A 3,4 százalékos magyarországi infláció már csak a negyedik legmagasabb volt az EU-ban

Augusztusban 3,4 százalék volt az infláció Magyarországon, ami már csak a negyedik legmagasabb volt az Európai Unióban, írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Eurostat adatai alapján. Utoljára az inflációs válság előtt, 2021 elején volt olyan alacsony az infláció idehaza, mint idén augusztusban. Romániában 5,3 százalék, Belgiumban 4,3 százalék, Lengyelországban pedig 4 százalékos volt az infláció az előző hónapban. Az Európai Unió éves fogyasztói árindexe augusztusban 2,4 százalék volt.

A javulás annak fényében jelentős, hogy 2023 augusztusában még toronymagasan Magyarországon volt a legmagasabb az infláció (14,2 százalék) az EU-ban. Jócskán megelőzve a második Csehországot (10,1 százalék) és a harmadik Szlovákiát (9,6 százalék), írja elemzésében a GKI. Ez utóbbi országok ugyanakkor – a magas bázis értékeknek és az infláció mérséklésére törekvő sikeres gazdaságpolitikának is köszönhetően – az elmúlt félév átlagában már bőven 3 százalék alatt tudták tartani a drágulás mértékét, szemben Magyarország március-augusztusi átlagos 3,7 százalékos rátájával.

A hazai infláció nagysága 2022. nyarától kezdett el jelentősen eltérni a többi ország árindexétől, ami a különadók megemelésének és a vállalkozókra kirótt új adóknak tudható be. A GKI szerint ez önmagában 8-9 százalékponttal emelte a hazai árindexet.

A különadók nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy az élelmiszerek árindexe is csúcsot döntött Magyarországon. A folyamat már a Covid alatt megkezdődött, de 2022. áprilisától vált igazán látványossá a régió más országaihoz képest. Míg 2024 augusztusában az élelmiszer-infláció Csehországban 14 százalék, Ausztriában 16 százalék volt 2022. áprilisához képest, addig nálunk 35 százalék. A GKI szerint ez arra utal, hogy a kormány intézkedései – például az árstoppok – nem voltak sikeresek. A mostani alacsonyabb infláció is elsősorban a nemzetközi folyamatoknak köszönhető, nem pedig a kormányzati beavatkozásoknak.