325 milliárd dollárosra nőtt Warren Buffett készpénzerődje, és nem jó jel a világgazdaságnak

Ősszel tovább nőtt, így már meghaladja a 325 milliárd dollárt a Berkshire Hathaway „készpénzhegye”, vagy ahogy a CNBC cikke nevezi, „készpénzerődje”. Ezek a különös fogalmak azt a jelenséget írják le, hogy Warren Buffett, a világ leghíresebb befektetője és a cég tulajdonosa iszonyatos mennyiségű készpénzt halmoz fel az utóbbi időben azzal a módszerrel, hogy eladja a részvényeit, és nem vesz helyettük újakat, amit sokan aggasztó jelként értékelnek a világ tőkepiacai szempontjából.

A forintból több mint 122 billiót kitevő pénzhegy jelentősen nőtt a harmadik negyedévben, a másodikban még 276,9 milliárd dolláron állt. A növekmény abból adódott, hogy Buffett jelentős részeket adott el legnagyobb részvénytulajdonaiból. A Berkshire a harmadik negyedévben megvált gigantikus Apple-portfóliója mintegy negyedétől, és ezzel már a negyedik egymást követő negyedévben csökkentette részesedése méretét. Abból is több mint 10 milliárd dollár folyt be, hogy július közepe óta eladott egy csomót Bank of America-részvényeiből, amiket már nagyon régóta tartott.

A 94 éves Buffett ahelyett, hogy az eladásokból befolyt összeget újra befektetné a más cégekbe, az utóbbi időben egészen más stratégiát követ: készpénzt halmoz fel, illetve kisebb mértékben a Berkshire saját részvényeit veszi vissza. A második negyedévben a cég 345 millió dollárért tette ezt, az előző két negyedévben viszont 2 milliárd dollár körül alakult a visszavásárlás. A vállalat azt állítja, hogy akkor vásárol vissza részvényeket, amikor Buffett „úgy véli, hogy a visszavásárlási ár a Berkshire konzervatív módon meghatározott belső értéke alatt van”.

A Berkshire részvényárfolyama idén 25 százalékot nőtt, jobban, mint az S&P 500 átlaga (20,1 százalék). A cég a harmadik negyedévben lépte át az 1 billió dolláros piaci értékhatárt. A harmadik negyedévben a Berkshire működési eredménye 10,1 milliárd dollárt tett ki, valamivel kevesebbet, mint amit az elemzők előzetesen becsültek.

A cég és Buffett befektetési aktivitásának azért van önmagán túlmutató jelentősége, mert az omahai orákulumnak is nevezett tőzsdeguru jóslatai gyakran bejönnek a tőkepiacokon, a nagy eladási hullám és a készpénzhegy építése pedig nem sok jót vetít előre. Sokan figyelmeztetnek, hogy Buffett a 2008-as válság előtt is rengeteg pénzt vett ki a tőzsdéről, aztán az összeomló árfolyamok idején nagyon olcsón vásárolt be egy csomó cégből. Mivel most is készpénzhegyet épít, sokan attól tartanak, hogy egy újabb nagy amerikai gazdasági válsággal számol, amelyben megint visszaesnek majd a részvényárfolyamok, és megint bevásárolhat olcsón. Az Economist korábbi elemzése azonban felhívja rá a figyelmet, hogy Buffett is tévedhet – ahogy sokat tévedett már korábban is –, és simán lehet, hogy az amerikai tőzsde még évekig emelkedni fog.

Az mindenesetre biztos, hogy az amerikai tőzsde jelenleg nagyon magasan áll (tehát van honnan esni), miközben sok befektető aggódik, hogy bár a költségvetési hiány felduzzadt, a jövő héten összecsapó két elnökjelölt közül egyik sem csökkentené a kiadásokat ennek kezelésére. Buffett maga is utalt arra idén az egyik eladási hullámakor, mert szerinte a növekvő deficitet a hozamokra kivetett adókkal fogják majd megpróbálni orvosolni.

Warren Buffettről és a Berkshire Hathaway történetéről itt írtunk részletesen nemrég.