Joe Biden távozó amerikai elnök szinte naponta lepi meg a világot azzal, milyen döntéseket hoz, miközben már úgymond a cuccait pakolja össze a Fehér Házban. Két hete az egész világot meglepte, hogy kormánya eszkalálni látszik az orosz–ukrán háborút azzal, hogy engedélyezte az ukrán haderőnek nagy hatótávolságú amerikai rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. December 2-án pedig elnöki kegyelemben részesítette a fiát, Hunter Bident, pedig korábban többször is határozottan kijelentette, hogy nem fog ilyet tenni. És bár az elnöki kegyelem híre kissé elterelte róla a figyelmet, december 2-án egy másik fontos döntés is született:
a Biden-kormányzat bejelentette, hogy újabb szigorításokat vezet be kínai csipgyártókkal szemben, ezzel elnöksége utolsó heteiben még eszkalálja az amerikai–kínai kereskedelmi háborút.
Azt a kereskedelmi háborút, ami Donald Trump hatalomra lépésével garantáltan még jobban fel fog pörögni. A kínai kormány természetesen rögtön a saját szankcióival válaszolt. És miközben Biden utolsó lépéseivel még kilő pár kereskedelmi rakétát Kínára, Pekingben már Trump össztüzére készülnek.
Adok-kapok
Az amerikai szövetségi kormány kereskedelmi minisztériuma december 2-án, hétfőn azt jelentette be, hogy kereskedelmi korlátozásokat vezet be olyan, félvezetők gyártásához szükséges technológiák és szoftverek exportjára, amelyek elengedhetetlenek a fejlett elektronikai eszközök gyártásához és a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges csipek gyártásához. Ezt 24 gyártási technológiát és 3 szoftvert mostantól tilos kínai cégeknek értékesíteni. 140 kínai vállalat pedig rákerült az amerikai kormány kereskedelmi fekete listájára, vagyis amerikai cégek csak speciális állami engedéllyel kereskedhetnek ezekkel a vállalatokkal.
A szigorításokkal Biden-kormányzat kimondott célja az, hogy ellehetetlenítse vagy legalább megnehezítse Kínának a hadi célokra használható technológiai fejlesztéseket.
Az amerikai kormány ugyanis attól tart, hogy Kína kiépíti a saját csipgyártó és fejlesztő kapacitásait, ökoszisztémáját, ezeket a csipeket pedig olyan, többek között mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztésekhez használja, amelyekkel a haderejét modernizálhatja, és – az amerikaiak szerint – ezzel az USA biztonságát és geopolitikai érdekeit veszélyeztetheti.
A csipháború pedig működik, komolyan korlátozza Kínát a fejlesztésekben. A Bloomberg nemrég például arról számolt be, hogy a kínai IT-óriás Huawei hétéves csipgyártó technológiákkal fejleszti a legújabb processzorait, mert egyszerűen nem tud hozzájutni a korszerű nyugati technológiákhoz. Ez persze azt is jelenti, hogy ezek gyártói, mint az amerikai Nvidia és a holland ASML (amelyre szintén érvényesek az amerikai korlátozások) elesnek egy fejlődő, fizetni képes és nagyon is hajlandó piactól. A cégek viszont egyelőre nem panaszkodnak nagyon hangosan emiatt.
A technológiai függőség viszont nem egyoldalú, amit a kínai kormány is pontosan tud, így egy nappal az amerikai korlátozások után bejelentették a saját válaszlépéseiket.
A kínai kormány december 3-án, kedden bejelentette, hogy megtiltja a gallium, germánium, antimon és egyéb, „kettős felhasználású” ritka földfémek és anyagok exportját, amelyek félvezetők gyártásához és katonai fejlesztésekhez, többek között lőszergyártáshoz is szükségesek. A kínai kormány persze szintén a nemzetbiztonságra hivatkozik, bár a pekingi kereskedelmi minisztérium közleménye szerint az amerikai kormány volt az, amely szándékosan kiszélesítette és általánosította a nemzetbiztonság fogalmát, és fegyverként használja a kereskedelmet. Magyarul Kína szerint az amerikaiak ütöttek először, ők csak visszaütnek.
Már Trumpra készülnek
Joe Biden kormánya ugyan folytatta Trump Kína-ellenes kereskedelmi gyakorlatát, ezt a kereskedelmi minisztérium szerint „lézerfókusszal” tette olyan területeken, amelyektől saját biztonsági és gazdasági érdekeit féltette. Ilyen a csipgyártás, az IT, a mesterséges intelligencia vagy az elektromos autók és a napelemek piaca.
Donald Trump viszont lézercélzós helyett sörétes puskával tervezi célba venni Kínát, legalábbis ezt ígérte kampányában, amikor minden kínai termékre 60 százalékos védővámot ígért. A kínai kormányzat már készül arra, hogy január végétől már ez ellen kell védekezniük, és a nyilatkozatok szerint nem tartanak annyira a sörétektől. A kínai kereskedelmi minisztérium nemzetközi tárgyalásokért felelős helyettes minisztere múlt pénteken legalábbis azt nyilatkozta, hogy „képesek ellenállni a külső sokkok hatásainak”, ezzel Trump várható vámjaira utalva.
A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint pedig Kína tényleg felkészültebb lehet a második Trump-kormányzat kereskedelmi harcaira, mint az első idején volt. Részben például azért, mert kevésbé függ az amerikai piactól. Általánosságban Kína kevesebb terméket exportál az Egyesült Államokba, mint pár évvel ezelőtt, az elmúlt évben 20 százalékkal esett vissza a kereskedelem, amelynek hatására már nem is Kína az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere. A kínai kereskedelem 30 százalékát bonyolítja a leggazdagabb G7 országokkal, 2000-ben ez az arány még 48 százalék volt.
A kínaiak emellett már ismerik Trump stílusát, módszereit, és az elmúlt évek kereskedelmi csörtéi után már azt is tudják, mi működik, és mi nem. Bár most a Biden-kormányzattal szemben Kína beszállt az adok-kapokba, Liza Tobin, a Special Competitive Studies Project nevű amerikai agytröszt szakértője szerint a jövőben inkább arra lehet számítani, hogy a kínai kormány egy-egy amerikai vagy nyugati cégek helyez nyomás alá, ezzel próbálva zsarolni az amerikai kormányt. Erre példa, hogy szeptemberben a kínai kormány vizsgálatot indított a Tommy Hilfiger és Calvin Klein márkák anyacégénél, a PVH Corp.-nál, miután a cég az ujgurok elleni emberi jogi sérelmekre hivatkozva bejelentette, nem vásárol többet gyapotot Kína ujgurok lakta Hszincsiang régiójából. De a kínai hatóságok több amerikai tulajdonú tanácsadó cég sanghaji irodájában is razziáztak tavaly, előrevetítve, hogy mi várható.
Kína emellett azzal is próbálkozhat, hogy engedményeket tesz bizonyos iparágakban az Egyesült Államoknak, hogy bizonyos szektorokban több teret enged amerikai cégeknek a kínai piacon, és több befektetést visz az USA számára elfogadható, baráti országokba. És még az sem kizárt, hogy az amerikai protekcionizmus Kína javára válik, ha már az USA kereskedelmi partnerei is azt érzik, hogy az Egyesült Államoknál Kína nyitottabb, kevésbé követelőző, kevésbé agresszív partner.
