott egy magyarra, azóta több nagy országos marketingkampány is volt a fogyasztás növelésére.
Jelenleg a 23 kilós EU-s átlagtól messze elmaradva nálunk országszerte 6-7 kiló az egy főre eső éves halfogyasztás, de ebben az import is benne van.
A hagyományok miatt sokkal nagyobb a fogyasztás például Baján, Mohácson, Szegeden, ezeknek a folyóparti városoknak a környékén évi 40-50 kiló is elfogy fejenként. A híres nyári Bajai Halfőző Fesztiválon elfogyasztott mennyiségnek legalább a fele általában a Szegedfish-től származik, és a cégnél most érezhető volt a szeptember eleji kisebb keresleten, hogy az idén elmaradt az őszi Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, mondta Sztanó János.
A nagy halászlé-vita!
Az alapja mindkettőnek általában a ponty, a legnagyobb különbség a főzés módszerében, az idejében, és a ráfordított munkában van. A bajai hallé egyetlen edényben, bográcsban vagy fazékban elkészíthető, együtt fő meg minden alkotórész, a vöröshagyma, a halszeletek és a paprika. A levest „gyufatésztával” tálalják, és a léből kiemelt halat végül külön fogyasztják el.
A szegedi halászléhez legalább két főzőedény és egy szűrő vagy szita is kell, mert az alaplében előbb szinte szétfőzik a halaprólékot, a fejet-farkat-csontokat, ezt szitán átpasszírozzák, és azután már nem használják fel. Az újra felforralt levesben újabb halszeletek vagy halfilé-darabok főnek meg, amit aztán a lével együtt esznek meg. A szegedit általában tészta nélkül, kenyérrel fogyasztják. Az is lényeges különbség, hogy a bajai halászlé akár egyetlen pontyból is elkészíthető, míg a szegedi hallé hívei szerint a legjobb, ha az alaplében többféle hal is fő, növényevő és ragadozó is. A szintén Hungarikum Tiszai halászlé lényegében nem különbözik a szegeditől. Természetesen minden gyakorlott és lelkes halászlékészítőnek megvan a maga saját, jól bevált receptje.
Hőség: éhes madarak, pusztuló plankton
Az idén nyáron a hazai haltenyésztő gazdaságok többszörösen rosszul jártak a tartós hőség és az aszály okozta gondok miatt. A nagy melegben éppen úgy, mit az embereknek, a halaknak is csökken az étvágya, ami akadályozza a fejlődésüket, azaz lassítja a súlyuk gyarapodását – magyarázta Sztanó János. Miközben egy csirke a tojásból való kikelése után 2,5 hónappal már fogyasztható, egy disznónak pedig egy év kell, amíg a vágóhídra kerülhet, de egy halnak 2,5 évre van szüksége arra, hogy eladható súlyt érjen el.
A madarak is több kárt okoztak idén nyáron, mert az aszály miatt a kisebb tavak, az árterek és a mocsaras tocsogók részben kiszáradtak. Ha a ragadozó madarak nem találnak elég élelmet a természetes vizekben, akkor a halastavakból igyekeznek több zsákmányt szerezni. A Szegedfish halastavai a Natura 2000-hez tartozó, Fehér-tó nevű természetvédelmi területen fekszenek, ami megnehezíti a gazdálkodást. A környéken élő madárállomány hatalmas, több mint száz faj fordul meg erre, és bár rengeteg halat megesznek, a védett madarakat óvni kell. Egyes fajok, mint a falánk kormoránok és a sárgalábú sirályok mennyiségét azonban esetenként külön engedéllyel lehet ritkítani. A madarakat próbálják elkergetni, helyenként durrogtatással zavarják el őket, hogy valamivel kevesebb halat vigyenek el.
A madártani szakemberek számításai alapján a madarak által a Szegedfish-nél elfogyasztott halmennyiség értéke évi 40-60 millió forint.
Az 1932 óta működő, 1960-ig többször is bővített Szeged melletti halgazdaság az ország második legnagyobb, összesen 2100 hektár területű, 141 kisebb tóból álló haltenyészete, a teljes feltöltés idején összesen 32 millió köbméter víz van a tavakban. Egy nyílt medrű csatornarendszeren keresztül a Tiszából nyerik a vizet, és az őszi lehalászás után, amikor a tórendszert gyakorlatilag nagyrészt kiürítik, és a telelőhelyre viszik a megmaradó halállományt, szintén a folyóba juttatják vissza a vízfelesleget.
