Csányi: Furcsa logika, hogy 5 százalékos kamatplafont kell bevezetnünk, de a kormány nem vállal kötelezettséget az infláció szintjére

Az európai gazdaság problémáiról és versenyképességi hátrányairól, ennek a bankokra gyakorolt negatív hatásairól beszélt Csányi Sándor OTP-vezér a Portfolio Budapest Economic Forum konferencián.

Csányi az USA és az EU számunkra kedvezőtlen összehasonlításával kezdte: 2014 és 2023 között Amerikában négyszer gyorsabban nőtt a termelékenység, és a népesség is háromszor gyorsabban, mint Európában, mondta. A technológiai fejlődésben és az innovációban is sereghajtóvá vált Európa, egy fejlődő vállalkozásnak szerinte az amerikai tőkepiacon jóval könnyebb befektetőket találnia, mint Európában. Csányi azt mondta, az európai szabályozók és államok nem tanultak a 2008-as a válságból, arra reagálva az EU-ban a kockázatvállalást jelentősen visszafogó szabályozói környezetet alakítottak ki.

Ennek hatása Csányi szerint, hogy az amerikai bankok és fizetési szolgáltatók teret nyertek Európában, jelentősen növelték a részesedésüket például befektetési bankokban. „Az európai központi bankok még mindig a további szabályozáson gondolkodnak a lazítás helyett, ami Amerikában már 8-10 éve megtörtént” – véli az OTP vezetője. A túlszabályozás a bankszektoron kívüli szereplőket juttatja előnyhöz, így például a big tech cégeket(Google Pay, Apple Pay) és a fintech cégeket (Revolut, Wise).

Ezért az OTP-nek szüksége lehet egy olyan Európán kívüli fizetési szolgáltatás létrehozására, ahol nem kell a magas Európai költségeket fizetnie, ezzel olcsóbbá teheti szolgáltatását az ügyfeleinek

– mondta. Helyben további problémaként azonosította, hogy Közép-Kelet-Európában súlyos adóterhek, különadók sújtják a bankrendszert. A régiós bankszektor növekedése ennek ellenére meghaladta az eurozóna növekedését, de emögött az áll, hogy a régióban a gazdasági növekedés nagyobb volt. Csányi diagnózisa, hogy a régióban továbbra is nagyon tagolt a bankszektor, szerinte szükség lenne még konszolidációra, ami növelné a hatékonyságot. Ugyanakkor azt mondta, a bankfelvásárlásoknak Európában nagyon sokszor politikai akadályai vannak.

Arról is beszélt, hogy a magyar bankrendszer jövedelmezősége alacsonyabb az eurózónabeli bankokénál. Ez és a különadók jelentette extra terhek ellenére a magyar bankok jelentős szerepet vállaltak a magyar gazdaság és az állam finanszírozásában.

Csányi szerint egyedülálló Európában, hogy a magyar kormány milyen szinten szól bele a bankrendszer működésébe,

miközben a bankszektort érintő terhek nem csak magasak, de kiszámíthatatlanok is. 2010 óta kilenc olyan intézkedése volt a kormánynak, amik komoly veszteségeket okozta a bankoknak. Csányi sérelmezte, hogy nekik tartaniuk kéne az 5 százalékos kamatplafont a jelzáloghiteleknél, miközben a kormány semmilyen garanciát nem vállal az infláció szintjére.

Elmondta még, hogy az OTP a nehéz itthoni körülmények ellenére is gyorsan növekedett. Ehhez hozzájárul az is, hogy az OTP-csoport az elmúlt tíz évben 9 országban 14 akvizíciót hajtott végre, így jelenleg 11 országban van jelen, ahol jól teljesít (a hitelnövekedés 204 százalék, a tőkearányos megtérülés 27 százalék), és az Európai Bankfelügyelet által végzett stresszteszten az OTP a 4. legstabilabb európai banknak minősült.