Majdnem 17 évnyi átlagfizetés kell egy új lakás megvásárlásához Budapesten
2024. november 7. – 08:10
Az elmúlt évek lakástámogatásai egyre inkább megemelték a lakásárakat a magyar piacon, így kevesek számára tették megfizethetővé a saját ingatlant. Ez az egyik megállapítása a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésének, melyben az elmúlt évek lakásdrágulásának mértékét vizsgálták.
2010-től 2014-ig az új és használt lakások négyzetméterára Budapesten és az ország egyéb részein is stagnált. 2015-től a csok, majd 2019-től a babaváró hitel bevezetésével az ingatlanok iránti kereslet jelentősen nőtt, ami az ingatlanárak emelkedésében is megmutatkozott. Mindezek hatására 2010-hez képest 2023-ra Budapesten az új lakások ára 3,6-szeresére, míg a használtaké 3,5-szeresére növekedett. Az országos átlag hasonló trendet követett az új lakásoknál, miközben a használt lakások 2,7-szeresükre drágultak.
Az árnövekedést érdemes a havi nettó átlagkeresetekkel is összevetni. A GKI megvizsgálta, hogy egy 60 négyzetméteres lakás hány havi keresettel érhető el. 2023-ban Magyarországon egy ekkora, használt lakást 69, míg egy újat 155 havi nettó átlagkeresetből lehetett megvenni (5,75 és 12,9 évi fizetés).
Budapesten egy használt lakás 140 havi, míg egy új lakást 200 havi, azaz majdnem tizenhét évnyi átlagkeresetből lehetett megvásárolni.
Ha egy kétkeresős, átlagkeresetet kapó pár akar lakást venni, és jövedelmük húsz százalékát félre tudják tenni, akkor egy átlagos használt lakást 173 hónap (több mint 14 év) múlva lennének képesek megvenni, ha minden más változatlan maradna. Ez az érték az új lakások esetében 389 hónap, azaz több mint 32 év. Budapesti használt lakásoknál ehhez 350 hónap (több mint 29 év), míg új lakások esetében 500 hónap (több mint 41 év) kellene. (A becslés a Központi Statisztikai hivatal által közölt havi nettó átlagkereseten alapul, de ez csak a foglalkoztatottak 68 százalékát reprezentálja.)
A GKI szerint megállapítható, hogy országosan a használtlakás-vásárláshoz szükséges hónapok száma 2015-től kezdődően közel stagnálást mutat, az új lakás, valamint a budapesti használt lakás vásárlásához szükséges hónapok száma meredeken emelkedett.
A lakhatási válság elemzésekor az üresen álló lakások számát is érdemes figyelembe venni. Országos szinten 572 ezer lakás, a teljes lakásállomány 12,5 százaléka, míg Budapesten 160 ezer lakás, a teljes lakásállomány 16,7 százaléka áll üresen. Ezek egy része rossz állapotú, felújításra szoruló vagy feketén kiadott lakás. Ezeket is figyelembe véve valószínűsíthetően csak Budapesten több tízezer olyan lakás van, ami lakhatásra alkalmas, de üres. Ezt a problémát a kialakult lakhatási válság idején, amikor a saját tulajdonú lakáshoz nehéz hozzájutni, kiemelten fontos lenne kezelni. Ezeknek a lakásoknak a felújítása, modernizálása sok esetben sokkal olcsóbb, mint az új lakások építése, így ugyanolyan költségből több lakás lenne elérhető, és a gazdaságélénkítő hatásuk sem elhanyagolható, állapítja meg a GKI elemzése.
A kormány sokáig évi 40 ezer új lakás építéséről beszélt, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonban már kevésbé ambiciózus, most évi 25 ezer lakás építése a cél.
