Ha ez így megy tovább, hamarosan csak import paprika lesz Magyarországon

A júliusi 40 fokos hőség nagy károkat okozott Szeged környékén a paprikaföldeken, az idei fűszerpaprika megtermett mennyisége és a minősége is közepes – válaszolta Molnár Anita, a PaprikaMolnár Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére. A paprikát október végéig is szedik, ha lehet, azután következik a szárítás, és az eredmény az őrlés után derül ki.

A PaprikaMolnár családi vállalkozás Szegedtől 10 kilométerre, a szerb határ mellett, Röszke közelében működik. Az ügyvezető elmondta, hogy a hőség és az aszály miatt volt az idén kevesebb a termés a környéken, mint más években. A fűszerpaprikát már csak öntözéssel érdemes termeszteni, ami megnöveli ugyan a költségeket, de szükséges ráfordítás. Az idén nyáron azonban sokfelé elfogyott a víz a gazdálkodók korábban fúratott kútjaiból, így nem tudtak eleget öntözni, márpedig a paprika vízigényes növény. Később a szeptemberi–októberi esők miatt a paprika nem tudott igazán beérni, ezért kevés volt a második szedés eredménye.

Molnár Anita családi vállalkozása több mint 1 hektáros területen termeszti a növényt. Emellett minden évben vásárolnak ősszel leszedett paprikát nagyjából 20 másik gazdától, illetve felvásárlóktól is, és a saját szárító és őrlő kisüzemükben dolgozzák fel fűszernek. Molnárék a termékeiket saját márkanévvel értékesítik, több csatornán is: közvetlenül a fogyasztóknak, saját webshopban, továbbá kisboltoknak, valamint kereskedőknek és élelmiszergyártóknak is. A családi vállalkozásnak hat állandó alkalmazottja van, két gyakornok is jön heti 1-2 napra, az őszi időszakban pedig, amikor a legtöbb a munka, 5-6 alkalmi munkás is dolgozik náluk. Bérmunkában szárítást és őrlést is vállalnak kistermelőknek, akik azután maguk árulják a fűszerüket.

A PaprikaMolnár Kft.-nek két éve azért volt nehéz a helyzete, mert

2022 októberétől a korábbi árnak csak a 13-szorosáért tudtak gázt vásárolni, és az ár egy éven át ilyen magas volt.

A paprikaszárító berendezést gázkazán fűti, így a gáz árának nagyarányú emelkedése miatt két éve vissza kellett fogni a kisüzem szárítójának a termelését, sőt, le is állították. Molnár Anita szerint abban az évben másik gond is előállt: nagyot esett a fűszerpaprikával foglalkozó gazdálkodók száma és a termőterület is. Az ukrajnai háború kitörése is fokozta a gazdák és a termelők bizonytalanságát, mert nem tudták, lesz-e gáz a szárításhoz. „Volt olyan idősebb gazda, aki a 90-es években még apukámnak adta el a paprikát, és két éve azt mondta nekem: Anita, én már nem csinálom tovább.”

Molnár tapasztalata, hogy jellemzően idősebbek foglalkoznak Szeged környékén a fűszerpaprika termesztésével, és ők egyre kevesebben vannak, ezért cégének az utóbbi három évben új termesztőket kellett keresnie.

Sok munka, kevés és bizonytalan haszonnal

A fűszerpaprika kézimunka-igényes, és mint minden haszonnövénynek, ennek is lehetnek betegségei és kártevői. A paprika jövedelmezősége az utóbbi években szinte már kiszámíthatatlan lett a szélsőséges időjárás miatt: ezt a növényt szabadföldön termesztik, tavasszal vetik el a magját vagy palántázzák, ezért tavasztól késő őszig hat rá az időjárás, a fagy, a hideg, a szárazság, a hőség, és az őszi érési időszakban még a kevés napsütés, a hideg, a borús-esős idő is ronthat a termés mennyiségén, illetve a minőségén.

