Bejelentették a bankok, kinek és mire adnak 5 százalékos kedvezményes lakáshitelt

2025. április 1. és október 31. között a Magyar Bankszövetség tagbankjai önkéntes alapon kedvezményes lakáshitelt biztosítanak majd bizonyos típusú lakásvásárlásokra – jelentették be hétfőn. A hírt az NGM is üdvözölte, vagyis nem várható, hogy Nagy Mártonék új feltételek támasztásával próbálnának további kedvezményeket kicsikarni a bankokból.

A Bankszövetség bejelentése szerint a kedvezményes hitelt:

• 35 év alatti fiatalok vehetik fel első ingatlanjuk megvásárlásához;
• ha az ingatlan legfeljebb 68 kWh/négyzetméter/év primerenergia-igényű és minimum A+ energetikai besorolású;
• amennyiben az maximum 60 négyzetméteres;
• és a bruttó ára kevesebb, mint négyzetméterenként 1,2 millió forint.

A bejelentés szerint „az önkéntesen csatlakozó bankok olyan jelzáloghitelt nyújthatnak, melynek nincs folyósítási és hitelbírálati díja, és az éves kamata az első öt évre kedvezményesen maximum 5 százalék”.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még szeptemberben kérte a bankoktól, hogy vezessenek be egy 5 százalékos önkéntes kamatplafont, vagyis maximum ilyen kamattal adjanak lakáshitelt az embereknek. Jelenleg ennél magasabb, 6-8 százalékos lakáshitelek elérhetők a piacon.

A miniszter ötletéért a bankok nem lelkesedtek túlságosan, és több nyilatkozatban is jelezték: nem mindenkinek szeretnének 5 százalékos kamattal lakáshiteleket kiadni, mert az ilyen konstrukciókon nem tudnak pénzt keresni. Az elmúlt hetekben több nyilatkozat is napvilágot látott a témában, és fokozatosan egyre egyértelműbbé vált, hogy az 5 százalékos kamatplafon csak a lakásvásárlások nagyon kis részére vonatkozik majd.

A Bankszövetség bejelentése után a Nemzetgazdasági Minisztérium üdvözölte a részleges és ideiglenes kamatplafon bevezetését. Azt írták: „a Magyar Bankszövetség által bejelentett 5 százalékos önkéntes kamatplafon hozzájárul a kiszámítható és kedvezőbb hitelkörnyezet megteremtéséhez, ezáltal az intézkedés meghatározó előrelépés a fiatalok otthonteremtésében, a megfizethető lakhatás támogatásában”.

A Bankmonitor felhívja arra a figyelmet, hogy a Bankszövetség közleménye nem egyértelmű. Az 5 százalékos plafont ugyanis a szövegezés alapján a kamatra lenne érvényes és nem a THM-re, ez egyben azt is jelentené, hogy a THM értéke minimálisan magasabb, durván 5,2-5,3 százalék lehetne.

A másik nagyon fontos kitétel, hogy a kedvezményes kamatot a bankok a futamidő első 5 évében biztosítanák. Ez két dolgot jelenthet:

• A bankok kizárólag az 5 éves kamatperiódusú hiteleik esetében vezetnék be az önkéntes kamatplafont.
• A másik lehetőség, hogy a kamatperiódus hosszától függetlenül a kölcsön induló kamatának plafonja 5 százalék lenne, ami az 5. évtől egy előre meghatározott magasabb értékre állna át. Majd ezt követően a hitel kamatperiódusának megfelelően változnának a kamatok.

A Bankmonitor szerint mindkét lehetőségnek megvan a maga hátránya. Az 5 évig fix kamatozású hitelek esetében a jövedelem kisebb része fordítható hiteltörlesztésre, mint a biztonságosabb, legalább egy évtizeden át változatlan kamatozású kölcsönök esetében. Ezen hiteleknél a jövedelem kisebb mértékben terhelhető meg. (600 ezer Ft alatti fizetés esetén a jövedelem 35 százaléka, míg az azt elérő jövedelmek esetén 40 százaléka fordítható a kölcsön törlesztésére.) Egy legalább 10 évig fix kamatozású hitel esetében 600 ezer Ft alatti fizetésnél a jövedelem fele, míg azt elérő jövedelemnél annak 60 százaléka fordítható a kölcsön törlesztésére.

Mit jelentene ez az eset a valóságban? Egy 5 évig fix kamatozású kölcsönnél egy 500 ezer Ft-os nettó jövedelemnek csak a 35 százaléka, azaz 175 ezer Ft lehetne legfeljebb a kölcsön törlesztőrészlete. Egy legalább 10 évig fix kamatozású hitel választása esetén akár 250 ezer Ft is lehetne a havi részlet. Ez természetesen erősen befolyásolja az igényelhető kölcsön maximumát is.

Van egyáltalán a feltételeknek megfelelő ingatlan?

A kamatplafonhoz meghatározott energiahatékonysági szintet jellemzően az új lakások, illetve a nagyobb modern használt ingatlanok érhetik el. Az 1,2 millió forint/négyzetméter korlát pedig ebben a szegmensben nagyon is szigorúnak tűnik.

A KSH adatai alapján 2024. III. negyedévében a fővárosban új lakások átlagos négyzetméterára 1 480 000 Ft volt. De az országos átlag is 1 210 000 Ft/m², ami szintén magasabb a kamatplafonnál meghatározott limitnél. A használt lakások ára nyilván ennél alacsonyabb, ugyanakkor a modern, korszerű, energiahatékony használt házak érdemben nem olcsóbbak az új lakásoknál.

Természetesen a piacon találhatók az átlagnál olcsóbb és drágább ingatlanok is, vagyis lehet megfelelő új építésű, használt ingatlant is találni. De az biztos, hogy az adatok alapján ezek száma nem lesz jelentős.