4100 milliárdos hiány van a jövő évi költségvetésben, most közzétették, hogyan szereznének rá pénzt

Bemutatta pénteken az Államadósság-kezelő Központ és a Pénzügyminisztérium Magyarország 2025-ös finanszírozási tervét. Ebben az szerepel, hogy tervezik kezelni az állam már meglévő adósságát, és hogyan vesznek fel új hiteleket az államháztartási hiány pótlására.

Az előző évekkel ellentétben idén csak novemberben nyújtották be a jövő évi költségvetést a parlamentben. Eszerint jövőre 38 739 milliárd forint bevétele és 42 862 milliárd forint kiadása lesz a magyar államnak, a kettő közötti nagyjából 4100 milliárd forintos lyukat kell valamiből kitömködni.

Az erről szóló tervet ismertette most az ÁKK, amely szerint a 2025-ös költségvetés nettó finanszírozási igénye 4123 milliárd forint. Ebből:

• 1851 milliárd forintot intézményi kötvények;
• 1323 milliárd forintot a lakossági finanszírozás;
• és 838 milliárd forintot intézményi devizafinanszírozás tesz ki.

Jövőre az akkor lejáró hitelek pótlásával együtt összesen 12 838 milliárd forint értékű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várható, az államadósság szerkezetére vonatkozó benchmark mutatók azonban nem változnak.

A közlemény szerint az „ÁKK célja 2025-ben a GDP 1,5%-ának megfelelő nettó finanszírozás a háztartások állampapír-befektetései által, amely elmarad a 2025-ben a lakosság részére kifizetendő kamatkiadástól. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírokra vonatkozó 20-25%-os államadósság-arányos benchmark sáv változatlanul érvényben marad 2025-ben is.

A felülvizsgált Lakossági Állampapír Stratégiával összhangban az ÁKK célja az értékpapírszámlával rendelkező, aktív ügyfelek számának növelése, illetve a lakossági állampapírok piaci részesedésének fenntartása. A vagyoni koncentráció csökkentése a továbbiakban is az ÁKK célja, ennek érdekében az értékesítési korlátot az ÁKK aktívan tervezi használni minden lakossági állampapírnál.”

Azt írják továbbá, hogy „az ÁKK stratégiai célja az államadósság hátralévő futamidejének növelése a kockázatok figyelembe vételével, valamint a lejárati szerkezet simítása. Ennek érdekében az ÁKK 2025-ben nettó 1 850 milliárd forintos intézményi forintkötvény kibocsátási volumennel tervez, az aukciós kibocsátások várható átlagos futamideje 7,5 év lesz. 2025-ben 750 milliárd forintos csereaukciós program szerepel a tervben a lejárati szerkezet simítása céljával.

A 3 992 milliárd forintos – csereaukciókat nem tartalmazó – aukciós intézményi forintkötvény kibocsátási terv jelentősen magasabb a 2024-ben a tervek szerint megvalósuló 2 880 milliárd forintnál, vagyis a finanszírozás jövőre nagyobb mértékben támaszkodik a forint intézményi piacra. Az ÁKK továbbra is támogatja a másodpiaci likviditás erősítését, ennek érdekében cél az államkötvény-sorozatok számának további csökkentése és ezzel együtt az egyes sorozatok kinnlevő állományának növelése. A forint zöld kötvénypiacon összesen 200 milliárd forintos volumenű kibocsátással tervez az ÁKK.”

A közlemény szerint a „devizaadósság arányára vonatkozó 30%-os felső korlát 2025-ben is változatlanul érvényben marad. Az ÁKK az év első felében legfeljebb 2,5 milliárd euró volumenű nemzetközi devizakötvény kibocsátást tervez, amely magába foglal benchmark méretű zöld eurókötvény kibocsátást. A későbbiekben Panda kötvény kibocsátást is tervez a kínai piacon. Az elmúlt évekhez hasonlóan devizaprojekt-hitelfelvétel, illetve körülményektől függően az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozás (pl. ECP kibocsátás) 2025-ben is elképzelhető. ”