Molnár Anita szerint a nyári időjárás 80 százalékban határozza meg a termés mennyiségét, de a fűszerpaprika minőségét az őszi idő dönti el 80 százalékban, hiszen szeptemberben és még októberben is szedik, ha lehet.

Molnár Anita eredetileg történelem–angol szakos tanár, később közgazdasági diplomát is szerzett, és a gyerekkorától kezdve foglalkozik paprikával. 2008-ban vette át a családi vállalkozás vezetését az édesapjától. Szögedi paprika címmel könyvet írt a fűszer múltjáról, és a telephelye malomépületében nyilvánosan látogatható saját paprikamúzeumot rendezett be, ugyanott árusítja a termékeit is. Azt mondta, mára már nagyon ritka az olyan vállalkozás, mint az övé, amely termeszt is paprikát, azután szárít, őröl, és árusít is kész fűszert.

A fűszer hazai eladási ára az utóbbi években nőtt a költségek emelkedése és a kevesebb termés miatt, de ez a fűszerpaprika jövedelmezőségét nem javította érdemben. Molnár Anita szerint aránytalan, hogy egy kiló őrölt fűszerpaprikát úgy 4 ezer forint körüli áron akarnak megvenni az emberek, és az ennél magasabbat soknak tartják, holott a gazdálkodók és a feldolgozók több mint féléves munkájának az eredménye az a kilónyi fűszer. A külföldről behozott fűszerpaprika pedig harmadannyiba kerül, mint a hazai.

A feketepiac is rontja az esélyeit azoknak, akik a fűszert szabályosan, adózottan adják el. Szeged környékén manapság is sokaknak van olyan rokona, vagy egy ismerősének az ismerőse, akitől olcsón tud venni termelői paprikát, áfa és minőségi tanúsítvány nélkül. Internetes oldalakon is árulnak olcsón, név nélküli „termelői paprikát”, aminek egy része valószínűleg kínai, átcsomagolt áru. Ezért Molnár Anita szerint:

„az már szinte csoda, hogy még van igazi szögedi paprika”.

Régi dicsőség

„A két világháború között több mint tízezer ember foglalkozott paprikahasítással (azaz a kicsumázással-kimagozással), 20 paprikamalom működött, egyenként legalább 15-20 fő alkalmazottal. Legalább tízezer termelő termelte a paprikát és számtalan kereskedő dolgozott azon, hogy a szegedi paprika messzi földre eljusson. Nem volt más iparág Szegeden, ami ennyi embert foglalkoztatott volna” – olvasható a Hungarikumok gyűjteménye – Magyar Értéktár oldalán.

A háború után, a szocializmus időszakában a paprika termesztését újjászervezték, aztán felduzzasztották az állam irányította gazdálkodásban, mert a fűszert jól el lehetett adni külföldre – elemezte Szögedi paprika című könyvében Molnár Anita.

Az 1960–1970-es évektől Szeged környékén családok százai másodállásszerűen, a helyi termelőszövetkezetekkel szerződésben foglalkoztak a paprikával, bár ők igazából nem is voltak gazdálkodók. Szeged környékén 27 téesz működött így. A kistermelőknek a téeszek gépekkel vetették el a magot, egy szövetkezet akár 100-400 hektáron is. A növényt családi összefogással kapálták és gondozták sokan a szabadidejükben, és fontos a különbség, hogy akkor még öntözés – azaz ráfordítás – nélkül is lehetett jó eredményt elérni. A családtagok az őszi hétvégéken leszedték a termést, amit a téesz a földről elszállított és felvásárolt, majd eladta a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnak, azután a család megkapta az érte járó pénzt.

A Paprikafeldolgozó 1968-ban 5000 tonna fűszert készített, ennek a 60 százaléka exportra ment, majd a rendszerváltozás előtt, az 1989-es évben a SZEPA már 7300 tonnát gyártott, írja könyvében Molnár Anita. Az ilyen téesztámogatású kistermelői gazdálkodás a rendszerváltozással véget ért, így nem meglepő, hogy azóta a fűszerpaprika termőterülete és a termés mennyisége is nagymértékben csökkent.

