Meredek célkitűzések, ipar, ipar és még több ipar – bemutatta a kormány, hol látja a magyar gazdaságot 2030-ban

Új versenyképességi stratégiát mutatott be a kormány kedden. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az eseményen a Portfolio tudósítása szerint arról beszélt, hogy az a cél, hogy Magyarország 2030-ra elérje az EU-átlag 90 százalékát GDP-ben. Ehhez több mint 10 százalékpontot kéne fejlődni hat év alatt.

Nagy szerint bár erős Magyarországra a külföldi működőtőke-beáramlás (FDI), ezt tovább kell növelni. Mint mondta, a gazdaságunk fele a külföldi, másik fele magyar tulajdonban van, és ez nem is fog változni egy ideig. Vannak azért ágazatok, amikben fel tudjuk venni a versenyt, a miniszter ide sorolta a bankszektort és az élelmiszeripart. Arról is beszélt, hogy most 15 ezer exportáló kis- és középvállalat (kkv) van, de többre van szükség, és még több kifektetésre képes „nemzeti bajnokot” kell kinevelni. Épp ezért a versenyképességi program fő pontjai közül kettő ezekre a területekre fókuszál: a kormány célja, hogy megerősítsük a hazai cégeket.

Nagy Márton fontos problémaként azonosította, hogy a GDP-arányosan 4-5 százalékos negatív profitegyenlegünk „kiemelkedően rossz” az Európai Unión belül, az itteninél csak Csehországban és Lengyelországban rosszabb a helyzet. Ennek oka egyrészt, hogy sokkal kevesebb magyar cég van külföldön, mint ahány külföldi cég itthon, másrészt a külföldi cégek nagyobb profitrátával dolgoznak nálunk, mint a magyar cégek külföldön (Nagy 10 százalékot említett).

A versenyképességi stratégia főbb, magyar cégekre vonatkozó pontjait ezek alapján így foglalta össze:

• a magyar cégek Tier 1 és Tier 2 (vagyis első és második szintű) beszállítóvá kell, hogy váljanak,
• és 50 százalékra kell emelni az arányukat a gazdaságban.
• A „nemzeti bajnokok” számát a mostani 24-ről 40-re kell növelni.
• 15 ezer exportképes kkv-ból 20 ezret kell csinálni.

A kormány a konferenciával egyidőben elérhetővé tette az új stratégiát tartalmazó dokumentumot, a következőkben ebből szemezgetünk.

Innovációs álmok

A nemzetgazdasági tárca négy kategóriába sorolja a kiemelt víziókat: patrióta szemléletmód, csúcstechnológia alkalmazása, fenntarthatóság, ellátásbiztonság. Ezeken belül olyan, első ránézésre elég távolinak tűnő célkitűzések szerepelnek, mint hogy „minden kiemelt ágazatban van Európa élvonalába tartozó magyar tulajdonú vállalatunk”, illetve hogy „az iparhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés-innováció területén regionális vezető szerepet töltsön be Magyarország”, miközben

hazánk 2030-ra bekerüljön „Európa top 10 innovátora, 2040-re a világ legjobb 10 innovátor országa közé”.

Ez egy elég merész vállalás, amihez jelentős változtatásokra lenne szükség tekintetbe véve, hogy a magyar K+F-ráfordítás a közelében sincs az uniós átlagnak.

Legyen még több ipar, legyen vonzó a gyár!

A kormány ezen felül teljesen elköteleződött az újraiparosítás (kritikus megfogalmazásban: az összeszerelőüzem-modell) mellett, a stratégia szerint a feldolgozóipar GDP-hez való hozzájárulását 20-ról 22-24 százalékra növelnék.

Emellett szeretnék az ideálisnál alacsonyabb szintre beragadt munkatermelékenységet 25-30 százalékkal 40-42 ezer euró/főre növelni modern technológiák alkalmazásával.

A csúcstechnológián belül szerepel például, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia alkalmazása „15 százalékos növekményt jelentsen a hazai GDP-ben”,

illetve hogy „egy világviszonylatban is fejlett drón ökoszisztémában közel 118 ezer pilóta, 157 ezer drónnal, közel 1,5 millió repülést hajtson végre a magyar légtérben”. Emellett a tárca szeretné, hogy a félvezetőgyártásban valósuljanak meg projektek hazai vagy nemzetközi együttműködés keretében.

Érdekes a program oktatásról szóló része, eszerint a kormány továbbra is az iparvállalatok minél teljesebb körű kiszolgálásában látja a magyar munkaerő jövőjét.„A munkaerő hosszú távú biztosításának kulcsa az oktatási és képzési rendszereink teljes vertikumának az ipar igényeinek megfelelő folyamatos alakítása, előtérbe helyezve a modern technológiák ismeretét és a reál tantárgyak oktatását” – áll a szövegben, amely szerint a vállalatok bevonását erősíteni kell a középfokú oktatás duális képzésében.

Még az ipari üzemek gyerekeknek való reklámozására is külön hangsúlyt fektetnek a stratégiában.

„Modern Gyárak Délutánja munkanéven javasolt egy olyan programcsoport kialakítása, amely a Modern Gyárak Éjszakájához hasonló keretek között általános iskolás csoportok, családok számára teszi lehetővé high-tech gyárak, kutatóközpontok ismeretterjesztő célú látogatását”.

