A Lidl újabb 40 üzlettel bővül, már övé a piac ötöde

A Lidl 20 százalékkal, 210 boltról, 250 boltra növeli a hálózatát, úgyis fogalmazhatnánk, hogy ekkora hálózatig lát előre konkrét üzletnyitási tervekkel a német hátterű csoport. Emellett 4-ről, 5-re nő a logisztikai központok száma. Ráadásul a cég piaci részesedése is kúszik felfelé, a piacvezetőnek ma már határozottan 20 százalék feletti a tortaszelete. Mindezek a társaság 20 éves magyarországi születésnapja alkalmából szervezett sajtóeseményen hangoztak el.

Két évtized

Magyarországon egészen pontosan 2004. november 18-án nyíltak az első Lidl-áruházak. Ha belegondolunk, hogy mennyi minden változott azóta a kiskereskedelemben, hihetetlenül felgyorsult az idő. Akkor még olyan, mára felszívódó hálózatokkal is versenyzett a piacra lépő cég, mint a Plus, a Match, a Cora, az Interfrucht, a Kaiser, vagy a Julius Meinl. És mennyi változás volt a csatornákban, a technológiákban! Hány hullám volt, az éjjel-nappalik, a városszéli hipermarketek, a bevásárlóközpontok, majd a diszkontok? Utóbbiak valahogy az ár, a minőség és a vásárlóktól megkövetelt időráfordítás között optimalizáltak ügyesen. Soha senkinek nincs semmire ideje, ne legyen hát a bolt messze a lakóhelytől, ne legyen áttekinthetetlenül nagy, ne lehessen benne elveszni, ne kelljen sokat válogatni, vagyis nem kell akkora árukínálat, de ami elérhető, az legyen megbízhatóan jó minőségű!

Ez volt a koncepció, és Magyarországon megjelentek a diszkontok, és ma ott tartunk, hogy a GFK piackutató szerint határozottan piacvezető a Lidl, de valójában a top 5 játékosból is 3 ilyen szemléletű. Az egész évi adatok alapján is, de a legfrissebb (2024. szeptemberi) havi adat szerint,

• a Lidlnek 20,8 százalékos piaci részesedése volt.
• a második helyen álló Spar 14,2 százalékot,
• a szintén diszkontszemléletű Penny 9,9 százalékot,
• a Tesco 9,4 százalékot,
• az Aldi 7,9 százalékot,
• a Coop 6,4 százalékot,
• az Auchan 3,9 százalékot,
• míg a CBA 2 százalékot ért el.

A Lidl a 9. legnagyobb hazai foglalkoztató mintegy 9500 munkavállalóval, a kiskereskedelmi dolgozók 3,3 százaléka itt vállal munkát.

Az üzletekben idén eddig 180 millió vásárlás történt, vagyis azt is mondhatnánk, minden magyar, csecsemőtől, aggastyánig 18-19 alkalommal megfordult az üzletekben, de természetesen külföldiek és turisták is voltak a vásárlók között. Ez üzletenként heti 15300 vásárlás. A vásárlók száma a 20 év alatt évről, évre mindig növekedett, egyedül a Covid korlátozásai lehetett egy kis megtorpanást észlelni.

A 20 eddigi üzleti év alatt a forgalom éppen megszázszorozódott, a 2004-es 11 milliárd forintról 2023-ra 1151 milliárd forintra nőtt. A Lidl által befizetett adó a magyar GDP 1 százalékát teszi ki, de ha beleszámolják a beszállítóik által befizetett adót is, akkor az már a GDP 1,3 százalékára rúg.

Globális háttér

A Lidl egy óriási cégcsoportba, a német Schwarzba tartozik, a tulajdonos Dieter Schwarz a Forbes szerint 38 milliárd eurós vagyonával a világ 37-ig leggazdagabb embere. A csoport tagja a Kaufland lánc is, de csak a Lidlnek már 13900 üzlete van világszerte. A 32 lokáció között Európa nagyjából teljesen lefedett, az Egyesült Államokban pedig keletről, nyugatra terjeszkedve hódít a német csoport. A Schwarz 575 ezer munkavállalót foglalkoztat, az összes árbevétel 167 milliárd euró, ezeknek az adatoknak nagyjából a kétharmada, háromnegyede csak a Lidl száma.

A cég működésében a boltok mellett nagyon fontosak a logisztikai központok – mondta Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke,

az ötödik ilyen logisztikai központ majd 2026-ban nyílik Kiskunfélegyházán.

Ha megnyílik, akkor a mintegy 32 focipályányi Lidl-alapterület fele-fele lesz az 5 logisztikai központ és a 210 mai üzlet területe.

Az egyik top magyar exportőr

A 20 év alatt igazán sok minden átalakult, a kasszáknál megjelentek az önkiszolgálók, a termékeknél teret nyert a bio, a laktózmentes, a protein, olyan új fogalmak jelentek meg, amelyeket két évtizede alig ismertünk. Eleinte természetesen a diszkont koncepciója sem volt ismerős a magyaroknak,

nem is volt könnyű teljesen ismeretlen saját márkás termékeket bevezetni a piacra

– mesélte Nepp Zoltán, a Lidl Magyarország beszerzési ügyvezető igazgatója.

Az igazgató szerint kezdetben jogos volt az a kritika, hogy a Lidlben kevés a magyar termék, az első 1700-1800 termékben még tényleg nem nagyon volt magyar termék. A Lidl is bizalmatlan volt, a magyar feldolgozóipar sem ismerte még azokat a követelményeket, amelyeket a Lidl támasztott. Ma már 60 százalékban hazai a termékkínálat, a Lidl jelenleg 487 magyar beszállító 4525 termékét forgalmazza. Ha pedig valaki a nemzetközi értékesítési láncba is bejut, akkor több tucat ország piaca nyílhat meg előtte.

Tavaly már 338,2 millió euró (135 milliárd forint) értékben vitte ki a Lidl a külpiacokra a magyarországi beszállítók termékeit, összesen 651 termék ment 28 országba, tíz éve még csak 106 termék összesen 9 országba.

Az exporton belül a legnagyobb kategória a sós és édes snackek, amelyek 19 milliárd forintos értéket jelentenek, a második a pékáru 16 milliárd forinttal, majd az állateledel és a bor következik 14-14 milliárd forinttal. A Lidl tényleg tesz azért – mondta az igazgató, hogy a magyar bor ne csak Magyarországon legyen világhírű, jelenleg 14 millió palackot visz ki minden évben (vagyis ezer forintra jön ki egy átlagos palack). Ez amúgy elég komoly mennyiség, az egész magyar palackos borexport harmada.