A nyári melegben elpárolgó vizet szintén a Tiszából pótolják egy szivattyúrendszeren át, ehhez átlagosan 5 millió köbméter pótlás kell évente, mert nyáron a szokásos napi párolgás 1 centis vízszint-csökkenést okoz a tavakban. A vizet pótolni kell, hogy fenntartsák a halaknak megfelelő körülményeket. Az idén nyáron a nagy hőség hatására a szokásos párolgásnak a háromszorosa állt elő, ennyivel többet is kellett pótolni a halak egészsége érdekében, mert a sekélyebb, ezért melegebb vízben kevesebb oxigén jut az állatoknak. A pótlással hűteni is kell a vizet, mert a halak természetes tápláléka, a plankton elpusztul, ha a víz túl meleg. A Dunántúlon működő halgazdaságokban, ahol nincs a közelben természetes vízforrás, az aszály miatt az idén gondokat okozott a víz pótlása, tette hozzá Sztanó.
Védett márka
A Szegdfish-nél nagyon büszkék arra, hogy a náluk tenyésztett szegedi tükörponty uniós földrajzi oltalom alatt áll, és a minisztérium által elismert tenyésztő szervezetként üzemeltetik a halkeltetőt. Sztanó szerint a haluknak nincsen iszapíze, aminek az a titka, hogy jó körülmények között, azaz tiszta, nem iszapos vízben tartják. A Szegedfish Kft. 70 százalékban pontyot termel, 5 százalékban szürke harcsát, ezek a leginkább népszerűek, a többi pedig amur, busa, csuka, és süllő. A termelése 70 százalékát itthon adják el, egy részét horgászegyesületeknek, amelyek aztán a saját tavaikban-vizeikben elengedik a halakat. Emellett a hazai kereskedelemnek, a vendéglátóknak és közvetlenül fogyasztóknak is árusítanak.
Egyébként a hazai tógazdaságokból származó halaknak a háromnegyede ponty, amiből országszerte 16 ezer tonnát adnak el évente. A teljes magyar haltenyésztés pedig évek óta 19-21 ezer tonna körüli mennyiséget termel a Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ennek azonban a 40 százaléka országszerte a horgászvizekbe kerül a mintegy 1 milliós létszámú hazai horgásztársadalom tagjainak nagy örömére.
A szegedi gazdaságban a halakat főként takarmánybúzával etetik, és abból inkább a jobb minőségűt veszik meg. Arra is vigyáznak, hogy csak a saját keltetőben nevelt ivadékhalakat engedjék a tavaikba, nehogy egy máshonnan érkező állat esetleg betegségeket hozzon be, és ugyanezért megszűrik a Tiszából érkező vizet is. A tavak tisztaságát és a vízben élő planktonok mennyiségét hetente felváltva ellenőrzik, ezen kívül kéthetente kifognak minden külön tóból egy-egy halat, amit alaposan megvizsgálnak és lemérnek, mielőtt visszaengedik a vízbe.
Egyre kevesebb a szakképzett halász
A Szegedfish teljes létszáma majdnem 90 fő, az utóbbi években csökkent, mert a képzett, egykori szakmunkások kiöregedtek. Magyarországon jelenleg nem folyik halászati szakmunkásképzés, miközben halászati-halgazdálkodási mérnököket viszont képeznek itthon. Ezért a cégnél azt tervezik, hogy a betanított dolgozóik körében, saját szervezésben elindítják a hivatalos végzettséget adó szakmunkás-képzést. Az ügyvezető azt is elmondta, hogy egyre nehezebb új munkatársakat találni, ami már gondokat okoz a cégnek.
„Azonnal fel tudnék venni legalább tizenöt halászt, az állásokat folyamatosan hirdetjük egy szegedi újságban, de hiába, még csak érdeklődők se jelentkeznek.”
Ezért egy szervező cég Makó környékéről szállít be dolgozókat a halgazdasághoz. Szegeden jelenleg nagyon alacsony az állást keresők száma, és Sztanó arra számít, hogy ha megnyílik az új autógyár, még kevesebb lesz a munkaerő. Ezért azok a cégek, amelyek nem tudják a béreket felemelni, nehezebb helyzetbe kerülhetnek, véli az ügyvezető. A hal árát azonban nem tudják nagymértékben emelni, mert akkor visszaesne a kereslet.
Sztanó szerint a hazai boltokban kapható külföldi tengeri és másfajta halak nem rontanak érdemben a magyar tenyésztők esélyein. Azt viszont sajnálatosnak tartja, hogy mióta megszűnt az egykori Halértékesítő Vállalat, a Halért bolthálózata, amelynek az ország nagyvárosaiban 50-60 üzlete volt, a régi szaküzletek nélkül már nehezebben jut el a hal a fogyasztókhoz.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