Az Nagy Márton előadásából is kijött, hogy az export és a kifektetés nagyon hangsúlyos eleme a céloknak, konkrét lépések és célok terén itt ilyeneket tervez a kormány:

• A hazai kkv-k bekapcsolódásának előmozdítása a nemzetközi vállalatok globális értékláncába.
• Közép-európai összehasonlításban a leggyorsabb és leginkább a piaci igényekre szabott exportfinanszírozási rendszer kialakítása.
• Nemzetközi piacon elismert magyar brandek felépítése meglévő, kiemelkedő
  exportsikereket elért vállalatok bázisán.
• Sikeres vállalatai támogatásának folytatása azért, hogy a cégek „a geopolitikai változások mentén jelentős értéket képviselő új partnerségi viszonyokat” kihasználhassák.

Kulcságazatok

A magyar gazdaság kulcságazataiként a nemzetgazdasági tárca ezeket azonosította:

• járműipar,
• egészségipar,
• élelmiszeripar,
• alapanyagipar,
• információs- és kommunikációs technológiák (IKT),
• kreatív ipar.

A stratégiában egyesével részletezik az ezekhez kapcsolható célkitűzéseket, amelyen mindenhol elég hasonlóak: ellátásbiztonság, patrióta fejlesztési szemlélet (vagyis a magyar szereplők előtérbe tolása olyan eszközökkel, ami még az EU-jogba belefér), infrastruktúra-fejlesztés, versenyképesség növelése, digitalizáció.

A mostani export-húzóágazat járműiparnál talán nem lesz meglepő senkinek, hogy az akkumulátorgyártásra és a hozzá kapcsolódó villanyautós értékláncra tett fel mindent a kormány. Itt látszik, hogy szeretnék, ha valahogyan sikerülne a magyar cégeket bekapcsolni az egyelőre zárványként működő ellátási láncba, a stratégiában olyan elemek szerepelnek, mint a “Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozatala”. Ennek az lenne a funkciója, hogy létrejöjjön “a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció”. Emellett akkumulátoripari kompetenciaközpontot is létrehoznának, valamint rámennének arra, hogy kiegészítő tevékenységekben legyen itthon is kapcsolódó K+F, ami az összeszerelésnél magasabb hozzáadott értékű munka. Ehhez kapcsolódóan “gyártósor részelemek, vezérlő-szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása” és “elektronikai alkatrész összeszerelés, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése" került a dokumentumba.

Az egészségiparnál a célkitűzés szerint “önellátóvá válunk az egészségügyben nélkülözhetetlen eszközökből, adatvezérelt egészségügyet kell fejlesztenünk, valamint ”15-ről 30 százalékra kell emelni a magyar termékek arányát a hazai egészségügyben" és régiós meghatározó szerepet kell elérni innovációval és “soft protekcionizmussal” (exporttámogatással).

Az élelmiszeriparnál szerepel, hogy az ágazat termelékenysége “az európai mezőny első felébe kerül” 2030-ra; ez sem lesz egyszerű feladat, mivel jelenleg elég gyenge ebből a szempontból a magyar élelmiszeripar – elemzők a rekord magyar ételinfáció egyik okaként is ezt azonosították.

Az alapanyagipar (pl. fém- és műanyaggyártás) helyzetét a stratégia szerint rengeteg tényező nehezíti, ilyen például a feltörekvő piacok fenyegetése vagy a szigorodó szabályozás.

Ennek ellenére ambiciózust célt tűzött ki a kormány, eszerint 2030-ra “a járműiparunk, a védelmi iparunk és az építőiparunk acéligényének 50 százalékát Magyarországon állítjuk elő”.

Az ágazat támogatásához a kormány rugalmasabbá tenné a pályázatokat és támogatná a magyar beszállítókat a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során.

A kormány az IKT-ben is az iparra teszi a hangsúlyt. A stratégia szerint 2030-ra cél, hogy a vállalatok által megvalósított beruházások több mint 50 százalékát az Ipar 4.0 megoldások tegyék ki, közel 100 százalékban újrafeldolgozzuk az elektronikai hulladékot, és a telekommunikáció “világszínvonalon” biztosítsa az ipar háttér-infrastruktúráját. Ehhez fejleszteni szeretnék például az IKT-felsőoktatást, és a startup-ökoszisztémát, vonzóbbá tennék a mérnöki pályát.

A kreatív iparba divatipart, lakberendezést, szépségipart, bútorgyártást, digitális felület- és játékfejlesztést sorol a kormány, amely nagy növekedési potenciált lát az ágazatban: világszinten “a kreatív gazdaság 2030-ra 2018-hoz képest 45 százalékkal növekedhet”, emelik ki. Ahhoz, hogy ebből Magyarország is kivegye a részét, a kormány szerint “Creative Hub Hungary” kialakítására van szükség, emellett az induló vállalkozásokat inkubálnák, ösztönöznék a gyártók és tervezők együttműködését és támogatnák a kreatív szakmákat ágazati imázsépítéssel és
márkaépítéssel.