A kormány továbbra is rejtve hagyná, hogy melyik milliárdos milyen nagy üzletben van benne
A Népszava foglalkozott azzal, hogy hamarosan változhat a magántőkealapok szabályozása. Más kérdés, hogy attól még a közvélemény nem lesz okosabb. A helyzet olyan, mint a Mátyás király és az eszes lány című mese esetében, amikor az okos lánynak kell is ajándékot vinnie a királynak, meg nem is. Ezt ő úgy oldja meg, hogy visz neki egy galambot, de az átadás pillanatában elengedi.
Mint a lap írja, a kormány ugyan uniós nyomására előírja a magántőkelapok tulajdonosainak nyilvántartását, csak éppen az adatok nem lesznek nyilvánosak. Az ügy előzménye mindenesetre az volt – emlékeztet a Népszava –, hogy az Európai Bizottság nyáron kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a magántőkealapokra vonatkozó jogszabályok nem feleltek meg teljes mértékben az uniós pénzmosás elleni irányelvnek.
Mi is az a magántőkealap? Ez az Orbán-kormány által kifejlesztett hazai „offshore” valójában az anonimitással azt szolgálja, hogy a vagyonukat, érdekeltségeiket, összefonódásaikat rejtegető milliárdosok ugyanúgy ne látszódjanak, mint az offshore cégekben, de legalább ezért ne máltai, ciprusi, seychelles-i ügyvédeket, székhelyszolgáltatókat fizessenek, és az adóik (még ha az nagyon alacsony is) ne külföldre menjenek. Erre már csak azért is szükségük lehet a magyar oligarcháknak, mert a nemzetközi offshore-adatbázisok az utóbbi időben elég gyakran kiszivárognak.
Csakhogy Nyugaton nem üdvözlik az ilyen megoldásokat, sőt, ez akár akadálya is lehet az Orbán-kormány által amúgy kedvelt kifektetéseknek, vagyis a magyar cégek külföldi terjeszkedésének. Más országok hatóságai ugyanis könnyen mondhatják azt, hogy a nem transzparens tulajdonosi struktúrák nemzetbiztonsági kockázatot rejtenek.
A most benyújtott félmegoldás, vagyis a pénzmosás elleni törvény módosítása elvileg valami olyan szabályrendszert készítene elő, amelyben a törvényalkotó kötelezővé tenné a magántőkealapok végső tulajdonosainak (UBO – ultimate beneficial owner) azonosítását, de az adatokat egy egyelőre nem nyilvános NAV-adatbázisban kellene tárolni.
Ehhez hivatalosan csak az állami hatóságok férnek hozzá, más kérdés, hogy amennyiben ilyen fájlok keletkeznek, akkor bénázó, vagyis tévedésből publikáló hatóságok vagy szándékosan szivárogtató belső munkatársak nyomán szándékosan, esetleg etikus hekkerek támadásai révén, de az ilyen adatok gyakran nyilvánosságra kerülnek, ezzel van tele a Wikileaks, ilyen volt a Panama-papírok ügye.
Az biztos, hogy mivel a sokszor kormányközeli milliárdosok, a bankrendszerben az autópálya-koncessziókban, az ingatlanüzletekben és mindenféle állami eredetű fejlesztési programban is használták a magántőkealapok struktúráját, nagy igény lenne a transzparenciára. Hiszen a gyakorlat ráadásul gyorsan terjed. 2016-ban alig 5 ilyen alap működött Magyarországon, 2023 végén már 161.
