Durva állami veszélyhelyzeti intézkedés: a NAV csaphat le az önkormányzatokra

A mai naptól ha Szeged városa tartozik a Volánnak, egy idő után a NAV lecsaphat a tartozására, viszont ha egy állami cég vagy intézmény ugyanúgy tartozik a Főtávnak, akkor nem lesz ilyen lehetőség. Mi történt?

A Magyar Közlöny augusztus 22-i számában megjelent egy váratlan és elég durva kormányrendelet, a 254/2024. (VIII. 22.) számú. A közszolgáltatások ellenértékének rendezését szabályozó rendelet is – szokás szerint – a háborús veszélyhelyzetre hivatkozik.

A tartalma pedig röviden: ha egy önkormányzati megrendelő egy állami szolgáltatónak, nevesítve is személyszállítónak, postai szolgáltatónak, villamosenergia-cégnek, földgázkereskedőnek, víziközmű-szolgáltatónak, vagyis például MVM-nek, MÁV-csoportnak (Volánnak), Magyar Postának tartozna, annak kezelését az állam kiemeli a normál polgárjogi rendből.

A szabályozás azt a helyzetet kezeli, amikor az önkormányzati megrendelőnek van igazoltan teljesített vagy nem kifogásolt teljesítésből származó, egymillió forintnál nagyobb tartozása egy állami gazdasági társasággal szemben. Ha az adós a fizetési felszólításban kitűzött határidőt követő 60 nap elteltével sem fizetett, az állami adó- és vámhatóság (vagyis a NAV) adók módjára hajtja be a tartozást. A rendelet a kihirdetését követő napon, augusztus 23-án lép hatályba.

Hogy pontosan mi hívta életre ezt a különös jogszabályt, nem tudjuk. Indokolhatták az állam, például a MÁV-csoport cashflow-problémái, de gondolhatunk politikai okokra is, vagyis esetleg az önkormányzatok újabb megregulázásáról is lehet szó, hiszen miközben a kormány közismerten jobboldali, az önkormányzati világ továbbra is vegyes politikailag.

Mindenesetre a szabályozás eléggé egyoldalú.

Nem, a körbetartozás tényleg nem jó a gazdaságnak, véletlenül sem a nem-fizetést szeretnénk védeni. Viszont miközben ahogy az államnak gondot okoz, hogy a Volán-társaságoknak tartoznak az önkormányzatok, vagy az MVM nehezen szedi be a szolgáltatása ellenértékét, úgy az egyéb cégeknek, de az önkormányzatoknak is gondot okoz az, hogy az állam is rossz adós. A városi közműcégeknek, például egy távhővállalatnak vagy a Fővárosi Vízműveknek szintén az állam, állami cégek és intézmények a legnagyobb potenciális adósai, de ezekre a helyzetekre semmilyen szabály nem vonatkozik.

Igen, jó az, ha a megrendelők megfizetik azt a szolgáltatást, amit igénybe vettek, de az nem jó, ha a magyar gazdaságban olyan szabályok jelennek meg, amelyek egyoldalúan csak az egyik oldalra vonatkoznak.

Jogi szempontból ugyanis érdemes pár elemet kiemelni. Ezután az állam megúszhatja, de a gazdaság más szereplői nem úszhatják meg, hogy végigfuttassák a polgári eljárást, ha tartozást szeretnének behajtani. Ráadásul az is elég vad, hogy nemcsak a leigazolt, de a nem kifogásolt teljesítéseket is behajthatja a NAV. Összefoglalva: egy ismert polgári jogi eljárás bizonyos elemeit privilegizáltan csak az állam kiemelt a maga közhatalmi szintjére, vagyis csak ő az erőszakszervezeteivel hamarabb a pénzéhez juthat, mint a gazdaság más szereplői.

Az állam nincsen könnyű pénzügyi helyzetben, de az önkormányzatok, az önkormányzati cégek és a magáncégek sincsenek, nekik is elkelne a gyorsabb és hatékonyabb követelésbehajtás. Ez azonban most elmaradt.