A lakosságra még nem, de a vállalkozókra már most ráterhelik az új tranzakciós illetéket a bankok

Már el is kezdték áthárítani a bankok az új devizaváltást terhelő kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket vállalkozói ügyfeleikre – írja a Biztos Döntés pénzügyi szakportál. Az új terhet október 1-jétől vezette be a kormány, ez a már meglévő tranzakciós illeték mellett fizetendő.

Az új 0,45 százalékos, és maximum 20 ezer forintos kiegészítő illetéket a devizaváltás, devizaváltással vásárolt egyes értékpapírok vétele és a devizaváltással járó swap (csereügylet) megbízás esetén kell fizetnie a bankoknak az állam felé. A lakosság az év végéig mentesül ennek megfizetése alól, de a vállalkozások nem.

Az alap pénzügyi tranzakciós illetéket idén augusztus 1-től emelte meg a kormány az addigi 0,3 százalékról 0,45 százalék, maximum 20 ezer forintra. Ehhez jön majd hozzá a már említett kiegészítő elvonás a devizaváltást tartalmazó tranzakciók esetén. Ezt egyes bankok októbertől már meg is fizettetnek a vállalkozókkal, a lakossági ügyfeleket egyelőre nem terheli ez a díj. Ebben nem egységesen léptek a bankok:

Az OTP, az Erste, a MagNet és az UniCredit Bank október 1-től hárítja át az új elvonást ügyfeleire, a K&H pedig október 30-tól.

Az illetéket a kormány közvetlenül nem a lakosságra terhelve vezette be, hanem a bankoknak kell azt minden tranzakció után bevallani és megfizetni az államnak. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont lehet arra számítani, hogy végül mégis a lakosságra terhelik rá ezt a díjat, ezt a kormány csak 2024. december 31-ig tiltotta meg a bankoknak, 2025-től erre is lesz lehetőségük. Hogy így döntetnek-e, az várhatóan novemberben derülhet ki, a bankok ekkortájt szokták közölni a januártól érvényes lakossági hirdetményeiket.

Típustól függ, hogy milyen mértékű illetéket kell fizetni egy tranzakció során:

• devizaátutalás forintszámláról vagy más devizanemű számláról belföldre vagy külföldre: 0,9 százalék, maximum ezer forint
• készpénzfelvétel belföldön vagy külföldön, a számla devizanemétől eltérő valutában: 1,35 százalék, amiből a 0,45 százalékos díjrész maximum 20 ezer forint
• valutaváltás: 0,9 százalék, legfeljebb 40 ezer forint
• külföldi devizanemben végzett bankkártyás vásárlás boltban vagy webáruházban: továbbra is ingyenes, de legfeljebb évente egyszeri 500 forint lehet, korlátlan számú tranzakció után (a legtöbb bank elengedi ennek áthárítását)
• deviza alapú magyar állampapírok államkincstári vásárlása: továbbra is ingyenes
• Revolut, Wise és más külföldi, határon átnyúló fizetési szolgáltatók díjai: az eddigi gyakorlat szerint ezek a szolgáltatók nem hárították át a pénzügyi tranzakciós illetéket az ügyfeleikre, így elképzelhető, hogy a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket sem fogják.

Arról, hogy hogyan úszhatjuk meg a többletterhek fizetését, ebben a cikkünkben olvashat.