A visszaesés természetes folyamat

A családok tagjai ma már nem dolgoznak úgy együtt a földeken szabadidőben, mint régen. A gyerekek inkább szakmát tanulnak, és aki csak teheti, jövedelmezőbb, könnyebb és kiszámítható eredményű munkát keres, mint a paprikázás. Ez természetes folyamat – véli Molnár Anita, és arra számít, hogy a fűszerpaprika termesztési területe tovább fog csökkenni Szeged környékén és itthon mindenhol, a jövőben még kevesebben foglalkoznak majd vele. Eddig nem segített a paprikán az, hogy már hungarikum, és az sem, hogy 2010-ben uniós eredetvédelmet kapott, így a jövőben sem várható fellendülés.

Molnár Anita ugyanakkor érdekesnek tartja, hogy a spanyolországi tanulmányútján azt látta, egy tájegység termelői összefogtak, és a saját helyi márkájú, tört paprikájukkal igen jó eredményeket értek el, az elmúlt évek során növelték a termőterületet is.

A gyakorlati tapasztalatokat a statisztikai adatok is igazolják. A KSH számai alapján a Dél-Alföldön a 31 824 tonna leszedett nyerspaprika termést hozó 2000 óta voltak ugyan eredményesebb és nagyon gyenge évek is, de a csökkenés folyamatos: 2020-ban 12 327, tavaly pedig, amikor nem is volt súlyos aszály, már csak 8164 tonna fűszerpaprika termett, az idei összesítésre még várni kell.

A KSH adatai szerint az utóbbi években is gyors volt a termőterület csökkenése: 1990-ben még 9 ezer hektár volt a termőterület országszerte, 2019-ben pedig 1910 hektáron termesztettek fűszerpaprikát, de tavaly már csak 1062 hektáron.

Piacvédelmet kértek, de az import egyre nő

A másik nagy hazai paprikatermesztő vidék, Kalocsa környékének gazdái is elégedetlenek, a súlyos gondokra a termesztők már korábban felhívták az Agrárminisztérium figyelmét. Kalocsán 2022 őszén egy szakmai fórumon a feldolgozók a többszörösére emelt gázárak miatt panaszkodtak, és kijelentették, hogy „a magyar fűszerpaprika a végnapjait éli” – írta beszámolójában a Baon.hu.

Az egyik gazdálkodó, aki akkor 75 hektáron termesztett paprikát, azt kérte a jelenlévő Feldman Zsolt mezőgazdasági államtitkártól és Font Sándor képviselőtől, aki a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, hogy a kormány erősítse meg az állami piacvédelmet.

Ezt azzal indokolták a fórumon a termesztők, hogy egyes kereskedők a külföldről olcsón behozott fűszert hazai termékként adják el, és az is rontja a magyar gazdák és a feldolgozók esélyeit, hogy az üzletek polcain sorakoznak a kínai paprika zacskói is. A kínai árut ráadásul Európában évtizedek óta betiltott vegyszerekkel is kezelhetik, ezért az olcsó ára ellenére a fogyasztóknak sem előnyös, ha megveszik. Azt is elmondták, hogy abban az évben a jégverés miatt a felére-harmadára esett vissza a betakarítható fűszerpaprika mennyisége. Feldman államtitkár azt kérte, aki termékhamisításról vagy ahhoz hasonló ügyletről tud, tájékoztassa a hatóságokat.

Közben a hazai termelés csökkenésével párhuzamosan évek óta növekszik a külföldről behozott fűszer mennyisége: 2015-ben 2891 tonna volt, 2019-ben már 3399 tonna őrölt paprika érkezett hozzánk a hivatalos nyilvántartások szerint, főként Spanyolországból és Kínából, míg a kivitelünk évek óta 2,1-2,3 ezer tonna körül volt.