A magyarok felső húsz százaléka átlagosan évi 354 ezer forintot keres mindenféle munka nélkül

2022 és 2023 között, egyetlen év alatt majdnem megduplázódott, 197 ezer forintról 354 ezer forintra nőtt a magyarok legmagasabb jövedelmű húsz százalékának az úgynevezett „egyéb jövedelme” – derül ki a KSH adataiból.

Az egyéb jövedelem kategóriába tartozik minden, ami:

• nem munkával megszerzett jövedelem;
• és nem olyan állami transzfer, mint a nyugdíj, vagy a munkanélkülieknek, gyereket nevelőknek járó támogatások.

Az egyéb jövedelmek nagy részét tehát a tőkejövedelem teszi ki, vagyis olyan pénz, amit a befektetők például a lakáskiadás után, a részvények osztalékából vagy az állampapírok kamataiból szereznek. Ezek nagysága érthető módon jelentősen eltér a társadalom különböző rétegeiben, ez az elmúlt 14 évben így alakult:

A grafikonon látszik, hogy a 2010-es évek első felében nagyjából ugyanazon a viszonylag alacsony szinten maradt minden jövedelmi ötöd egyéb jövedelme. A legfelső ötöd azonban az évtized végére elkezdett ellépni a többitől, és egy 2020-as megtorpanást leszámítva azóta szárnyal.

2023-ban így a legfelső húsz százalékban lévő több mint egymillió embernek átlagosan bruttó 354 ezer forintnyi egyéb jövedelme volt. Ez persze nettóban kevesebbre jön ki, és ezt a leggazdagabb néhány százalék húzza fel: egy másik statisztika szerint az adózók jövedelem szerinti felső egy százaléka kapja a tőkejövedelem körülbelül 72 százalékát, a felső tíz százalék a 90 százalékát, így a társadalom maradék 90 százalékának jut az összes ilyen pénz 10 százaléka. De az érték így is jelentős előrelépés az előző évekhez képest.

Különböző felmérésekből az derül ki, hogy a magyarok a koronavírus-járvány, és főleg a 2022-es inflációs sokk óta a korábbinál sokkal több pénzt tesznek félre, ezzel nő tőkéjük után szerzett passzív jövedelmük. Ez viszont egyáltalán nem egyenlően oszlik el: Miközben egekben a magyarok megtakarítási rátája, 2,5 millió ember egy hirtelen kiadást sem tudna kifizetni.