200 milliárd euró van a magyar háztartásoknál, az MNB-alelnök szerint egy részét innovatív cégekbe lehetne csatornázni

A magyar GDP 110 százalékának megfelelő megtakarított pénzügyi vagyon van a magyar háztartásoknál, ami nagyjából 200 milliárd euró forintnak felel meg. Ezt az MNB és a kormány sikeresen próbálta az államkötvények felé csatornázni, de a vállalatok finanszírozása felé is lehetne irányítani ezt a pénzt – erről beszélt a Budapesti Értéktőzsde konferenciáján Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Virág a konferencia nyitóelőadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan lehetnek nyertesek a magyar vállalkozások a sok nehézséggel és komplexitással terhelt 2020-as évtizedben. Ebben az évtizedben a második világháború óta a legnagyobb mértékben lassult a világgazdaság növekedése, és bár Kína és az Egyesült Államok növekedése nagyrészt visszatalált már a koronavírus-járvány előtti szinthez, az Európai Unió egyre távolodik a járvány előtti trendektől. A globális gazdaságot egyszerre terhelik a geopolitikai konfliktusok, a klímaváltozás okozta gazdasági károk és a zöld átmenet költségei, a digitális forradalom és a sok országra jellemző elöregedő társadalom.

Ebben a környezetben Virág Barnabás szerint a klasszikus, Keynes óta ismert gazdaságpolitikai ökölszabályok már nem működnek a növekedés beindítására. A munkaerőpiac teljes kapacitáson működik, a legtöbb nagy gazdaságban közel teljes a foglalkoztatás, ilyen helyzetben pedig a klasszikus gazdaságélénkítő politikáknak nagyobb az inflációs hatása. A sok bizonytalanság miatt minden gazdasági szereplő sokkal óvatosabb, ezért hiába próbálnak a gazdaságpolitikusok segítséget nyújtani, ezeket nehezebben fogadják el.

Részben ezért a klasszikusan támogatott szektorok (például az építőipar) helyett az „okos tőkére” kell költeni, amire GDP-arányosan most kevés pénz jut.

Az EU-ban az ilyen beruházások aránya a GDP-hez képest csak 4,2 százalék, Magyarországon még alacsonyabb, 2,7 százalék. Pedig Virág Barnabás szerint van „spiritusz” ezen a téren a magyar gazdaságban: vannak innováció-vezérelt, főként magyar tulajdonú cégek Magyarországon, az 1100 ilyen cég a magyar export 13, a GDP-növekedés 22,8 százalékáért felelős.

Az MNB alelnöke ezen a ponton ért el ahhoz, hogy milyen forrásból lehetne jobban támogatni az ilyen, innovatív cégeket: a cikk elején említett, 200 milliárd eurós háztartási megtakarítás egy részének tőkepiacra csatornázásából. A GDP 110 százalékának megfelelő nettó pénzügyi vagyon, ami 2023 végén a háztartások rendelkezésére áll, a régiós szinten is magas.

A kockázati tőkebefektetésekben az európai és magyar lemaradás nagyon jelentős az Egyesült Államokhoz képest. Ráadásul a magyar megtakarításokból több mint 13 ezer milliárd forint közvetve, vagy közvetlenül, de külföldi befektetéseket finanszíroz. Mindez azt jelenti, hogy van tér a hazai befektetések növelésére.