Sikerült a jegyzés a Gránit Banknál, de az igazi izgalmak majd a tőzsdén jönnek

Lejegyezték a Gránit Bank Nyrt. részvényeit. Az erről szóló közleményt a bank közzétette a Budapesti Értéktőzsdén. A bank, de a megjelent híradások is egyaránt nagy sikerként könyvelték el a tranzakciót. Természetesen egy sikeres zárás valóban az is. A fontos mérföldkő és a pezsgődurranás után azonban jönnek az izgalmas kérdések, marad-e spiritusz a vevői oldalon akkor is, amikor már a parketten forog majd a papír? Illetve a legfőbb kérdés, hogy egy valóban gyorsan növekvő, de azért a digitális megoldásai mellett mégis hagyományos banki jellemzőket mutató, döntően a vállalatokat kiszolgáló bank valóban el tudja érni a befektetőknél, hogy dinamikus, digitális bankként tekintsenek rá? Vagy úgy fogják árazni, mint egy hagyományos bankot? Ha ugyanis az utóbbi következik be, akkor azért nagyon elgondolkodtató lesz, hogy a bankot méretarányosan közel kétszer olyan drágának értékelte a piac, mint a hazai piacvezető, egyben kelet-közép-európai szinten is meghatározó OTP papírjait.

Na de kezdjük az adatokkal! A 2024. november 26. és december 11. közötti részvényjegyzés előtt a bank azt tűzte ki célul, hogy minimum 7 milliárd, legfeljebb 30 milliárd forint kibocsátási összértékű papírt ad el, végül az érdeklődés alapján 17,7 milliárd forintnyi papírt vont be. Az új részvények értékesítési ára papíronként 14500 forint lett.

Ez az árszint az előzetesen megadott 13172 – 15054 forintos sávban közelebb volt a felső, mint az alsó határhoz. Az érdeklődés nagyon impozáns volt, és bár előzetesen talán azt lehetett volna gondolni, hogy inkább az intézményi befektetők látnak fantáziát a bankpapírban, talán az egész kibocsátási eredmény legpozitívabb eleme, hogy végül a lakosság is nagyon aktív volt. A lakossági befektetők 791 097 új részvényt kapnak, az intézményi befektetők 429 723 papírt, utóbbiak többet is jegyeztek volna, de ennyit fogadott el a kibocsátó.

Ennek ilyenkor elsősorban az az oka, hogy a többiek vagy nem kínáltak eleget, vagy a szervezők tudatosan hagytak még vevői szándékot a későbbi időszakokra is. Ez nagyon fontos, hiszen amennyiben egy részvénykibocsátásnál minden potenciális vásárló hozzájutna a papírokhoz, akkor félő lenne, hogy amikor elindul a tőzsdei kereskedés, már nem lennének vevők, csak eladók, ami egyenes út az áreséshez. Ám, ha vannak, akik nem kapták meg az igényelt részvényeket, de be szeretnének szállni, az ő vásárlásaik még felhúzhatják az árat.

Erre a szempontra utal is a bank közleménye, amikor azt mondja, hogy

„a másodpiaci forgalom támogatása céljából fontos a megfelelő mértékű kielégítetlen kereslet biztosítása.”

A közlemény mindenesetre nagyon lelkes, szerinte a kibocsátás nem csak a magyar bankok között minősül a legnagyobb nyilvános részvénykibocsátásnak, hanem a Budapesti Értéktőzsdén is, illetve a bejelentés is kiemeli, hogy minden előzetes várakozást felülmúlt a lakossági jegyzés,

Annak, aki beszállt, az lehetett vonzó, hogy a bank az elmúlt években nagyon gyorsan nőtt, nagyon sok szakmai elismerést is bezsebelt. Ha ezt a növekedést kivetítjük a jövőre nézve, akkor a Gránit Bank piaci részesedése nőni fog. Aki pedig hosszabb távon is változatlan politikai berendezkedésre számít, az abban is bízhat, hogy az állam támogató is lehet a részben Tiborcz István tulajdonában álló bankkal, például azzal, hogy állami vállalatok, vagy az államnak szállító cégek is előszeretettel választják a Gránitot bankjuknak.

Annak, aki kimaradt, vélhetően az ár lehetett riasztó, hiszen a bankot ez az ár gyakorlatilag a könyv szerinti értékének majdnem a kétszeresére értékeli. A hagyományos bankoknál ez az úgynevezett P/BV mutató inkább csak 1-1,2-szeres.

A piaccal soha nem érdemes vitatkozni, ha volt annyi magánember, illetve volt annyi intézmény, aki ennyiért lejegyezte a részvényeket, akkor az eredmény magáért beszél.

Sőt, a Portfolio.hu arról is írt, hogy az MBH szerint 17063 forint lehet a részvény célára, vagyis van még a papírban „upside”, azaz drágulási potenciál.

A különböző értékelések nagy kérdése az, hogy a digitális megoldásaira nagyon büszke és sok mindenben valóban úttörő Gránit Bank mennyire értékelhető a neobankoknak, a fintecheknek kijáró magas szorzóval, vagy, ha egy banknak azért döntően a vállalati ügyfeleknél vannak a hitelei és döntően a vállalati ügyfelektől származik a bevétele, akkor az mégiscsak a hagyományos bankokhoz mérhető inkább. A tőzsdei jelenlétben az a szép, hogy mindezt december 23-a után folyamatosan követhetjük, hiszen a piac majd megadja a választ, beárazza a részvényeket.