Nagy Márton: A magyar vállalatok az AI-használat terén lemaradtak az EU-átlagtól

A kormány kiemelt célja a hazai kkv-k versenyképességének fejlesztése, ehhez ösztönözni kell a mesterséges intelligencia (MI) vállalati felhasználását – mondta a nemzetgazdasági miniszter kedden Budapesten, a Portfolio Finance 2024 konferencián.

Nagy Márton az előadásában kiemelte, hogy az MI robbanásszerű fejlődése alapjaiban alakítja át a mindennapokat. A mesterséges intelligencia kulcsszerepet fog játszani a munkatermelékenység növelésében: a jövőben 15 százalék MI indukálta GDP növekményt, 26 százalékos termelékenységnövekedést, valamint 1 millió magasabb hozzáadott értékű munkakört eredményezhet a magyar gazdaságban, írja az MTI.

A miniszter beszélt az AI munkaerőpiaci kockázatairól is, mely főként az irodai és a magasan képzett munkaerőt veszélyezteti. Ezeket a kockázatokat, írja a Portfolio, Nagy szerint időben kell kezelni, különösen, hogy a mesterséges intelligencia legtöbb területén jelentős lemaradásban van az Európai Unió az USA-hoz és a felzárkózó Kínához képest.

Nagy Márton szerint a mesterséges intelligencia révén gyakorlatilag egy személyi asszisztens jön létre a zsebünkben, amelynek hangalapú utasításokat adhatunk, és így jelentősen egyszerűsödhet az életünk. Ezekhez a funkciókhoz kicsi, de nagy teljesítményű chipekre van szükség. Nagy Márton úgy látja, hogy az AI jelenleg a nagy cégek kiváltsága, a használata még nem épült be a társadalomba.

Kitért arra is, hogy 2024 augusztustól hatályos az AI Act, a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozása. Ennek megfelelően Magyarországon is létesül AI-iroda, amúgy pedig a magyar EU-elnökség fókuszában is az AI Act és a versenyképesség áll. Nagy szerint az AI-használat terén Magyarország a kkv-k és a nagyvállalatok terén is lemaradt az EU átlagától, de vannak sikersztorik, például a Waberer’sé, a Hellé, a SEON-é, a ZalaZONE-é, az OTP-é is.