GKI: 500 forintos euróval tudnánk versenyképesek maradni, ha megvalósulnak a kormány bértervei

A GKI legfrissebb elemzése szerint kérdéses, hogy a kormány bérfelzárkóztatási terve (2028-ra ezer eurós minimálbér) mennyire reális, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt 20 évben a reálkeresetek évi 3,1 százalékkal nőttek, ráadásul a kormány terve a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb állami munkavállalók bérének hasonló mértékű emelését is jelentené. Mindeközben az idei pedagógus béremelés fedezetét is az EU biztosította – jegyezte meg a GKI.

A GKI szerint eddigi gazdaságpolitikai víziók és átfogó tervek a keresetekre nem hozták meg az átütő sikert. Az éves nettó átlagkereset szempontjából 2008 óta Magyarország lefaragott Lengyelország és Csehország előnyéből 8-10 százalékpontot, míg Szlovákiával egy szintre kerültünk. Ugyanakkor, amíg 2008-ban a magyar nettó átlagkereset kevesebb, mint felén voltak a bolgárok, addigra ez a szám 2023-ra 75 százalékra változott. Hasonló a jelenség a románoknál, ott ez az arány 69 százalékról 89 százalékra javult.

A GKI kitér arra is, hogy a nemrégiben bejelentett kormányprogram 420-as Ft/EUR árfolyammal számol az időszak végére, ami nagyjából éves 1,5 százalékos árfolyamromlást jelentene.

A kormány szándékai alapján a bérek euróban nominálisan évi 9 százalékot emelkednének, ami a külföldi cégek hazai összeszerelő üzemeinek évi 0,5 százalékos (a többi külföldi cégnek évi 0,7 százalékos) költségnövekedést jelent, ami a profit (az árbevételből nagyjából 2,5 százalékos) eltűnéséhez vezet

– állítja a GKI. Az elemzésük szerint ahhoz, hogy a régiós átlagból ne lógjunk ki nagyon (azaz ne legyünk túl drágák a külföldiek számára) legalább 500 forintos euró árfolyam lenne ideális 2028-ra.

Az elemzésben rámutatnak, hogy 2008-ban a szellemi munkát végzők kicsit több, mint kétszeresét keresték a fizikai munkát végzőknek, ez tavalyra 1,6-szorosára csökkent. Ez a GKI szerint abból fakad, hogy a fizikai munkát végzők reálkeresete 15 év alatt 1,7-szeresére, amíg a fehérgalléros dolgozóké csak 1,3-szorosára emelkedett. A fizikai munkát végzők bére azért nőtt gyorsabban, mert bár 16 százalékkal (193 ezer fővel) nőtt a fizikai munkát végzők létszáma, a felpörgetett beruházások
miatt a munkaerő kereslet ennél jobban emelkedett.

A túlkereslet miatt a vállalkozások egy része egymás elől szívta el a (szak)munkásokat, ezt pedig csak magasabb bérrel tudták megtenni.

Másrészt a minimálbér erőltetett emelése volt az ok, mivel az meghaladta az átlagkereset bővülését.

A minimálbér (és a garantált bérminimum) gyors emelkedése azzal járt, hogy egyre
több ember keres minimálbért és/vagy garantált bérminimumot, miközben az ilyen
munkavállalókat alkalmazó cégek bérköltsége átlagon felül emelkedett. Ez korlátozta őket abban, hogy a többi munkavállalónak is emeljék a keresetét.

A minimálbér túlzott emelése ezért a GKI szerint azzal járhat, hogy munkahelyek szűnnek meg. Ez ráerősít az egyébként is zajló kivándorlásra és a határon átnyúló munkavállalásra, mivel a munkáltatók sokszor nem tudnak versenyképes fizetést adni.

„A kormány bérnövekedést célzó programja egybeesik a hosszútávú trenddel: a következő időszakban is nőni fog a diplomások aránya, ami miatt nő az átlagbér. Ugyanakkor az állam ezen túl is erőltetné a béremelést, többek közt minimálbéremeléssel, ami az eddigi tapasztalatok alapján valószínűleg ismét megugró inflációhoz vezet. Ez az intézkedés ráadásul hosszú távon növekedés ellenes, mivel aránytalanul nagy terheket ró a kkv-kra” – írja a GKI.